A falvakban egy gépkocsira erősített hangosbeszélő értesítette a lakosságot a jelölt jöttéről, majd vásárhelyi egyetemisták szórólapokkal kopogtattak be a falusi portákra. Végül Kincses gyalog járta be a falvakat, mindenkivel szóba állt, aki az útjába került, egy-két házba be is invitálták néhány percre. Az RMDSZ-es polgármester által irányított Székelyvéckén, ahol az RMDSZ jelöltje nyert a helyhatósági választáson, a korábban kitett Kincses-plakátokból egy sem maradt a kerítéseken, kapukon. Véckén a jelölt az INSOMAR közvélemény-kutató cég kérdezőbiztosaival is találkozott, akik elmondták: az emberek nem tudnak a független jelöltről, az RMDSZ-re szavaznak, főként azért, mert foglalkozik a nyugdíjasok ügyével.
A vidéki emberek különösebb unszolás nélkül sorolták panaszaikat, gondjaikat. Kelementelkén Szász Gizella azt szeretné, ha végre valaki azzal is foglalkozna, hogy a hosszú faluban, amely a Vásárhely–Szováta országút mentén fekszik, legalább két helyen álljon meg a vásárhelyi busz. Az egyetlen megállóhoz ugyanis az
| A parlamenti választások esélyt adnak arra, hogy az erdélyi magyarság végre a maga ura lehessen, maga döntsön a közösséget érintő kérdésekben – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szenátorjelöltként pénteken befejezte egyéni választókerületében tett kampánykörútját. A politikus az elmúlt hetekben számos, a Maros, a Küküllő és a Nyárád mentén fekvő települést keresett fel. Markó kifejtette: az erdélyi magyarságot Trianon óta alárendeltségbe, egyfajta szolgaságba próbálták taszítani, 1989 után azonban összefogással, egységes fellépéssel sikerült megfordítani a folyamatot. “Érdekeinket senki más nem fogja képviselni, céljainkat senki más nem fogja megvalósítani ebben az országban, csak mi magunk. Ezért kell ott lenni a parlamentben és a kormányban, mert ha nem vagyunk jelen, akkor biztosan nem a mi javunkra döntenek majd\" – szögezte le. Markó szerint a következő négy év nagy lehetőségeket kínál a magyar közösségek gazdasági megerősödésére. “Az előrejelzések szerint tovább nő a gazdaság, és ezzel arányosan nő majd a településeknek szánt költségvetési támogatások összege is. Nem mindegy tehát, hogy az RMDSZ ott van-e, ahol elosztják ezeket a pénzeket, vagy nincs ott” – szögezte le. Úgy vélte: ha a magyarság megoszlik, meggyengül a magyar képviselet, és akkor biztosan máshova kerülnek a támogatások is. |
öregek nehezen gyalogolnak el. A szintén kelementelki Bálint János azt panaszolta, hogy a falu egyik felében nem hogy vezetékes víz, de még kút sincs, így messziről hordják a vizet. Gyulakután a Csorgó utcában lakó Tar Irén azt szeretné, ha az önkormányzat rendezné a csorgó környékét, amelynek a vizét nagyon sokan fogyasztják, használják a környéken. “Ilyenkor, télen életveszélyes a csorgóból vizet venni. Mégsem lehet, hogy erre ne szánjanak kis pénzt és időt a hivataliak” – vélte az idős asszony. Menye azt szeretné, ha játszótér lenne a községben, mert a gyerekeket nincs hova kiengedni.
Havadtőn a négygyermekes Gábor Anikó azt panaszolta, hogy – valószínűleg roma származása miatt – nem kap munkát. Nagy István a járdákat hiányolta, Nagy Pál pedig a havadtői főutcán lakók nevében hozta szóba azt, hogy szigorúan korlátozni kellene a tehergépkocsik sebességét, ugyanis az országút menti házak fala megrepedezett, ugyanakkor életveszélyes a gyalogos közlekedés. Szintén Havadtőn több lakos is beszélt arról, hogy a Küküllő, a Havad- és a Cérnás-patak minden évben elárasztja a falu egyes utcáit. “Valamit tenni kéne ez ellen, mert tavasszal hiába vetünk, ültetünk bármit, jön a víz, és kimossa” – mondta Marton Imre. A havadtői kocsmában a régen bezárt, helyi téglagyár ügye is terítékre került, amelyet mindmáig hiába kértek vissza a volt tulajdonosok.
Székelyszálláson többen is a vadkárokat hozták szóba, no meg azt is, hogy nem elég a fakvóta, amit télire kaptak. Minden faluban szóba hozták az idős asszonyok, férfiak azt, hogy nagyon kicsik a nyugdíjak. 300-350 lejt kapnak havonta azok az idős emberek, akik 35-40 évet dolgoztak a “kollektívben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok