Lécfalvára bízzák Háromszék szemetét

Úgy érzik, annak létrehozásáról „fejük fölött\" már döntöttek a megye vezetõi.

Kovászna és Hargita megye közel 900 ezer eurós hulladékgazdálkodási ISPA-programban vesz részt közösen, amelynek része két korszerû megyei szeméttároló létrehozása. A hatóságokat sürgeti az idõ, mivel 2009-ig kénytelenek lesznek felszámolni a jelenlegi, a környezetvédelmi elõírásoknak nem megfelelõ szeméttelepeket. A tervezett hulladéktárolóba szállítják majd Kovászna megye minden szemetét, ezért kiválasztáskor fontos szempont volt, hogy a szállítási költségek miatt a helyszín lehetõleg egyforma távolságra legyen a megye városaitól. Elõzetes számítások szerint a lécfalvi hulladéktároló 1 millió köbméter szemét befogadására és annak 20 éven át tartó tárolására lesz alkalmas. A megyei önkormányzat szakemberei eredetileg Dálnok határában levõ területet szemeltek ki a célra, de amint arról korábban beszámoltunk, a község több mint 400 lakója vehemensen tiltakozott ellene. A dálnokiak tiltakozó beadványt írtak alá, miszerint a környezet tisztaságát, a mezõgazdaságot és a turizmus fejlõdését veszélyeztetné a létrehozandó hulladéktároló. Az érintettek beleegyezése nélkül Brüsszelben nem hagyták volna jóvá a hulladékgazdálkodási programot, ezért az önkormányzat kénytelen volt új helyszínt keresni.

A választás a Maksa és Lécfalva közötti 15 hektáros területre esett, amely elég nagy távolságra van a településektõl, hogy megfeleljen az elõírásoknak. Bartha László borosnyói polgármester a Krónikának kijelentette: az önkormányzati testület tagjai már rábólintottak a szeméttároló létesítésére. A holnapi, január 22-i ülésen döntenek a terület rendezési tervérõl, ezek után nyílt utat kap a projekt. A polgármester szerint a terv lebonyolítása teljes mértékben a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik, a borosnyói önkormányzat csak annyiban érintett, hogy közigazgatásilag hozzájuk tartozik a terület. Tavaly novemberben közmeghallgatást szerveztek, amelyen jelen voltak a megyei tanács és a környezetvédelmi hivatal szakemberei, hogy az esetleges kérdéseket szakmai érvekkel szereljék le. De nem volt erre szükség, mindössze négyen-öten jelentek meg a megbeszélésen, közülük ketten csak azért, mert úgy tudták, pálinkát is kapnak.

Földek és ellenérzések

Szõcs Levente alpolgármester vállalkozott arra, hogy megmutatja a kiszemelt területet. Lécfalva felé elkezdték aszfaltozni az utat, a jövendõbeli szeméttelep felé már kialakítottak egy földutat. Az érdektelenség annak tudható be – magyarázza útközben a alpolgármester –, hogy a falubeliek úgy érzik: hiábavaló lenne minden tiltakozás, a megye elöljárói már végérvényesen eldöntötték, hogy településük határában lesz a szeméttározó. A terület lápos, nem alkalmas földmûvelésre. Tulcea megyébe deportált egykori lécfalviak leszármazottai kapták vissza, akik örültek, hogy a piaci ár feletti összeget kapnak érte. A megyei önkormányzat 100 ezer lejt szánt a terület megvásárlására, és 120 ezret lesz kénytelen kifizetni. A tulajdonosok hektáronként 10 ezer lejt követeltek, amelyet végül sikerült lealkudni 8 ezerre. Szõcs Levente úgy véli, a településnek annyi haszna lehet a szeméttározóból, hogy rendbe hozzák az infrastruktúrát – Lécfalván egyetlen aszfaltozott útszakasz sincs. Azt is ígérik, hogy mintegy 30 új munkahely létesül, de ez nem elõny a falu számára, hiszen Lécfalván nincsenek képzett szakemberek, így csak néhányukat tudják alkalmazni, õket is szakképzetlen munkára.

Zakariás Attila, a lécfalvi teleház irodavezetõje és Kertész Tibor, az iskola igazgatója részt vett a közmeghallgatáson, és mindketten ellenzik, hogy a szeméttelep a falu határában létesüljön. Zakariás nem bízik az ígéretekben. „A tervekben minden tökéletes, a telep teljesen környezetkímélõ, veszélytelen, de nálunk, Romániában minden csak papíron tökéletes, egy-két év múlva kiderülhet, hogy valami nem mûködik, szivárog, vagy füstöl, és akkor már nem tehetünk semmit\" – fogalmazza meg ellenérzéseit az irodavezetõ. Kertész a megbélyegzéstõl is tart. „Már most nagyok az elõítéletek velünk szemben, cigányfalunak mondják Borosnyót, és a hozzá tartozó településeket, a jövõben majd azt a bélyeget is ránk sütik, hogy szemetesek vagyunk\" – mondja az iskolaigazgató.

Becsomagolt hulladék

Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke meggyõzõdéssel állítja, hogy a tervezett szeméttelep teljesen ökologikus, ugyanakkor a befogadó település számára hasznos lehet, mert nyereségesen lehet mûködtetni. Ugyanakkor sürget az idõ, hiszen 2009-ig be kell zárni a kovásznai és baróti, illetve az összes falusi szeméttelepeket, míg a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi lerakókat 2017-ig lehet mûködtetni. Addig meg kell építeni az új, környezetkímélõ szeméttárolót, illetve minden városban létre kell hozni átrakótelepeket. Vajda úgy véli, optimális ütemterv szerint év végén elkezdõdhetnek a munkálatok, így még van esély arra, hogy a meglévõ szeméttelepek bezárásáig be tudják indítani a korszerû tárolót.

Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat, a Tega Rt. igazgatója szerint szakmailag jó a terv: a hulladéktározó teljesen elhatárolt lesz valamennyi környezeti tényezõtõl, a hulladékgödröt elõször agyagréteggel alapozzák meg, majd vízhatlan fóliával bélelik ki, így nem juthat a talajba káros anyag. A szemét rothadásából származó vizet drénrendszer révén medencébe gyûjtik, és ülepítõ segítségével tisztítják. Az esõvizet egy másik drénrendszeren csatornába gyûjtik. A lécfalviak füsttel kapcsolatos félelmeit alaptalannak tartja: különleges gázkaptációs rendszerrel ugyanis mindent „befognak\". Ötvenméterenként függõleges vezetékek szívják el a felszálló gázakat, így a környezõ települések lakói nem érzik a szeméttelep közelségét. A hulladékból származó gázt biogázként villamos energia elõállítására fogják használni. Hozzátette: amint megtelik a 15 hektárnyi szeméttelep, felülrõl agyagréteggel és fóliával szigetelik. „Úgy kell elképzelni, mintha a megye szemetét egy hatalmas vízhatlan csomagban tárolnánk\" – igyekezett érzékletessé tenni a helyzetet az igazgató, aki szerint legalább 3-4 évre van még szükség, hogy a korszerû szeméttározó teljes mértékben megvalósuljon, az idõközben bezáró régi lerakókat pedig további 30 évig kell felvigyázni. Sepsiszentgyörgy évi mintegy 60 ezer köbméter háztartási hulladékot termel, ezért –Tóth Birtan Csaba szerint – a 15 hektáros lécfalvi tározó hosszú ideig rendezné a megye szemétproblémáját.