Franciaországban az orvostanhallgatók 85 százalékát az első év végén kirostálják. Közülük sokan külföldön próbálják meg folytatni tanulmányaikat: az exodus elsőszámú célpontja a 2000-ben megindult francia nyelvű képzés bevezetésével a kolozsvári Iuliu Haţieganu egyetem lett.„Akkoriban több frankofón ország is jelezte igényét francia nyelvű képzés iránt. A külföldi diákok fogadása nálunk 35 éves hagyomány. És mivel megvolt a szükséges infrastruktúránk és számos tanárunk beszéli a nyelvet, belevágtunk” – mondta a lapnak Constantin Ciuce, az egyetem rektora. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta pedig a francia orvosok román diplomáját az Európai Unió valamennyi országában elismerik.
A Le Figaro szerint a francia diákok választásában nagy szerepet játszik a kolozsvári egyetem felvételi rendszere: a külföldieknek ugyanis nem kell külön felvételi vizsgát tenniük, hanem a középiskolai eredményeket tartalmazó jelentkezési dosszié alapján dönt felvételükről az intézmény. Pontosan úgy, ahogy a francia felvételi rendszerben.
„Az igazán motiváltakat választjuk ki, akik a legjobb francia gimnáziumokból érkeznek, de Franciaországban esetleg nem tudták letenni az orvosegyetemi vizsgákat” – hangsúlyozza a rektor. A külföldiek számára az éves tandíj ötezer euró. A franciák számára a képzés az első három évben francia nyelvű, de a program és a vizsgakövetelmények ugyanazok, mint a románul tanuló hallgatóknak. Negyedévtől azonban már közös, román nyelvű képzés folyik az egyetem minden diákjának.
A lapnak nyilatkozó egyik nizzai fogorvostan-hallgató szerint az egyetem vezetése számukra is szigorú követelményeket állított: az órák hetven százaléka kötelező. „Ha ezt nem teljesítjük, nem vizsgázhatunk az év végén” – mondta Michel Guignon. Az éves munka szigorú megkövetelése miatt viszonylag nagy a lemorzsolódás: az első éven jelenleg 150 francia tanul, másodéven 62-en, a harmadéven pedig már csak 29-en vannak.
A Le Figaro szerint az öt évet Romániában végigjáró francia hallgatók is szinte valamennyien Franciaországban akarnak praktizálni, és csak néhányan próbálnak meg más uniós országban karriert csinálni. Az első kolozsvári diplomával rendelkező két francia a közelmúltban kapott állást párizsi kórházakban.
Cédric Lussiez, a Francia Kórházszövetség részéről a lapnak elmondta: a kolozsvári diplomát senki nem vitatja Franciaországban, és üdvözlendő, hogy külföldön is képeznek francia orvosokat, ugyanis félő, hogy néhány év múlva nem lesz elég orvos az öregedő társadalom ellátására.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.