
Egyre több erdélyi városban indítanak kampányt az erőszakos koldulás ellen, a települések többségében pedig már számottevő eredményeket értek el a hatóságok és az illetékes intézmények, civil szervezetek.
Amelyek elsősorban arra kívánják felhívni a lakosok figyelmét, hogy a kéregetőknek, főként a gyermekeknek adott alamizsna sokkal többet árt, mint használ. Hargita megyében tavaly indították el a főként a kolduló kiskorúak védelméért folytatott akciót, amelynek keretében „A koldulás bűncselekmény!” feliratú táblákat helyeztek el a közterületeken.
Az önkormányzatok által is támogatott kampányt a megyei gyermekvédelmi igazgatóság kezdeményezte: az intézmény azt kívánta tudatosítani a polgárokban, hogy a kéregető gyermekeket éppen a pénzadományok miatt kényszerítik folyamatosan koldulásra. Tankó Éva, az igazgatóság munkatársa rámutatott: a gyermekeknek az iskolában, és nem az utcán van a helyük, a koldulás pedig a bűncselekmény előszobájának tekinthető.
„Úgy gondoljuk, hogy a kéregetés elsősorban jó üzlet, nemcsak ebben az országban, hanem mindenhol. Feltételezzük, hogy ha a járókelők nem adnak pénzt, egy idő után szüleik nem küldik ki az utcára a kiskorúakat. A gyermekek többsége nem önszántából, hanem kényszerítés miatt koldul, az öszszegyűjtött pénzt pedig számon kérik rajtuk” – vélekedett Tankó Éva.
Mint kifejtette: a polgárok eleinte megdöbbentőnek találták a felhívást, hogy ne adjanak pénzt a koldulóknak, akiket a legtöbben sajnálnak. „A koldulás a bűnözés első lépése. Először kéreget, aztán már nem ő kér, hanem elveszi a kisebbektől, majd komolyabban is lopni kezd, a lányok pedig prostituálttá válhatnak. Az iskolából való kimaradás miatt pedig írástudatlanul nőnek fel” – részletezte Tankó.
A szakember elmondása szerint nemcsak Nyugat-Európában, hanem Romániában is van pozitív példa a koldulás visszaszorítására. „Van olyan város, amelynek bejáratánál tábla hirdeti, hogy az egy bűnözés nélküli település. Lélektanilag már annak is elijesztő hatása van, hogy a város tele lehet térfigyelő kamerákkal, így az illető üdülőtelepen valóban nem látni kéregetőket” – mutatott rá Tankó Éva. Hozzátette: az egyenruhának is elriasztó hatása van, ezért hatékonyak a rendőrséggel közösen tartott ellenőrző akciók.
Nincs pontos adat a kéregetők számáról
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a koldulás 200–600 lejes pénzbírsággal sújtható, év eleje óta pedig Csíkszeredában tizenkilenc esetben róttak ki ilyen jellegű pénzbírságot. Arra vonatkozóan, hogy a megyeszékhelyen hányan élnek kéregetésből – és közülük hányan kiskorúak – sem a gyermekvédelmi igazgatóság, sem a rendőrség nem rendelkezik adatokkal. Ilyen felmérést azért nehéz készíteni, mert sokan más településről utaznak Csíkszeredába koldulni, emellett sokan hajléktalanok.
Sikeres akció Nagyváradon
Szintén figyelemfelkeltő táblákkal próbálják évek óta visszaszorítani a koldulást Nagyváradon, ahol a hatóságok szerint sikerült jelentős eredményeket elérni e téren. A szociális igazgatóság még 2006-ban kezdeményezte a kéregetés ellen irányuló kampányát, a táblákat pedig 2009-ben sikerült kihelyezni, ezek azóta is láthatók a város különböző pontjain.
„A jelenség ugyan nem szűnt meg teljesen, de érezhetően csökkent a kéregetők száma. Például a jelzőlámpáknál már nem jellemző a sofőröktől koldulók jelenléte, és a környező településekről sem érkeznek kéregetők Nagyváradra” – közölte Daniel Chereji, az igazgatóság munkatársa. Hozzátette: mindebben a rendőrségnek is komoly érdemei vannak.
Chereji hangsúlyozta: az akció nem a „csendesen kalapozó” hajléktalanok vagy az utcazenéléssel próbálkozók ellen irányult, hanem az agresszív kéregetők ellen. „Azok jelenlétét akartuk visszaszorítani, akik az adomány megtagadása esetén letépték a járókelők táskáját, utánuk szaladtak, vagy akár le is köpték őket” – magyarázta Chereji.
Nem rónak ki pénzbírságot
Szatmárnémetiben a rendőrség, a csendőrség és az utcagyerekekkel foglalkozó Stea Egyesület közös akciójaként helyeztek el figyelemfelhívó táblákat. A kezdeményezők ugyancsak azt hangsúlyozzák, hogy azzal nem segítenek a koldulókon, ha pénzt adnak nekik.
Ioan Precup rendőrségi szóvivő elmondta: városzszerte gyakrabban tartanak ellenőrzéseket, sőt az is felmerült, hogy a kéregetőket támogató személyekre rónának ki bírságot, erre azonban egyelőre nem kapott hivatalos utasítást a rendőrség. Precup azt is elmondta: ha kolduláson kapnak valakit, elkobozzák a pénzét, és figyelmeztetésben részesítik, pénzbírsággal ugyanis hiába szankcionálják, mivel úgysem tudná azt kifizetni, az adósságot pedig szintén nem tudnák behajtani, mert a nyilvántartásukban szereplő háromszáz koldusnak nem szerepel a nevén ingatlan.
Cristina Bala, a Stea Egyesület munkatársa szintén nem tartja megoldásnak a pénzbírságot, szerinte inkább azokat kell szankcionálni, akik pénzzel támogatják a koldusokat.
Kolozsváron más módszerrel próbálják visszaszorítani a koldulást, a helyi önkormányzat nemrég elfogadott egy határozatot, miszerint a polgárok egy hívószám tárcsázásával jelezhetik, ha a megyeszékhelyen valakit kéregetésen érnek, a hívás pedig egyenesen a rendőrséghez fut be.
A nagybányai önkormányzat hétfőn döntött úgy, hogy a továbbiakban rendőrökből és csendőrökből álló csapatok fognak járőrözni a város területén a koldulás és a bűnözés megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
szóljon hozzá!