2011. július 19., 07:132011. július 19., 07:13
Az erdélyi és partiumi városokban még nem sikerült teljesíteni azt az uniós irányelvet, hogy 2013-ig 26 négyzetméter zöldövezet jut minden lakosra. A legtöbb városban még a füves-fás közterületeket számba vevő zöld katasztert sem sikerült elkészíteni. Nagyváradon például a 2009-es év elején kezdődött el a város zöldövezeteinek számbavétele, és csak most fejeződött be. Mint kiderült, nincs elég zöld terület a városban, és a vonatkozó uniós irányelvekről szóló 2007-es kormányrendeletben előírt határidőig, azaz 2013 végéig nem is lesz annyi, amennyi kellene, de a városvezetőség már eltervezte, hogyan fogja a szükséges mennyiségig növelni a zöld területek számát – csak egy kicsit lassabban, 4–5 év alatt.
Nagyváradon 25 négyzetméter zöldövezet jut egy lakosra – Ilie Bolojan polgármester szerint azonban ez a mennyiség országos szinten jónak számít. Az elöljáró arra is büszke, hogy elkészült a kataszter, tudomása szerint hiába írta ezt elő kormányrendelet, sok városban nem történt meg, Nagyváradon is csak vontatottan: a két és fél év alatt a környezetvédő szervezetek többször számon kérték az önkormányzaton a kimutatás hiányát és a munka csigatempóját, főképp, amikor a különböző munkálatok során fákat vágtak ki.
A katasztert készítő Geodis cég az összes parkot, tömbházak közötti vagy úttestek mentén kialakított zöld területet, de még az óvodák, iskolák udvarait és a kórházak melletti fás övezeteket is számba vette. A város teljes, kül- és beltelkeket is tartalmazó területe 11 610 hektár, amelyből 510 hektár rendezett, 66 hektár pedig elhanyagolt zöldövezet. A városi temető területe 87 hektár. „Újabb húszhektárnyi zöldövezetet kell kialakítanunk ahhoz, hogy elérjük a 204 ezer lakosra számított zöldövezet-mennyiséget” – mondta az elöljáró, akinek kezdeményezésére már a két használaton kívüli temetőt, az olaszit és a szőllősit is zöldövezetté alakította.
A Szatmár megyei városok viszonylag jól állnak a zöldövezetek tekintetében – Nagykárolyban, Avasfelsőfaluban és Erdődön meghaladja az elvárt értéket a zöld területek aránya a lakosság számához viszonyítva, Szatmárnémetiben megközelíti ezt, Tasnádon és Sárközúljakon viszont a parkok felületét növelniük kell az önkormányzatoknak, ha meg akarnak felelni az Európai Unió elvárásainak. A megyei környezetvédelmi hatóság összesített adataiból azonban kiderül: ott, ahol az arány eléri az elvárt értéket, nem a sűrűn lakott részeken levő városi parkok, hanem többnyire a települések belterületén levő üdülőtelepek növelik az egy főre eső arányt. Avasfelsőfaluban például, ahol köztudottan alig van néhány zöld folt, a zöldövezetek egy főre eső területe meghaladja a 163 négyzetmétert, ami úgy jött ki, hogy számításba vették a kisvárostól meglehetősen távol levő Luna-forrási, illetve a Máriavölgyén levő üdülőtelepeket.
Szatmárnémeti esetében pedig egy 2007-ben kelt törvény könnyített a polgármesteri hivatal dolgán, mely megengedte, hogy a Szamos partot is a városi zöldövezetek közé számítsák, és a körülbelül 100 hektárnyi ártér figyelembe vételével jött ki (a korábbi fejenkénti nem egészen 15 négyzetméter helyett) a jelenlegi 24,68 négyzetméter. A megyeszékhelyen azonban így is növelni kell a növényzettel borított területek arányát. Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke szerint ésszerű lenne, ha beszámíthatnák a városi kerteket is a zöldövezetek közé, hisz ezek is növényzettel borítottak.
Békéssy Erzsébet, a megyei környezetvédelmi hatóság igazgatója szerint viszont magánterület csak akkor jöhet számításba, ha az valóban parkosítva van, ide tartoznak például a nagyáruházak mellett kialakított sétányok. A szatmárnémeti önkormányzatnak egyébként volt egy olyan próbálkozása, hogy a város külterületén fekvő, védett Sárerdő egy részét belterületté nyilvánítják, ezzel javítva az arányt, azonban kiderült, a törvények nem engedik meg, hogy már létező erdőt minősítsenek át. Szénási Angéla városi főkertész azonban úgy tudja, a Sárerdő egyik tisztásán hamarosan kialakítanak majd egy üdülőtelepet, melyet valószínűleg sikerül majd belterületté nyilvánítani, így a megadott határidőre elérhetik a kívánt zöldövezetarányt.
Kolozsváron jelenleg 23 négyzetméter zöld terület jut egy lakosra, de az önkormányzat távlati célkitűzése, hogy a jövőben harmincra emelje ezt – közölte lapunkkal László Attila alpolgármester. Az új városrendezési terv előírja, hogy a Monostori és Tóközi lakónegyedekben, illetve a Hója-erdőben új parkokat hoz létre az önkormányzat, a beruházásra 2,4 millió lejt különítettek el a városkasszából. Nemrégiben a Györgyfalvi lakónegyed Detunata park környéki részét korszerűsítették, áprilisban pedig aláírták a Sétatér felújításáról szóló szerződést, melynek befejeztével a park 15 ezer négyzetméterrel bővül. Márciusban pedig bejelentették, hogy az önkormányzat egyik épületének tetőzetén zöldövezetet hoznak létre, az ökotető várhatóan az egyik ötven vagy száz négyzetméteres alapterületű középületet díszíti majd.
Eközben a Vasutas park átalakítását nem sikerült megakadályozniuk a civil szervezeteknek, amelyek szerint a zöldövezet egy részét 25 évre haszonbérbe vevő CFR 1907 futballklub úgy látott hozzá a fák kivágásához, hogy nem rendelkezett építkezési engedéllyel. Szakáts István, a tiltakozó akció egyik kezdeményezője lapunknak elmondta: hiába perelték be a klubbot, a bíróság első fokon majd a fellebbezés után is elutasította keresetüket azzal indokolva a döntést, hogy nem történik engedély nélküli építkezés a 2010-ben műemlékké nyilvánított parkban. Míg a per zajlott, a munkások befejezték a munkálatokat.
Sepsiszentgyörgyön még folyamatban van a zöldkataszter elkészítése. Czimbalmos Csaba városmenedzser szerint a helyszínen kell ellenőrizni a számítógépes térképeken szereplő adatokat, viszont a munka lassan halad, mert a városgazdálkodási hivatalban mindössze hárman dolgoznak, akiknek számos egyéb feladatuk is van. Így azt fontolgatják, szakcéget bíznak meg a kivitelezéssel. A kovásznai megyeszékhelyen utoljára tíz éve, a városrendészeti tervben mérték fel a zöldövezetek arányát, így az adatok elavultak. A becslések alapján jelenleg 15–16 négyzetméter zöld jut egy lakosra. A Környezetvédelmi Alapnál nyert pályázat révén a jövőben több mint egymillió lejből egy teljes lakónegyedet parkosítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!