Külhoni magyar rektorok tanácskoztak Nagyváradon

A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott rendezvényen a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények vezetői vettek részt. A Mezey Barna, a konferencia elnöke által moderált tanácskozáson többek között az intézmények közötti együttműködés kiszélesítéséről, a külhoni felsőoktatás helyzetéről, közös képzések lehetőségeiről, valamint az egységes Kárpát-medencei tudástér kialakításáról értekeztek.

Tőkés László, a PKE elnöke, erdélyi EP-képviselő – arra utalva, hogy a felsőoktatási fórum kiemelt témája volt a nemzeti anyanyelvi felsőoktatás nemzetközisége – elmondta: a tudomány egyetemes, ennek megfelelően a felsőoktatás ügye nemcsak magyar, hanem egyetemes ügy, és ez fokozottan érvényes a határon túli és anyaországi egyetemi intézmények tekintetében. Hozzátette: nemzetközi összefüggésben kell definiálni a nemzeti anyanyelvű oktatás küldetését és célkitűzéseit, következésképpen Kárpát-medencei magyar felsőoktatás integrációjának kérdése európai és egyetemes ügy. „A magyar és az európai integráció a felsőoktatás terén is egybeesik. Mondjuk ezt különösképpen azoknak, akik a magyar nyelvű kisebbségi felsőoktatásunk létjogosultságát megkérdőjelezik, rossz szemmel nézik, vagy éppenséggel visszafejlesztenék – mint például a Selye János Egyetemet –, vagy megszüntetnék – amiképpen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatával tennék –, vagy mindmáig akadályozzák önállósulását, ahogyan a Bolyai Egyetem helyreállítását is meggátolták” – jelentette ki Tőkés.

János Szabolcs, a PKE rektora örömének adott hangot, hogy a magyar kormány nem magánegyetemként, hanem közösségi intézményként tekint a nagyváradi Egyetemre, és véleménye szerint a román államnak is ekképpen kellene cselekednie. A rektor a magyar kormány állandó támogatása mellett kiemelte a történelmi egyházak szerepét is az egyetem életében.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar kormány további támogatásáról biztosította a jelen lévő felsőoktatási vezetőket. Ismertette azokat a kormányzati terveket, amelyek a külhoni és az anyaországi felsőoktatás közötti átjárhatóságot hivatottak biztosítani. Az egységes Kárpát-medencei tudástér létrehozásával céljuk olyan magyar értelmiség nevelése, amelyre hosszú távon számítani lehet, ehhez azonban nélkülözhetetlen a felsőoktatási vezetőkkel való együttműködés. Répás bejelentette, olyan ösztöndíjrendszer előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé tenné a magyarországi oktatók külhoni egyetemeken való munkavállalását. „Azt tervezzük, hogy a jövő tanévtől beindulhat a pályázati rendszer\" – tette hozzá az államtitkár. A plenáris ülésen a külhoni magyar felsőoktatási vezetők megalapították a Határon Túli Magyar Felsőoktatási Intézmények Bizottságát, amelyen keresztül a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is véleményt nyilváníthatnak a felsőoktatással kapcsolatos magyarországi elképzelésekről. A különböző országokban működő egyetemek közös doktori és mesterképző programjaiban rejlő lehetőségeket is számba vették. Ez azt jelenti, hogy a partnerintézmények a határ mindkét oldalán akkreditáltatják a képzéseket, és olyan oklevelet adnak a diákoknak, amelyet mindkét államban elismernek.