
2011. július 19., 07:132011. július 19., 07:13
Az erdélyi és partiumi városokban még nem sikerült teljesíteni azt az uniós irányelvet, hogy 2013-ig 26 négyzetméter zöldövezet jut minden lakosra. A legtöbb városban még a füves-fás közterületeket számba vevő zöld katasztert sem sikerült elkészíteni. Nagyváradon például a 2009-es év elején kezdődött el a város zöldövezeteinek számbavétele, és csak most fejeződött be. Mint kiderült, nincs elég zöld terület a városban, és a vonatkozó uniós irányelvekről szóló 2007-es kormányrendeletben előírt határidőig, azaz 2013 végéig nem is lesz annyi, amennyi kellene, de a városvezetőség már eltervezte, hogyan fogja a szükséges mennyiségig növelni a zöld területek számát – csak egy kicsit lassabban, 4–5 év alatt.
Nagyváradon 25 négyzetméter zöldövezet jut egy lakosra – Ilie Bolojan polgármester szerint azonban ez a mennyiség országos szinten jónak számít. Az elöljáró arra is büszke, hogy elkészült a kataszter, tudomása szerint hiába írta ezt elő kormányrendelet, sok városban nem történt meg, Nagyváradon is csak vontatottan: a két és fél év alatt a környezetvédő szervezetek többször számon kérték az önkormányzaton a kimutatás hiányát és a munka csigatempóját, főképp, amikor a különböző munkálatok során fákat vágtak ki.
A katasztert készítő Geodis cég az összes parkot, tömbházak közötti vagy úttestek mentén kialakított zöld területet, de még az óvodák, iskolák udvarait és a kórházak melletti fás övezeteket is számba vette. A város teljes, kül- és beltelkeket is tartalmazó területe 11 610 hektár, amelyből 510 hektár rendezett, 66 hektár pedig elhanyagolt zöldövezet. A városi temető területe 87 hektár. „Újabb húszhektárnyi zöldövezetet kell kialakítanunk ahhoz, hogy elérjük a 204 ezer lakosra számított zöldövezet-mennyiséget” – mondta az elöljáró, akinek kezdeményezésére már a két használaton kívüli temetőt, az olaszit és a szőllősit is zöldövezetté alakította.
A Szatmár megyei városok viszonylag jól állnak a zöldövezetek tekintetében – Nagykárolyban, Avasfelsőfaluban és Erdődön meghaladja az elvárt értéket a zöld területek aránya a lakosság számához viszonyítva, Szatmárnémetiben megközelíti ezt, Tasnádon és Sárközúljakon viszont a parkok felületét növelniük kell az önkormányzatoknak, ha meg akarnak felelni az Európai Unió elvárásainak. A megyei környezetvédelmi hatóság összesített adataiból azonban kiderül: ott, ahol az arány eléri az elvárt értéket, nem a sűrűn lakott részeken levő városi parkok, hanem többnyire a települések belterületén levő üdülőtelepek növelik az egy főre eső arányt. Avasfelsőfaluban például, ahol köztudottan alig van néhány zöld folt, a zöldövezetek egy főre eső területe meghaladja a 163 négyzetmétert, ami úgy jött ki, hogy számításba vették a kisvárostól meglehetősen távol levő Luna-forrási, illetve a Máriavölgyén levő üdülőtelepeket.
Szatmárnémeti esetében pedig egy 2007-ben kelt törvény könnyített a polgármesteri hivatal dolgán, mely megengedte, hogy a Szamos partot is a városi zöldövezetek közé számítsák, és a körülbelül 100 hektárnyi ártér figyelembe vételével jött ki (a korábbi fejenkénti nem egészen 15 négyzetméter helyett) a jelenlegi 24,68 négyzetméter. A megyeszékhelyen azonban így is növelni kell a növényzettel borított területek arányát. Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke szerint ésszerű lenne, ha beszámíthatnák a városi kerteket is a zöldövezetek közé, hisz ezek is növényzettel borítottak.
Békéssy Erzsébet, a megyei környezetvédelmi hatóság igazgatója szerint viszont magánterület csak akkor jöhet számításba, ha az valóban parkosítva van, ide tartoznak például a nagyáruházak mellett kialakított sétányok. A szatmárnémeti önkormányzatnak egyébként volt egy olyan próbálkozása, hogy a város külterületén fekvő, védett Sárerdő egy részét belterületté nyilvánítják, ezzel javítva az arányt, azonban kiderült, a törvények nem engedik meg, hogy már létező erdőt minősítsenek át. Szénási Angéla városi főkertész azonban úgy tudja, a Sárerdő egyik tisztásán hamarosan kialakítanak majd egy üdülőtelepet, melyet valószínűleg sikerül majd belterületté nyilvánítani, így a megadott határidőre elérhetik a kívánt zöldövezetarányt.
Kolozsváron jelenleg 23 négyzetméter zöld terület jut egy lakosra, de az önkormányzat távlati célkitűzése, hogy a jövőben harmincra emelje ezt – közölte lapunkkal László Attila alpolgármester. Az új városrendezési terv előírja, hogy a Monostori és Tóközi lakónegyedekben, illetve a Hója-erdőben új parkokat hoz létre az önkormányzat, a beruházásra 2,4 millió lejt különítettek el a városkasszából. Nemrégiben a Györgyfalvi lakónegyed Detunata park környéki részét korszerűsítették, áprilisban pedig aláírták a Sétatér felújításáról szóló szerződést, melynek befejeztével a park 15 ezer négyzetméterrel bővül. Márciusban pedig bejelentették, hogy az önkormányzat egyik épületének tetőzetén zöldövezetet hoznak létre, az ökotető várhatóan az egyik ötven vagy száz négyzetméteres alapterületű középületet díszíti majd.
Eközben a Vasutas park átalakítását nem sikerült megakadályozniuk a civil szervezeteknek, amelyek szerint a zöldövezet egy részét 25 évre haszonbérbe vevő CFR 1907 futballklub úgy látott hozzá a fák kivágásához, hogy nem rendelkezett építkezési engedéllyel. Szakáts István, a tiltakozó akció egyik kezdeményezője lapunknak elmondta: hiába perelték be a klubbot, a bíróság első fokon majd a fellebbezés után is elutasította keresetüket azzal indokolva a döntést, hogy nem történik engedély nélküli építkezés a 2010-ben műemlékké nyilvánított parkban. Míg a per zajlott, a munkások befejezték a munkálatokat.
Sepsiszentgyörgyön még folyamatban van a zöldkataszter elkészítése. Czimbalmos Csaba városmenedzser szerint a helyszínen kell ellenőrizni a számítógépes térképeken szereplő adatokat, viszont a munka lassan halad, mert a városgazdálkodási hivatalban mindössze hárman dolgoznak, akiknek számos egyéb feladatuk is van. Így azt fontolgatják, szakcéget bíznak meg a kivitelezéssel. A kovásznai megyeszékhelyen utoljára tíz éve, a városrendészeti tervben mérték fel a zöldövezetek arányát, így az adatok elavultak. A becslések alapján jelenleg 15–16 négyzetméter zöld jut egy lakosra. A Környezetvédelmi Alapnál nyert pályázat révén a jövőben több mint egymillió lejből egy teljes lakónegyedet parkosítanak.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!