Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság

A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ezekre a felemás jogi helyzetekre keresett megoldást, új, a legfelsőbb bíróság által kedden nyilvánosságra hozott jogegységi határozata azonban jelentős akadályokat gördít az egyházi restitúció elé.

Nem elég a telekkönyv, közvetlen bizonyítási eljárást kérnek

Székely János ügyvéd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári jogi szakának adjunktusa hosszú évek óta az Erdélyi Református Egyházkerület egyik jogi megbízottja a bírósági perekben. Számos ingatlanrestitúciós eljárásban képviseli a református egyházat, így első kézből értesült az új bukaresti döntésről, amely nehezen megvalósítható feltételekhez köti az egyházi ingatlanok tulajdonjogának bizonyítási eljárását.

Mivel a legfelsőbb ítélőszék több esetben megállapította, hogy egyházi iskolák és egyéb ingatlanok esetében – függetlenül attól, hogy a telekkönyvi kivonaton a tulajdonos milyen néven van feltüntetve – a visszaszolgáltatás az egyházkerületet illeti meg, más esetben viszont ezzel ellentétes ítélet született, a legfelsőbb bíróság vezetőtanácsa jogegységi határozat kimondását kérte a testülettől. „A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy

– magyarázta a Krónikának a friss bukaresti jogi döntés lényegét Székely János ügyvéd.

A szakember szerint eddig is nagyon sok bírósági eljárásban bizonyították, hogy az egyházkerület a valódi tulajdonos, annak ellenére, hogy a telekkönyvben az iskola szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak. A 19. században azért telekkönyvezték az iskolák nevére, hogy mindenki számára legyen nyilvánvaló, mi az ingatlan rendeltetése. Az egyházi iskolák soha nem voltak különálló jogi személyek: mindig az egyház tulajdonát képezték, a telekkönyvi bejegyzés a tanintézeti rendeltetést indokolta.

Az eljárás azért szokatlan, mert azok a jogszabályok, amire a jogértelmezést alapozzák, nem írják elő, hogy a telekkönyvnek különleges bizonyító ereje volna, amivel szemben csak közvetlen bizonyításra van lehetőség. Érdekes módon az új jogegységi határozat összeköti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását kimondó, 2000/94-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazását az 1938/115-ös számú törvényerejű rendelettel, amelyet viszont csak 1947-től alkalmaztak. A 2. világháború után bevezetett jogszabály a 94-es sürgősségi kormányrendelettel szemben a telekkönyvnek különleges státuszt ad, ami az ügyvéd szerint több jogi problémát felvet. Az egyik az, hogy az egyházi iskolák telekkönyvezésére zömében a 19. században került sor, és Romániában sem lehet a jogot visszaható hatállyal alkalmazni.

korábban írtuk

Ma már nem reális opció a román állam számára az ingatlanrestitúció, téves a jogértelmezés is

Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsvárt rendezett bemutatóján.

Alkotmányossági kifogást emelnének

Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházkerületnek, illetve minden más egyháznak írásos dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a saját vagyonából egy vagyonrészt – például ingatlant, földet stb. – az iskola alapításához rendelt. Mai szóhasználattal élve: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Székely János ezt azért tartja nehezen kivitelezhetőnek, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra.

Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő, és a jövőbeni restitúciót” – vonja le a végkövetkeztetést a kolozsvári jogász.

Ami alapján csak közvetlen bizonyítás lehetséges a telekkönyvvel szemben.

Az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. A szakember szerint a református egyház részéről mintegy 12-14 peres beadvány vár sorára Strasbourgban, amelynek valamennyi jogorvoslati lehetőségét kimerítették már Romániában. A strasbourgi folyamat is hosszú időt vesz igénybe, de sok esetben ez marad az utolsó jogérvényesítési lehetőség az itthon megakasztott restitúciós kérdésekben.

korábban írtuk

Ügyészség elé citálták a református püspököket a zilahi Wesselényi-kollégium restitúciója ügyében

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.