A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyonának visszaszerzése „borította ki" a bukaresti bírákat
Fotó: Makkay József
Drasztikusan megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak restitúcióját a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új jogegységi határozata. A valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés értelmében az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell – például alapító okirattal – a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát is. A Krónika által megkérdezett jogász szerint a legfelsőbb bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.
2024. január 11., 09:462024. január 11., 09:46
Az 1989-es rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot hozott az Erdélyi Református Egyházkerületnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék. Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – többek között – a nagyenyedi kollégiumának egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül az egyházkerületnek sikerült visszaszereznie néhány tanári lakást is, azonban több elutasító bírósági ítélet is született. Ami azért nonszensz, mert
A román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék ezekre a felemás jogi helyzetekre keresett megoldást, új, a legfelsőbb bíróság által kedden nyilvánosságra hozott jogegységi határozata azonban jelentős akadályokat gördít az egyházi restitúció elé.
Nem elég a telekkönyv, közvetlen bizonyítási eljárást kérnek
Székely János ügyvéd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári jogi szakának adjunktusa hosszú évek óta az Erdélyi Református Egyházkerület egyik jogi megbízottja a bírósági perekben. Számos ingatlanrestitúciós eljárásban képviseli a református egyházat, így első kézből értesült az új bukaresti döntésről, amely nehezen megvalósítható feltételekhez köti az egyházi ingatlanok tulajdonjogának bizonyítási eljárását.
Mivel a legfelsőbb ítélőszék több esetben megállapította, hogy egyházi iskolák és egyéb ingatlanok esetében – függetlenül attól, hogy a telekkönyvi kivonaton a tulajdonos milyen néven van feltüntetve – a visszaszolgáltatás az egyházkerületet illeti meg, más esetben viszont ezzel ellentétes ítélet született, a legfelsőbb bíróság vezetőtanácsa jogegységi határozat kimondását kérte a testülettől. „A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy
– magyarázta a Krónikának a friss bukaresti jogi döntés lényegét Székely János ügyvéd.
A szakember szerint eddig is nagyon sok bírósági eljárásban bizonyították, hogy az egyházkerület a valódi tulajdonos, annak ellenére, hogy a telekkönyvben az iskola szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak. A 19. században azért telekkönyvezték az iskolák nevére, hogy mindenki számára legyen nyilvánvaló, mi az ingatlan rendeltetése. Az egyházi iskolák soha nem voltak különálló jogi személyek: mindig az egyház tulajdonát képezték, a telekkönyvi bejegyzés a tanintézeti rendeltetést indokolta.
A református egyháznak egyszer már visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot újraállamosították
Fotó: Beliczay László
Évszázadokra visszaható jogszabály
Az új bizonyítási eljárást körülíró ítélőszéki határozatról a református egyház jogi képviselője azt állítja, több szempontból is szokatlan a romániai jogrendben. Az eddigi jogegységi határozatok több fél részvételével zajló, és egymásnak ütköző ítéleteket eredményező, nem egységes joggyakorlat miatt születtek. Ebben az esetben viszont egyetlen felperesről, az Erdélyi Református Egyházkerületről van szó, a döntés a történelmi magyar egyház jogköveteléseire hivatkozva született.
Az eljárás azért szokatlan, mert azok a jogszabályok, amire a jogértelmezést alapozzák, nem írják elő, hogy a telekkönyvnek különleges bizonyító ereje volna, amivel szemben csak közvetlen bizonyításra van lehetőség. Érdekes módon az új jogegységi határozat összeköti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását kimondó, 2000/94-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazását az 1938/115-ös számú törvényerejű rendelettel, amelyet viszont csak 1947-től alkalmaztak. A 2. világháború után bevezetett jogszabály a 94-es sürgősségi kormányrendelettel szemben a telekkönyvnek különleges státuszt ad, ami az ügyvéd szerint több jogi problémát felvet. Az egyik az, hogy az egyházi iskolák telekkönyvezésére zömében a 19. században került sor, és Romániában sem lehet a jogot visszaható hatállyal alkalmazni.
Meglehetősen borúlátóan vázolták a romániai vagyonrestitúció kilátásait jogászok, egyházfők, politikusok Markó Attilának az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlatáról szóló kötete Kolozsvárt rendezett bemutatóján.
Alkotmányossági kifogást emelnének
Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházkerületnek, illetve minden más egyháznak írásos dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a saját vagyonából egy vagyonrészt – például ingatlant, földet stb. – az iskola alapításához rendelt. Mai szóhasználattal élve: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Székely János ezt azért tartja nehezen kivitelezhetőnek, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra.
Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő, és a jövőbeni restitúciót” – vonja le a végkövetkeztetést a kolozsvári jogász.
Dr. Székely János ügyvéd szerint a romániai jogrendben is szokatlan a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék új jogegységi határozata
Fotó: Sapientia EMTE
Az új jogegységi határozattal szakmai körökben egyelőre nem foglalkoztak, azonban a folyamatban lévő restitúciós perekben találkoznak vele „élőben” az ügyvédek. Mivel Románia valamennyi bírósága számára kötelező hatállyal bíró jogi dokumentumról van szó, várhatóan nagyon nehézkessé válik az egyházi ingatlanok amúgy sem zökkenőmentes restitúciós folyamata.
Székely János lapunknak nyilatkozva elmondta, valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni a rendelkezés ellen, habár az alkotmánybíróság működését szabályozó 1992/47-es számú törvényben nem szerepel az a kitétel, hogy a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék jogegységi határozatai alkotmányossági normakontroll alá esnek. A szakember úgy látja, hogy
Ami alapján csak közvetlen bizonyítás lehetséges a telekkönyvvel szemben.
Az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. A szakember szerint a református egyház részéről mintegy 12-14 peres beadvány vár sorára Strasbourgban, amelynek valamennyi jogorvoslati lehetőségét kimerítették már Romániában. A strasbourgi folyamat is hosszú időt vesz igénybe, de sok esetben ez marad az utolsó jogérvényesítési lehetőség az itthon megakasztott restitúciós kérdésekben.
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!