
Fotó: Haáz Vince
Néhány éven belül valamennyi tanár nyugdíjba vonul azok közül, akik még 1989 előtt végeztek – hívta fel a figyelmet Măriuca Talpeș, a pedagógusmunka elismerését, népszerűsítését célul kitűző Merito egyesület alapítója. Ahhoz pedig, hogy megfelelő hozzáállású utánpótlás érkezzen, sürgősen meg kéne emelni a kezdő tanárok fizetését – véli az oktatási szakember.
2023. január 26., 12:582023. január 26., 12:58
Măriuca Talpeș a Román Televízió egyik műsorában jelezte, a következő tíz évben valóban mintegy 60 ezer pedagógus vonul nyugdíjba – a mostani oktatók csaknem fele –, amivel alapvetően nem lenne gond, hiszen az oktatási rendszer minden bizonnyal „kitermel” ugyanennyi tanárt. Az viszont nagy kérdés, hogy milyen fokú felkészültséggel, hozzáállással, elhivatottsággal rendelkeznek majd az utódok, akik számára vonzóvá kell tenni a pályát. A Merito nevű projekt ötletgazdája kijelentette,
A nagy lemaradás ugyanis azt eredményezi, hogy a frissen végzett pedagógus a minimális fogyasztói kosár értékénél (augusztusi adatok szerint 3300 lej) húsz százalékkal kevesebbet keres.
Măriuca Talpeș azt is nehezményezi, hogy egy pedagógus fizetése nem a teljesítménye, hanem a kora szerint nő. „Szeretned kell a hivatásodat, karriertervet kell készítened, és ha eredményes a gyerekekkel végzett munkád, akkor nőnie kell a fizetésednek” – vélekedett a szakember. Aki szerint 1989 előtt még nagyon sokan választották szenvedéllyel a tanári pályát, viszont a rendszerváltás után rengeteg olyan fiatal fordult el tőle, akiknek ott lett volna a helyük –
– nyilatkozta a Merito alapítója. „Manapság kevesen ajánlják, hogy tanár légy, mert a pedagógusok nem érzik, hogy értékelnék munkájukat, sem az osztályban, sem pedig a kollégák, az igazgató vagy a teljes társadalom. Nem éreznek elismertséget.
– jelentette ki Măriuca Talpeș. Hozzátette: ha nem növelik meg a kezdő tanárok fizetését a jelenlegi összegről az átlagbérre, azaz 2600-ról 3900 lejre, akkor nem sikerülhet bevonni az oktatási rendszerbe az egyetemek értékes hallgatóit, akik szenvedélyesen dolgoznának a gyerekekkel.
„Mert felmerül bennük: »vajon kell egy másodállás is, miből fizetem az albérletet, miből veszek ennivalót, ruhát, amivel iskolába mehetek«, és így tovább. Egyszerűen nem hozhatsz olyan kemény döntést, hogy egy rosszul fizetett állást választasz, bármennyire is szeretnéd” – érzékeltette a helyzet visszásságát a TVR műsorában Măriuca Talpeș.
A Székelyhon tavaly szeptemberben szintén arról írt: a mindenkori áltagbérhez kötné a kezdő tanárok fizetését a készülő tanügyi törvény, ami azt jelentené, hogy nem 2400 lej körül keresne egy pályakezdő pedagógus, hanem 4000 lejnél kezdődne a juttatása. Ettől a jelentős fizetésemeléstől várnák, hogy többen válasszák a tanári szakmát, és ne az menjen pedagógusnak, akinek nincs más lehetősége.

A mindenkori áltagbérhez kötné a kezdő tanárok fizetését a készülő tanügyi törvény, ami azt jelentené, hogy nem 2400 lej körül keresne egy pályakezdő pedagógus, hanem 4000 lejnél kezdődne a juttatása.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!