Legyűri az erdőt a 200 millió eurós erdélyi erőmű

hiszen a víztározó úgy van megépítve, hogy 30 százalékkal csökkentse az árvízveszélyt – foglalta össze júliusban a Maros megyei vízerőmű legfontosabb hozadékait Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

A ratosnyai vízerőmű országos érdekeltségű közberuházás, amely kiaknázza a Maros folyó jobb oldali mellékágainak vízenergiáját Palotailva–Ratosnya–Dédabisztra térségében. A ratosnyai létesítmény 35,2 MW összteljesítményűnek van megtervezve, és évente körülbelül 117 GWh tiszta energiát termelhet. A projekt emellett hozzájárul az ivóvízhálózat kiépítéséhez a Maros mentén és a Mezőség peremvidékén – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.

A kormány tavaly sürgősségi rendelettel országos érdekeltségű kiemelt beruházásnak nyilvánította a Hidroelectrica tíz projektjét, amelyek elkezdett és be nem fejezett vízerőművek megvalósítását célozzák. A bizonyos engedélyezési folyamatokat kiiktató „előléptetésre” a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is rábólintott.

korábban írtuk

Év végéig beindítanák a 200 millió euróból egész Erdélyt felvillanyozó, a környezetet megrázó új vízerőművet

Bár még Ceaușescu utolsó gigaberuházásaként indult, a jelenlegi kormány a forradalom óta az első, nulláról megépített vízerőműként emlegeti a megújuló energiát hasznosító ratosnyai létesítményt, mely év végéig megtermelheti az első kilowatt áramot.

A három és fél évtizeddel ezelőtt elkezdett, ám az évek folyamán rengeteg akadályba, érdektelenségbe, pénzhiányba ütköző gigaprojektet 2019-ben vette ismét komolyan a Hidroelectrica állami vállalat, az ország legnagyobb villamosenergia-termelője. Azonban az akkor már mintegy 90 százalékban elkészült nagyberuházás előrelépését zöldszervezetek panaszai, pereskedései is akadályozták.

Egyes környezetvédelmi engedélyek ugyanis időközben lejártak, újakat pedig nehéz volt megszerezni – például a letarolt területen időközben újra kinőtt erdő kivágására. Összesen legalább mintegy 130 hektárnyi erdőt kellett-kell eltüntetni. A tó vízfelülete akkora lesz, mint 20 ezer olimpiai medence mérete.

Azonban a Legfelsőbb Védelmi Tanács által is jóváhagyott kormányhatározat lendített az ügyön:

A Profit.ro portál keddi beszámolójában emlékeztet: a sürgősségi kormányrendeletet megtámadta több zöldszervezet az alkotmánybíróságon, illetve az Európai Unió Bíróságán is, viszont elutasították keresetüket. Érdekesség, hogy a kormány „ráerősítését” megelőzően, 2021-ben a Hidroelectrica perelte be a környezetvédelmi minisztériumot, arra hivatkozva, hogy nem az előírásoknak megfelelően nyilvánították környezetvédelmi területté a Kelemen-Görgény térségét, viszont ezt a pert első fokon elvesztette az állami vállalat.

miközben szembemegy a román jogrenddel és az európai irányelvekkel. A patakokban, folyókban több védett állatfaj él, többek között a dunai galóca nevű hal. Románia az egyetlen hely, ahol a dunai galócának még életképes populációja van, az építkezés azonban megakadályozná a halakat a szaporodásban.

Júliusban közvitát is szerveztek a ratosnyai víztározó megépítése kapcsán. A Székelyhon beszámolója szerint a találkozó nyugodt körülmények között zajlott, igaz, ehhez az is kellett, hogy a duzzasztómű befejezéséhez olyan megoldást találjanak, amely nem 138, hanem csak 39 hektárnyi erdő felszámolásával járjon. A környezetvédelem tekintetében elhangzott ígéretek szerint csökkentették azoknak a patakoknak a számát is, amelyek vízét befogják; illetve meg fogják szabni, hogy különböző évszakokban milyen mértékben kell víznek maradnia a patakmedrekben.

korábban írtuk

A térképen szerepel, a valóságban már csak víz kell a ratosnyai duzzasztóműbe

A ratosnyai víztározó megépítése kapcsán szerveztek közvitát szerdán. Olyan megoldást kell találni, amely nem 138, hanem csak 39 hektárnyi erdő felszámolásával járjon.