
Kelemen Hunor szerint nem létezik titkos háttéralku az RMDSZ, valamint a PSD és a PNL között szavazatok „átirányítása” érdekében
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Hülyeségnek, rosszindulatú megállapításnak tartja Kelemen Hunor azokat az inszinuációkat, miszerint az RMDSZ csalás vagy a nagy román pártokkal kötött titkos háttéralku nyomán kapott több ezer szavazatot a június 9-ei választásokon olyan Kárpátokon túli megyékben, ahol alig élnek magyarok. A szövetség elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, az RMDSZ ezután is azon lesz, hogy román nemzetiségű emberektől is kapjon szavazatokat.
2024. június 26., 19:182024. június 26., 19:18
2024. június 27., 10:312024. június 27., 10:31
„Én csak azon csodálkozom, hogy egyesek fejében a vonatok nagy csörömpöléssel nem ütköznek össze” – reagált elöljáróban Kelemen Hunor lapunk azzal kapcsolatos kérdésére, miszerint olyan vádak érik az RMDSZ-t, hogy „minimum gyanús” körülmények között kapott néhány ezer szavazatot olyan romániai településeken, ahol nem vagy csak kis számban élnek magyarok. A jelenségre elsőként a június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választások után néhány nappal a Libertatea című bukaresti napilap hívta fel a figyelmet, számadatokat ismertetve dél-romániai megyékből.
Ez a korábbi, 2019-es uniós megmérettetésen a megyében szerzett 669 voksnak közel a kétszerese. A Libertatea külön helyszíni riportot készített a 10 ezer lakosú Videle városában, ahol egyetlen polgár sem vallotta magát magyarnak a cenzuson, ennek ellenére 129 voksot sikerült begyűjtenie az RMDSZ EP-listájának. Miközben Dolj megyében 87 magyar nemzetiségű polgárt tartanak nyilván, 3 540-en a Winkler Gyula és Vincze Loránt vezette RMDSZ-listára szavaztak (ebből 1 327-an a megyeszékhelyen, Craiován), továbbá Gorj megyében – ahol papíron 114 magyar él – 1 816 voksot kapott a magyar EP-lista, a legtöbbet, 33-at Peștișani és Godinești (30 voks) településeken, ahol nincsenek magyarok.
A Libertatea egyenesen azt állítja: értesülései szerint ezeket a voksokat a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „mesterségesen” szállította az RMDSZ-nek, mindkét nagy alakulat érdeke ugyanis, hogy egyrészt a magyar alakulat ne veszítse el képviseletét az uniós törvényhozásban, másrészt hogy a majdani bukaresti kormányzás reményében jó viszonyt ápoljon a szövetséggel.
„Elég kevés” – jegyezte meg mosolyogva az RMDSZ elnöke, amikor lapunk kikérte az álláspontját szerdai, a MIÉRT vezetőjével közösen rendezett kolozsvári sajtótájékoztatóján. Kelemen Hunor akkor tette ezt a megjegyzést, amikor az RMDSZ-re Videlében leadott szavazatszámot említettük. A politikus emlékeztetett, az elmúlt években nagyon sokszor megfogalmazták ama véleményüket román és a magyar közvélemény-formálók egyaránt, hogy az RMDSZ nyisson a román választók felé is, próbálja megszólítani a vegyes házasságban élőket, a román, valamint a más nemzetiségűeket. Kelemen szerint ezt az RMDSZ mindig meghallgatta, és igyekezett kisebb-nagyobb sikerrel eleget tenni a felkérésnek.
Kelemen úgy véli, hogy az elmúlt évek munkája, a kormányzati részvétel meghozta azt az eredményt is, hogy RMDSZ-t egyre inkább elismerik olyan politikai szereplőként, amelyikben meg lehet bízni, és amely nem csak a magyar közösség érdekeit képviseli, hanem kormányzati, parlamenti és önkormányzatoki szinten a nem magyar etnikumú emberek szavazatára, bizalmára is számíthat. A politikus felidézte, ő maga is találkozott a júniusi kampány alatt olyan román nemzetiségű polgárokkal Máramarosban és Kolozsváron is, akik megállították az utcán, és közölték: az RMDSZ EP-jelöltjeire fognak szavazni, mert kifogásolnak jelölteket a PNL vagy a PSD listáján.
Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség ezután is azon lesz, hogy szavazatokat kapjon román emberektől is
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Felhívtuk az RMDSZ elnökének figyelmét a Mentsétek meg Romániát (USR) színeiben bukaresti parlamenti mandátumot szerzett Sas Lóránt Zoltán kifogásaira, a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke szerint csalás útján jutott az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek listája sok szavazathoz olyan településeken is, ahol nem élnek magyarok. (Az RMDSZ-nek idén sikerült visszajutnia a Beszterce-Naszód megyei képviselő-testületbe két tanácsossal). Emiatt Sas kilátásba helyezte, hogy feljelentést tesz az ügyészségen választási csalás gyanújával.
„Ügyészségi feljelentést tenni szavazatokért? Tilos román embernek magyar szervezetre szavazni? Éppen ott van a REPER, ahol ilyen attitűddel lennie kell...” – reagált a román párt magyar nemzetiségű honatyájának vádjaira szerdán Kelemen Hunor, emlékeztetve: ugyanezek a politikusok mondták néhány évvel ezelőtt, hogy a magyarok szavazzanak az USR-re, mert az a párt képviseli őket. „Az ugye morális, törvényes, és természetesen kívánatos. Ha viszont román ember szavaz az RMDSZ-re, az elfogadhatatlan, biztosan törvénytelen, de minimum ammorális. Én ezekkel nem tudok mit kezdeni, ezeknek az embereknek a fejében olyan vonatpályák vannak, olyan szerelvények közlekednek, amelyek előbb-utóbb össze fognak ütközni” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a szövetség ezután is azon lesz, hogy szavazatokat kapjon román emberektől, hogy a tisztelet határozza meg a politikáját, ugyanakkor szerinte nem mond ellent a román emberek érdekével az RMDSZ politikájának a mindenkori alapja, miszerint a magyar közösséget képviseli.
„Nincs titkos háttéralku, ez hülyeség. Vannak laposföldhívők, antivakcinisták, akik összeesküvést látnak mindenhol, és csodálkoznak, hogy miért kaptunk annyi szavazatot” – válaszolta a Krónikának Kelemen Hunor. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ megyei jelöltlistája Bákó megyében több mint 7000 szavazatot kapott, miközben a megyei tanácselnökjelöltjére és az EP-listájára egyformán több mint 4000-en voksoltak. „Milyen háttéralkut lehet itt gyanítani? Újságíróktól, művész emberektől kaptunk Bukarestből a választás napján fényképet, hogy az RMDSZ EP-listájára szavaztak. Akkor milyen összeesküvésről beszélünk? Aki ilyet állít, az minimum rosszindulatú, sőt ennél valamivel többet is feltételeznék, de nem mondhatom ki” – fogalmazott a szövetségi elnök.

A REPER Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, a magyar Sas Lóránt-Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei tanácsosjelöltjeinek listája sok szavazatot kapott olyan településeken is, ahol nem élnek magyarok.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
1 hozzászólás