2013. április 14., 21:252013. április 14., 21:25
Az önkormányzati képviselők az EMNP tanácsosainak viselkedésével, illetve a szintén néppártos polgármester nehéz természetével magyarázzák döntésüket.
A maksai tanács legutóbbi ülésén előbb Kerekes Jenő, majd Badi Gyula, Ilyés Matild és Oláh-Badi András jelentette be lemondását. Az érintettek úgy vélik, az EMNP-frakció tagjainak diktatórikus megnyilvánulásaik vannak, emiatt az RMDSZ-es tanácsosok nem érvényesíthették elképzeléseiket, és tevékenységüket sem tudták megfelelő módon ellátni. A lemondott képviselők ugyanakkor Bács-Benke László polgármestert is bírálták, aki szerintük a település fejlődésének kárára vaskézzel vezeti a közösséget.
Az elöljáró ezzel szemben a Háromszék napilapnak úgy nyilatkozott: az RMDSZ-es tanácstagok azért mondtak le mandátumukról, mert ennyi idő után sem tudták lenyelni, hogy elvesztették a választásokat. „Az elsődleges probléma az volt, hogy nem tudták elválasztani a közösségi érdeket a magánérdektől. A tanács RMDSZ-es tagjai megpróbáltak keresztbe tenni az új községvezetésnek, de ez nem járt sikerrel, ezért jobbnak látták lemondani” – fogalmazott Bács-Benke László. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke úgy véli: a kialakult helyzetért az EMNP-s elöljáró okolható, ugyanis ellenséges hangulatot teremtett a testületben. A négy lemondott RMDSZ-es tag helyét a pótlistán következő jelöltek foglalják el, vagy legrosszabb esetben időközi választást írnak ki – tette hozzá Bács-Benke László. Mint ismeretes, Maksán a helyhatósági választásokon az RMDSZ vereséget szenvedett: elveszítette a polgármesteri és alpolgármesteri széket, a kilenc képviselői helyből pedig csupán négyet szerzett meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyancsak négy mandátumhoz jutott, a „mérleg nyelve” pedig a független Molnár Árpád.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.