
A „Halottak sétánya” a máramarosszigeti börtön közelében
Fotó: Makkay József
Az alkalmazási módszertant várják a volt politikai foglyok, hogy eligazodhassanak a kommunizmus áldozatainak és a gyerekeiknek kárpótlást szavatoló jogszabályok útvesztőjében.
2020. július 25., 12:352020. július 25., 12:35
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége már öt éve szorgalmazza a törvénymódosítást, hogy emeljék a kárpótlások összegét, és hogy az áldozatok utódjai is kapjanak harminc év után végre kárpótlást.
Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, tavaly módosították ugyan a jogszabályt, ám
A felháborodás nyomán idén két törvénnyel korrigáltak ugyan, de ezek közül az egyik értelmezhetetlen paragrafusokat tartalmaz.
Klaus Iohannis államfő július 9-én kihirdette az RMDSZ által beterjesztett, 2020/117-es törvényt, amely a kényszerlakhelyesek (DO) havi juttatását 200 lejről 350 lejre növeli. A másik jogszabály is megjelent, ám annak kusza szövegében nem lehet eligazodni, szögezte le Török József.
A 2020/372-es törvény a volt politikai foglyok, hadifoglyok, kitelepítettek, kényszerlakhelyesek gyermekei számára ír elő juttatást. Egyértelmű az a része, hogy a börtönben, hadifogságban, harcokban meggyilkoltak, a kivégzettek gyerekei havi 500 lejt kapnak. Viszont a volt politikai foglyok, hadifoglyok, kitelepítettek, és kényszerlakhelyesek gyermekei, akik a szülők szabadulása után születtek, annak az összegnek az 50 százalékát kapják, amire a szülő korábban jogosult volt.
– vetette fel Török József. Abban bízik, hogy az alkalmazási módszertan megnyugtató választ ad a kérdéseikre, melyeket az országos szövetség már továbbított a munkaügyi minisztériumba.
Rámutatott, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének megyei szervezetei a törvényhozók felkérésére már öt évvel ezelőtt felmérték a kárpótlásra jogosult leszármazottakat. Kovászna megyében mintegy kétezren kell hogy megkapják a juttatást, esetükben a szövetség már a szükséges igénylési iratcsomót is összeállította, csak az alkalmazásra várnak, hogy azokat az érintettek benyújthassák.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!