A ratosnyai vízerőmű mintegy 200 millió euróból valósulhat meg
Fotó: Haáz Vince
A Hidroelectrica megkapott minden szükséges engedélyt az erdőirtásra Maros megyében, mely elengedhetetlen a 200 millió euróból megépülő, több mint 90 százalékban elkészült ratosnyai vízerőmű befejezéséhez. A megújuló energiát felhasználó vízerőmű – mely a Ceaușescu-diktatúra utolsó elkezdett, ám be nem fejezett energetikai gigaprojektje – többek között a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóváhagyásával kapott zöld jelzést.
2024. október 15., 21:572024. október 15., 21:57
2024. október 15., 22:032024. október 15., 22:03
Amint arról beszámoltunk, a nagyberuházásról a nyár folyamán miniszterek állították: az erőmű év végéig megtermelheti az első kilowatt elektromos áramot. Az elmúlt több mint három évtizedben környezetvédelmi szempontból számtalanszor vitatott, rengeteget halogatott, mintegy 200 millió eurót felemésztő Maros megyei beruházás – mely Bánffy-erdőt is letarol – egész Erdélyben hozzájárulhat a villamos hálózat feszültségingadozásainak megszüntetéséhez.
hiszen a víztározó úgy van megépítve, hogy 30 százalékkal csökkentse az árvízveszélyt – foglalta össze júliusban a Maros megyei vízerőmű legfontosabb hozadékait Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet. A projekt emellett hozzájárul az ivóvízhálózat kiépítéséhez a Maros mentén és a Mezőség peremvidékén – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Az erőmű területe utólag környezetvédelmi övezetté vált
Fotó: Haáz Vince
A kormány tavaly sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű kiemelt beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.
Bár még Ceaușescu utolsó gigaberuházásaként indult, a jelenlegi kormány a forradalom óta az első, nulláról megépített vízerőműként emlegeti a megújuló energiát hasznosító ratosnyai létesítményt, mely év végéig megtermelheti az első kilowatt áramot.
A három és fél évtizeddel ezelőtt elkezdett, ám az évek folyamán rengeteg akadályba, érdektelenségbe, pénzhiányba ütköző gigaprojektet 2019-ben vette ismét komolyan a Hidroelectrica állami vállalat, az ország legnagyobb villamosenergia-termelője. Azonban az akkor már mintegy 90 százalékban elkészült nagyberuházás előrelépését zöldszervezetek panaszai, pereskedései is akadályozták.
Egyes környezetvédelmi engedélyek ugyanis időközben lejártak, újakat pedig nehéz volt megszerezni – például a letarolt területen időközben újra kinőtt erdő kivágására. Összesen legalább mintegy 130 hektárnyi erdőt kellett-kell eltüntetni. A tó vízfelülete akkora lesz, mint 20 ezer olimpiai medence mérete.
Azonban a Legfelsőbb Védelmi Tanács által is jóváhagyott kormányhatározat lendített az ügyön:
A Profit.ro portál keddi beszámolójában emlékeztet: a sürgősségi kormányrendeletet megtámadta több zöldszervezet az alkotmánybíróságon, illetve az Európai Unió Bíróságán is, viszont elutasították keresetüket. Érdekesség, hogy a kormány „ráerősítését” megelőzően, 2021-ben a Hidroelectrica perelte be a környezetvédelmi minisztériumot, arra hivatkozva, hogy nem az előírásoknak megfelelően nyilvánították környezetvédelmi területté a Kelemen-Görgény térségét, viszont ezt a pert első fokon elvesztette az állami vállalat.
A kormány sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű kiemelt beruházásnak nyilvánította ratosnyai erőművet
Fotó: Haáz Vince
miközben szembemegy a román jogrenddel és az európai irányelvekkel. A patakokban, folyókban több védett állatfaj él, többek között a dunai galóca nevű hal. Románia az egyetlen hely, ahol a dunai galócának még életképes populációja van, az építkezés azonban megakadályozná a halakat a szaporodásban.
Júliusban közvitát is szerveztek a ratosnyai víztározó megépítése kapcsán. A Székelyhon beszámolója szerint a találkozó nyugodt körülmények között zajlott, igaz, ehhez az is kellett, hogy a duzzasztómű befejezéséhez olyan megoldást találjanak, amely nem 138, hanem csak 39 hektárnyi erdő felszámolásával járjon. A környezetvédelem tekintetében elhangzott ígéretek szerint csökkentették azoknak a patakoknak a számát is, amelyek vízét befogják; illetve meg fogják szabni, hogy különböző évszakokban milyen mértékben kell víznek maradnia a patakmedrekben.
A ratosnyai víztározó megépítése kapcsán szerveztek közvitát szerdán. Olyan megoldást kell találni, amely nem 138, hanem csak 39 hektárnyi erdő felszámolásával járjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!