
Fotó: Mediafax
A szakszervezetek – akik húszezer állás megszüntetéséről tudnak – érvénytelennek tartják a szaktárca döntését, és diktatórikus viselkedéssel vádolják Ecaterina Andronescut, aki beleegyezésük nélkül szólította fel a tanfelügyelőségeket az állások megszüntetésére. A miniszter állítása szerint a címzetes tanári állást betöltők nincsenek veszélyben, mindössze a szakképzetlen helyettesítő oktatókat építik le. „Nem áll szándékunkban szétrombolni egy kiépített rendszert, e lépés célja még több címzetes tanári állás megteremtése” – érvelt a tárcavezető, aki szerint a tanári állások 4 százalékát szüntetnék meg, melyeket a tanári versenyvizsga lejártával amúgyis szakképzetlenek foglalnának el.
Kovászna megyében 146 állást kellene megszüntetnie a tanfelügyelőségnek, a helyi hatóságok attól tartanak, hogy a leépítések nyomán a pedagógusok tiltakozó akciókba kezdenek. Henning Laszló, a megyei tanács alelnöke szerint a szaktárca a következő tanévtől 4404 pedagógusi állást hagyott jóvá a jelenlegi 4550-hez képest. Mint mondta, az ukázt a szakszervezetekkel való egyeztetés után léptetik életbe, de az előzetes felmérések szerint csupán 40–45 állást tudnak összevonni, így kénytelenek lesznek a kisegítő személyzet létszámát csökkenteni. „Nem könnyű a tanügyben leépíteni, hiszen valakinek be kell mennie órát tartani” – vélte a pedagógus, aki szerint a gyereklétszám csökkenése miatt így is évente szűnnek meg tanári állások a megyében.
Temes megyében 642 állás szűnne meg szeptembertől. „Több száz pedagógus marad majd állás nélkül, miután kínlódott, hogy sikerüljön a versenyvizsgája” – vélte Virgil Popescu, a Spiru Haret szakszervezet megyei vezetője. Dumitru Tomoni főtanfelügyelő-helyettes szerint egyelőre nem tudják, hogyan ültetik gyakorlatba a minisztériumi utasítást, a legvalószínűbb, hogy a helyetteseket fogják elküldeni.
Szatmár megyében 6600 tanügyi állást hagytak jóvá a következő tanévre. Bár ez a szám jóval kisebb a tavalyinál, a tanfelügyelőség illetékesei szerint nem érte őket meglepetésként, hiszen az utóbbi években folyamatosan csökkent a meghirdetett állások száma. „Minden tanévkezdés előtt megkapjuk az állásokra vonatkozó adatokat, és évek óta csökkenő tendenciát mutatnak. Ez a gyereklétszám csökkenésével magyarázható. Ez a jelenség viszont egyelőre nem indokolja, hogy embereket bocsássunk el, vagy iskolákat zárjunk be.
Annyiban érezhető majd a változás, hogy kevesebb helyettesítőt tudunk alkalmazni, és a végleges állással rendelkező kollégáknak kevesebb pluszórájuk lesz. Természetes folyamatról van szó, hisz a kínálat lassan nagyobb, mint a kereslet” – közölte a tanfelügyelőség személyzeti osztályának egyik munkatársa. A partiumi megyében a tanügyi állások 80 százalékát szakképzett, címzetes állással rendelkező oktatók töltik be, így a változás csak a fennmaradó 20 százalékot érinti.
Bihar megyében 581 tanári állást kellene megszüntetni. Dorel Luca főtanfelügyelő szerint egyelőre csak a helyzetelemzésnél tartanak. Azonban leszögezte: azok a tanárok, akik címzetes állást szereztek a versenyvizsgán, ősztől gond nélkül munkába állhatnak. „A vizsgán elosztott munkahelyekre törvényes jogot formálnak az azokat elnyerő pedagógusok. A helyzetet részletesen megvizsgáljuk, és meglátjuk, mit tehetünk” – fogalmazott. A leépítést egyébként akkor tartaná helyénvalónak, ha az érintett megyékben csökkenne a diákok száma, és emiatt osztályok szűnnének meg, de mint mondja, Biharban nincs erről szó.
Egyelőre úgy látja, a kisegítő személyzet körében talán 20-30 embertől lehetne megválni. Azt mondja, ha nem tudnak eleget tenni a rendeletnek, a tanügyminiszternek is elmagyarázza majd a helyzetet, és érveknek nem lesznek híján. „Nem szüntethetünk meg osztályokat emiatt, sem román, sem magyar, sem más tannyelvűeket” – mondta. A leépítendő normák száma egyébként az összes tanügyi állás mintegy 5,5 százalékát teszi ki, ami Dorel Luca megfogalmazása szerint „rettentő sok”, ennyit megszüntetni pedig „közel áll a lehetetlenhez”.
Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő, a tanügyi szakbizottság tagja nem tudja elképzelni, hogyan valósíthatná ezt meg a tanfelügyelőség, épp most, a tanári versenyvizsgák után. „Az iskolaigazgatóknak büntetés terhe alatt meg kellett pályáztatniuk minden egyes nem címzetes állást, még a mozaikkatedrákat is, amelyeken egy pedagógus több tantárgyat oktat. Mostanra ezeket betöltötték, hát milyen állásokat akar a minisztérium megszüntetni, és hogyan?” – tette fel a kérdést a volt tanfelügyelő.
Pető azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy őszre a minisztérium elkeni az ügyet, látva, hogy egyik megyében sem sikerül eleget tenni a rendeletnek. Mint mondta, augusztus végén a parlament tanügyi bizottsága rendkívüli ülésszakot tart, és ezt a témát is megtárgyalják. A képviselő úgy tudja, a tanfelügyelőségre már bekérték az összes, a közoktatásban létező munkahely listáját, beleértve a kisegítő személyzetet is, amiből arra következtet, Biharban elsősorban az utóbbiak munkahelyei lesznek veszélyben.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének Bihar megyei elnöke, Ioan Ţenţ közleményében reagált a minisztériumi rendeletre. Mint írja, matematikailag 581 tanár elbocsátása megközelítőleg 342 iskolai osztály megszűnését eredményezné a megyében, ami méretében tizenöt nagyobb középiskola bezárásával lenne egyenlő. A szakszervezeti vezető szerint a rendelet „jogtalan és átgondolatlan”, és csak azért hozták meg, hogy a minisztérium „szakértőinek” legyen mivel foglalkozniuk.
Mihai Păunică költségvetésügyi főigazgatót arra emlékezteti, hogy „ugyanebben a témában már játszott egyszer a tűzzel, és akkor egy hónapos sztrájkkal kellett szembesülnie”. „Ecaterina Andronescu miniszter asszony, biztosíthatjuk, hogy az a gúnyolódás, amelynek az elmúlt időszakban a tanügyi dolgozók célpontjai voltak, mostanra az elviselhetetlenség határát súrolja” – áll a közleményben. Ţenţ szerint az oktatási rendszer megújításáról a kormányban születő ötletsorozat „hazug, aljas és tolvaj” gyakorlat.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.