A falvakban egy gépkocsira erősített hangosbeszélő értesítette a lakosságot a jelölt jöttéről, majd vásárhelyi egyetemisták szórólapokkal kopogtattak be a falusi portákra. Végül Kincses gyalog járta be a falvakat, mindenkivel szóba állt, aki az útjába került, egy-két házba be is invitálták néhány percre. Az RMDSZ-es polgármester által irányított Székelyvéckén, ahol az RMDSZ jelöltje nyert a helyhatósági választáson, a korábban kitett Kincses-plakátokból egy sem maradt a kerítéseken, kapukon. Véckén a jelölt az INSOMAR közvélemény-kutató cég kérdezőbiztosaival is találkozott, akik elmondták: az emberek nem tudnak a független jelöltről, az RMDSZ-re szavaznak, főként azért, mert foglalkozik a nyugdíjasok ügyével.
A vidéki emberek különösebb unszolás nélkül sorolták panaszaikat, gondjaikat. Kelementelkén Szász Gizella azt szeretné, ha végre valaki azzal is foglalkozna, hogy a hosszú faluban, amely a Vásárhely–Szováta országút mentén fekszik, legalább két helyen álljon meg a vásárhelyi busz. Az egyetlen megállóhoz ugyanis az
| A parlamenti választások esélyt adnak arra, hogy az erdélyi magyarság végre a maga ura lehessen, maga döntsön a közösséget érintő kérdésekben – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szenátorjelöltként pénteken befejezte egyéni választókerületében tett kampánykörútját. A politikus az elmúlt hetekben számos, a Maros, a Küküllő és a Nyárád mentén fekvő települést keresett fel. Markó kifejtette: az erdélyi magyarságot Trianon óta alárendeltségbe, egyfajta szolgaságba próbálták taszítani, 1989 után azonban összefogással, egységes fellépéssel sikerült megfordítani a folyamatot. “Érdekeinket senki más nem fogja képviselni, céljainkat senki más nem fogja megvalósítani ebben az országban, csak mi magunk. Ezért kell ott lenni a parlamentben és a kormányban, mert ha nem vagyunk jelen, akkor biztosan nem a mi javunkra döntenek majd\" – szögezte le. Markó szerint a következő négy év nagy lehetőségeket kínál a magyar közösségek gazdasági megerősödésére. “Az előrejelzések szerint tovább nő a gazdaság, és ezzel arányosan nő majd a településeknek szánt költségvetési támogatások összege is. Nem mindegy tehát, hogy az RMDSZ ott van-e, ahol elosztják ezeket a pénzeket, vagy nincs ott” – szögezte le. Úgy vélte: ha a magyarság megoszlik, meggyengül a magyar képviselet, és akkor biztosan máshova kerülnek a támogatások is. |
öregek nehezen gyalogolnak el. A szintén kelementelki Bálint János azt panaszolta, hogy a falu egyik felében nem hogy vezetékes víz, de még kút sincs, így messziről hordják a vizet. Gyulakután a Csorgó utcában lakó Tar Irén azt szeretné, ha az önkormányzat rendezné a csorgó környékét, amelynek a vizét nagyon sokan fogyasztják, használják a környéken. “Ilyenkor, télen életveszélyes a csorgóból vizet venni. Mégsem lehet, hogy erre ne szánjanak kis pénzt és időt a hivataliak” – vélte az idős asszony. Menye azt szeretné, ha játszótér lenne a községben, mert a gyerekeket nincs hova kiengedni.
Havadtőn a négygyermekes Gábor Anikó azt panaszolta, hogy – valószínűleg roma származása miatt – nem kap munkát. Nagy István a járdákat hiányolta, Nagy Pál pedig a havadtői főutcán lakók nevében hozta szóba azt, hogy szigorúan korlátozni kellene a tehergépkocsik sebességét, ugyanis az országút menti házak fala megrepedezett, ugyanakkor életveszélyes a gyalogos közlekedés. Szintén Havadtőn több lakos is beszélt arról, hogy a Küküllő, a Havad- és a Cérnás-patak minden évben elárasztja a falu egyes utcáit. “Valamit tenni kéne ez ellen, mert tavasszal hiába vetünk, ültetünk bármit, jön a víz, és kimossa” – mondta Marton Imre. A havadtői kocsmában a régen bezárt, helyi téglagyár ügye is terítékre került, amelyet mindmáig hiába kértek vissza a volt tulajdonosok.
Székelyszálláson többen is a vadkárokat hozták szóba, no meg azt is, hogy nem elég a fakvóta, amit télire kaptak. Minden faluban szóba hozták az idős asszonyok, férfiak azt, hogy nagyon kicsik a nyugdíjak. 300-350 lejt kapnak havonta azok az idős emberek, akik 35-40 évet dolgoztak a “kollektívben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok