A falvakban egy gépkocsira erősített hangosbeszélő értesítette a lakosságot a jelölt jöttéről, majd vásárhelyi egyetemisták szórólapokkal kopogtattak be a falusi portákra. Végül Kincses gyalog járta be a falvakat, mindenkivel szóba állt, aki az útjába került, egy-két házba be is invitálták néhány percre. Az RMDSZ-es polgármester által irányított Székelyvéckén, ahol az RMDSZ jelöltje nyert a helyhatósági választáson, a korábban kitett Kincses-plakátokból egy sem maradt a kerítéseken, kapukon. Véckén a jelölt az INSOMAR közvélemény-kutató cég kérdezőbiztosaival is találkozott, akik elmondták: az emberek nem tudnak a független jelöltről, az RMDSZ-re szavaznak, főként azért, mert foglalkozik a nyugdíjasok ügyével.
A vidéki emberek különösebb unszolás nélkül sorolták panaszaikat, gondjaikat. Kelementelkén Szász Gizella azt szeretné, ha végre valaki azzal is foglalkozna, hogy a hosszú faluban, amely a Vásárhely–Szováta országút mentén fekszik, legalább két helyen álljon meg a vásárhelyi busz. Az egyetlen megállóhoz ugyanis az
| A parlamenti választások esélyt adnak arra, hogy az erdélyi magyarság végre a maga ura lehessen, maga döntsön a közösséget érintő kérdésekben – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szenátorjelöltként pénteken befejezte egyéni választókerületében tett kampánykörútját. A politikus az elmúlt hetekben számos, a Maros, a Küküllő és a Nyárád mentén fekvő települést keresett fel. Markó kifejtette: az erdélyi magyarságot Trianon óta alárendeltségbe, egyfajta szolgaságba próbálták taszítani, 1989 után azonban összefogással, egységes fellépéssel sikerült megfordítani a folyamatot. “Érdekeinket senki más nem fogja képviselni, céljainkat senki más nem fogja megvalósítani ebben az országban, csak mi magunk. Ezért kell ott lenni a parlamentben és a kormányban, mert ha nem vagyunk jelen, akkor biztosan nem a mi javunkra döntenek majd\" – szögezte le. Markó szerint a következő négy év nagy lehetőségeket kínál a magyar közösségek gazdasági megerősödésére. “Az előrejelzések szerint tovább nő a gazdaság, és ezzel arányosan nő majd a településeknek szánt költségvetési támogatások összege is. Nem mindegy tehát, hogy az RMDSZ ott van-e, ahol elosztják ezeket a pénzeket, vagy nincs ott” – szögezte le. Úgy vélte: ha a magyarság megoszlik, meggyengül a magyar képviselet, és akkor biztosan máshova kerülnek a támogatások is. |
öregek nehezen gyalogolnak el. A szintén kelementelki Bálint János azt panaszolta, hogy a falu egyik felében nem hogy vezetékes víz, de még kút sincs, így messziről hordják a vizet. Gyulakután a Csorgó utcában lakó Tar Irén azt szeretné, ha az önkormányzat rendezné a csorgó környékét, amelynek a vizét nagyon sokan fogyasztják, használják a környéken. “Ilyenkor, télen életveszélyes a csorgóból vizet venni. Mégsem lehet, hogy erre ne szánjanak kis pénzt és időt a hivataliak” – vélte az idős asszony. Menye azt szeretné, ha játszótér lenne a községben, mert a gyerekeket nincs hova kiengedni.
Havadtőn a négygyermekes Gábor Anikó azt panaszolta, hogy – valószínűleg roma származása miatt – nem kap munkát. Nagy István a járdákat hiányolta, Nagy Pál pedig a havadtői főutcán lakók nevében hozta szóba azt, hogy szigorúan korlátozni kellene a tehergépkocsik sebességét, ugyanis az országút menti házak fala megrepedezett, ugyanakkor életveszélyes a gyalogos közlekedés. Szintén Havadtőn több lakos is beszélt arról, hogy a Küküllő, a Havad- és a Cérnás-patak minden évben elárasztja a falu egyes utcáit. “Valamit tenni kéne ez ellen, mert tavasszal hiába vetünk, ültetünk bármit, jön a víz, és kimossa” – mondta Marton Imre. A havadtői kocsmában a régen bezárt, helyi téglagyár ügye is terítékre került, amelyet mindmáig hiába kértek vissza a volt tulajdonosok.
Székelyszálláson többen is a vadkárokat hozták szóba, no meg azt is, hogy nem elég a fakvóta, amit télire kaptak. Minden faluban szóba hozták az idős asszonyok, férfiak azt, hogy nagyon kicsik a nyugdíjak. 300-350 lejt kapnak havonta azok az idős emberek, akik 35-40 évet dolgoztak a “kollektívben”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Látogatottsági adatok