
Erdélyben eddig 65-70 ezer aláírás gyűlt össze
Fotó: Barabás Ákos
Százezer aláírás gyűlt össze eddig az európai őshonos kisebbségek védelmét biztosítani hivatott Minority SafePack polgári kezdeményezés elfogadásához szükséges egymillióból, közölte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Bár már félidőnél tartanak, Vincze Loránt FUEN-elnök szerint optimizmusra ad okot, hogy a szignók egytizede megvan, hiszen a kopogtatós kampány a legtöbb országban csak most kezdődött. Románia mind az online, mind a papír alapú kézjegyek terén kiemelkedően teljesít.
2017. október 26., 10:202017. október 26., 10:20
2018. március 06., 13:372018. március 06., 13:37
Egyelőre siralmasnak tűnik az RMDSZ által indított Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatottsága, főleg ha az internetes aláírásgyűjtés adatait nézzük. A szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére kiterjedő kisebbségügyi javaslatcsomagot április elején regisztrálta az Európai Bizottság, s jövő év április 3-áig kell összegyűjteni az egymillió aláírást.

Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
A legfrissebb adatok szerint félidőnél a szignók egytizedét sikerült összegyűjteni, a kezdeményezők azonban továbbra is optimisták.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) egyébként kedden közleményben jelentette be, hogy sikerült összegyűjteni az első százezer aláírást, ennek zöme – mint kiderült – Romániából származik.
azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy mindössze három hete indult el a kopogtatós (door to door) kampány, amelytől a szignók zömét remélik. Erdélyben folyamatosan nőnek a számok az RMDSZ területi szervezetei által folytatott kampány nyomán, mondta lapunknak Vincze Loránt FUEN-elnök is.
Románia az online aláírások terén is kiemelkedően teljesít a kezdeményezést támogatókhoz képest: a nyilvántartás tegnap 15 órakor figyelt adatai szerint
A következő a sorban Magyarország a maga 20,77 százalékával, melyet Dánia (8,29), Ausztria (6,45) és Szlovákia (5,59) követ, a többi tagállamban az ötszázalékos támogatottságot sem sikerült elérni.

Az ígéretek ellenére bíróságon támadta meg Románia kormánya a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozatot – a keresetet még Sorin Grindeanu volt miniszterelnök írta alá.
Az online nyilvántartás eredményei nem irányadóak, jelentette ki a Krónika kérdésére Vince Loránt FUEN-elnök, aki szerint mindkét aláírásgyűjtési módozatra figyelnek, a papíralapúra és az online-ra is. „Az online-nal kapcsolatban látnunk kell azt, hogy főleg az idősebbek számára nem vonzó ez a típusú aláírási mód, nincs nagy hagyománya Erdélyben, de másutt sem Európában.
– fogalmazott lapunknak Vincze Loránt.
Vincze Loránt FUEN-elnök egy, a témában tartott kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: RMDSZ
Rámutatott, a leghatékonyabb módja az aláírásgyűjtésnek az „embertől emberig tartó megkeresés”, az aláírások egyenként gyűlnek össze, és ehhez hatalmas befektetésre van szükség a részt vevő szervezetek, a régiók, a tagállamok részéről.
Az RMDSZ által folytatott romániai door to door kampány mellett más országokban is elkezdődött az esetleges támogatók személyes megkeresése, ez Vincze szerint a leglátványosabban és a legeredményesebben azokban az országokban és régiókban működik, ahol erős és nagy tapasztalatú szakszervezetek vannak, mint Dél-Tirolban vagy a Lengyelországban élő németek körében. De a kisebb szervezetekben is már eléggé intenzíven zajlik az aláírásgyűjtés, Németországban, Dániában, Hollandiában, Ausztriában is javulnak az adatok, tette hozzá a FUEN elnöke.
Optimizmusra ad okot, hogy az aláírások egytizede mostanra megvan és marad egy félév a maradékot összegyűjteni, bízom abban, hogy ezzel nem lesz gond” – adott hangot optimizmusának Vincze Loránt. Ugyanakkor hozzátette, nagyon fontos, hogy Erdélyből a kézjegyek egynegyede összegyűljön, de szerinte hamarosan „feljön” Magyarország is, ahonnan további 400 ezer aláírást várnak. Felvidéken is intenzív már az aláírásgyűjtés, ahogy Horvátországban, Szlovéniában is zajlik a munka a magyar közösségekben.
– jelentette ki Vincze. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a küszöbértékek teljesítése nem elegendő, ha hét tagállamból össze is gyűl a minimális szignószám, attól még nem lesz meg a kért egymillió. „Tehát nagy számokat is kell emellett hozni, ez legalább ennyire fontos” – szögezte le az illetékes, aki szerint párhuzamosan építik mindkét „frontot”.
Egyelőre sehol sem vonzó az online kérdőív
Fotó: RMDSZ/Serar Szabolcs
Mint mondta, most indul egy nagy európai online kampány, amelyik megtámogatja az eddig inkább a hagyományos médiában jelen lévő Minority SafePack ismertségét, és arra számítanak, ennek nyomán fokozatosan az online aláírások is gyűlnek majd.

Erdélyben halad a legjobban és a Felvidéken is a megszabott határt közelíti az aláírások száma a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására indított aláírásgyűjtésben, hangzott el pénteken Pozsonyban.
„A Minority SafePack pozitív kezdeményezés, pozitív dolgokról beszél főként Európának abban a részében, ahol a kisebbségi ügyek jórészt megoldottak. Ennek ellenére szeretnénk rávenni a fiatalokat, hogy az európai soknyelvűséget, kultúrát támogassák, ez külön kihívás számunkra” – mondta. A tapasztalat ugyanis Erdélyben is azt mutatja, hogy a középgenerációt és az idősebbeket könnyebb megszólítani, mint a fiatalokat. A FUEN ifjúsági tagozata azonban egy karavánnal járja Európát azért, hogy bevonja az ifjúsági szervezeteket, a fiatalokat a munkába.
ahol rá kell erősíteni. De bízom benne, hogy minél kevesebb ilyen lesz” – összegzett Vincze Loránt.
A papíralapú támogató nyilatkozatokra építenek
Fotó: Barabás Ákos
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban úgy fogalmazott: a Minority SafePacket indításakor az érdekelte őket, hogy arra kényszerítsék az EU-t, találjanak megoldást a kisebbségek védelmére, hisz bár van olyan állam, ahol rendezték a kérdést, számos országban problémák vannak. Emlékeztetett:

Az RMDSZ hétfőn egy sajtótájékoztató keretében indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés online aláírási kampányát.
A kezdeményezést április első napjaiban regisztrálta a bizottság, az egymillió aláírást jövő év április 3-áig kell összegyűjteni, az adatokat július 2-áig kell ellenőrizni, majd az EB három hónapig tehet fel tisztázó kérdéseket, ellenőrizheti újra az adatokat.
Románia legfőbb ügyésze pénteken leszögezte, hogy egy jogállamban az ügyészek nem a közvéleménynek, a politikai érdekeknek vagy a médiakampányoknak tartoznak felelősséggel, hanem kizárólag a törvényeknek.
A kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola szervezte meg 24. alkalommal a Gyarmathy Zsigáné Alkotó- és Helyismereti Tábort. A rendezvényt június 29. és július 3. között tartották.
Tizenhetedik századi értékes fatemplom égett le péntek hajnalban a Máramaros megyei Pusztafentős (Posta) településen. A tűzben senki sem sérült meg, de a kár jelentős – közölte pénteken a román kulturális minisztérium.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) marosvásárhelyi ügyészei vádat emeltek nagy kockázatú kábítószerrel való kereskedelem miatt a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Cristian Pomohaci népdalénekes ellen.
Kórházba került pénteken egy kétéves kislány, miután kiesett egy zilahi tömbház második emeleti lakásának ablakán; állapota nem súlyos – közölte a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság.
Nagyszabású razziát tartottak a nyomozók pénteken Arad, Bihar, Fehér, Kolozs és Szeben megyében az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatos csalás gyanúja miatt. A főügyészség szerint kiszivárogtatták a vizsgatételeket.
Hatósági felügyelet alá helyezte csütörtök este a bukaresti törvényszék Viorel Pașcát, a Bihar megyei illegális szociális otthonokat működtető egyesület vezetőjét és családját.
A Pongrác-tető térségében végzett ellenőrzés során a Hargita Megyei Környezetőrség biztosai egy olyan sípályát azonosítottak, amelyet a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül alakítottak ki – közölte a hatóság.
Viorel Pașca, a Dumbrava - Dumnezeu Poartă de Grijă egyesület vezetője csütörtökön kijelentette, hogy az idősotthonokban elhelyezett 400 beteg közül csak körülbelül száznak volt jövedelme, és ezek is kis összegűek voltak.
Hét európai országban népszerűsítik Maros megyét egy hároméves turizmusfejlesztési program keretében, melynek célja, hogy évente legalább 20 ezer külföldi turistát vonzzon a térségbe.
szóljon hozzá!