
Fotó: Szucher Ervin
A virágkertészek a nemrég még füves, bokros részre fehér színű kőzúzalékot szórtak. A hét elején ugyanezt tették a Cutezanţei utcában, itt a kitört vagy kivágott fák helyét szintén kővel borították. Ugyanezt a megoldást alkalmazták a Bodoni utcai körforgalomban, ahol az út közepi virágkompozíció helyére kavicsot szórtak le.
A Krónika érdeklődésére Gheorghe Mureşan, a virágkertészet vezetője azzal magyarázta a furcsa eljárást, hogy „ezeken a helyeken amúgy sem nőne ki semmi”. Az igazgató szerint a téli hónapokban az úttestre kerülő homok teljesen tönkreteszi a zöld szigetek növényzetét. Felvetésünkre, hogy a nyugat-európai országokban évtizedek óta életképesek a széles utakat vagy autópályákat elválasztó zöldövezetek, Mureşan azzal replikázott, hogy az ottani útkarbantartók nem használnak sót. Amikor meg egy közelebbi példát, a Kövesdombot hoztuk fel, ahol három évtizede nő a fű és virágzik a fa a két-két sáv között, az igazgató megvonta a vállát.
Bálint István, a marosvásárhelyi önkormányzat környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja lapunktól szerzett tudomást az intézkedésről. „Abban egyeztünk meg, hogy a Dózsa György utcai zöld szigetet beültetjük élősövénnyel” – háborgott a tanácsos. Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nevetséges olyan érvvel előállni, miszerint a só tönkreteszi a zöldövezetet, mindaddig, amíg más településeken vagy Marosvásárhely más utcáin ez nem fordul elő. Megígérte, hogy megpróbálja megakadályozni az újabb zöldövezet-felszámolási akciókat. Kezdeményezéséhez Csegzi Sándor alpolgármester is csatlakozik, aki szerint elfogadhatatlan az a magyarázat, miszerint a Dózsa György utca négy sávját elválasztó részen „évente újra kell vetni a füvet”. Szerinte akkor is áldozni kell a zöldövezetek fenntartására, ha ez nagyobb költséget, odafigyelést igényel.
Nevetségesnek tartja a kertészet vezetőjének állítását Seprődi Zoltán, a parajdi sóbánya igazgatója is. Mint a Krónikának elmondta, egész Európában sózzák az utakat, kivételt mindössze a természetvédelmi területek képeznek. „Csupán a parajdi bánya évi 60–70 ezer tonna sót exportál az útkarbantartó cégeknek, ezenkívül 30 ezer tonnát itthon értékesít. A só valóban nem tesz jót a növényeknek, azonban azt mondani, hogy máshol azért nő az autópálya közepén a fű vagy virágoznak a bokrok, mert ott nem sóznak, több mint nevetséges” – nyilatkozta Seprődi.
A virágkertészet igazgatója, Gheorghe Mureşan kompromisszumos megoldást ajánl. Meggyőződése szerint az lenne jó, hogy a lekövezett felületeken nyaranta virágcsebrek jelennének meg.
A képviselőház egyébként a jövő héten szavaz a zöldövezetekre vonatkozó, 2007/24-es törvény módosításáról, miután az alsóház illetékes szakbizottsága tegnap jóváhagyta a jogszabálytervezetet.
A közigazgatási és ökológiai egyensúlyért felelős bizottság kétórás tárgyalás után hagyta jóvá a tervezetet, a megbeszélésen a kormányt Mihail Fâcă környezetvédelmi és Ioan Andreica fejlesztési államtitkár képviselte, és a civil szervezetek képviselői is jelen voltak. Az új dokumentum szigorúbban szabályozza a zöldövezetek beépítését. Eszerint csupán a parkok tíz százalékára lehet építeni szociális és kulturális létesítményeket, az irodaházak, mallok, éttermek létesítése tilos. A parkokat csupán akkor lehet felszámolni, ha ezt a közösségi érdek kívánja.
A legfontosabb megyei jogú városoknak 2011 januárjáig el kell készíteniük a zöldövezetek listáját, és be kell mutatniuk az ezek megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó stratégiát . A zöldövezetek rendeltetésének megváltoztatását tiltó, 2007/114-es sürgősségi kormányrendeletről nem született döntés.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.