Krónikus orvoshiány

Az ágazatban dolgozó szakemberek szerint a több éve tartó problémát főként az okozza, hogy 2007 óta egyre több szakember vándorol ki külföldre dolgozni, mivel az ágazatban továbbra is rendkívül alacsonyak a fizetések, ráadásul a munkakörülmények sem javultak az elmúlt években. A helyzeten az sem segít, hogy az önkormányzatok közül kevesen tudnak szolgálati lakást biztosítani azoknak az orvosoknak, akik jelentkeznek a meghirdetett állásokra.

Amint arról beszámoltunk, a legfrissebb felmérés szerint az európai uniós csatlakozás óta több mint 14 ezer orvos mondta fel állását Romániában, és vállalt munkát külföldön. Mint kiderült, idén újra „csúcsot döntött\" orvosok elvándorlása, miután az az első öt hónapban több mint hatszázan mentek külföldre, további 250 orvos pedig kérvényezte a távozáshoz szükséges dokumentumokat.

Az orvosi kamara országos tanácsa emellett levélben hívta fel Victor Ponta kormányfő figyelmét arra, hogy fontos lenne a rezidensek fizetésének rendezése, hiszen évekig egyetemi központokban képzik őket, ám egy nagyvárosban szinte lehetetlen megélni kevesebb mint 200 euróból.

Nincs pénz a „csábításra\"

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője (alsó képünkön) a Krónika érdeklődésére elmondta: a szakemberhiány a családorvosok és az asszisztensek körében egyelőre nem jelent gondot, viszont sürgősségi orvosra, szülészorvosra, intenzíves szakorvosra, tüdőgyógyászra, vesegyógyászra, onkológusra továbbra is szükség van. Mint mondta, a munkaerőhiányt minden Hargita megyei egészégügyi intézmény jelzi, a problémát azonban egyre nehezebb kiküszöbölni. 

Mivel a kezdő orvosok csak a nagyobb egyetemi központokat ismerik, azt gondolják, hogy máshol már nem lehet érvényesülni, továbbfejlődni. Egyre töben vándorolnak el és a befagyasztott állások miatt nem minden nyugdíjba vonult szakembert tudunk helyettesíteni, még akkor sem, ha találunk valakit, aki egy felszabadult állást pótolni tudna. Sajnos sem a Hargita megyei gazdasági helyzet, sem az intézményeink által biztosítandó bér nem tudja hozzánk csalogatni a szakorvosokat\" – sorolta a személyzethiány okait az igazgató.

Emlékeztetett, Csíkszeredában három évvel korábban szolgálati lakásokat adtak át az orvosoknak. Az „orvoscsábító akció\" annyira sikeres volt, hogy később újabb lakások kialakításába kezdett a megyei önkormányzat. Demeter Ferenc, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere  lapunknak elmondta, a három évvel ezelőtt átadott nyolc lakásban kilenc fiatal orvos lakik, közülük nyolcan azt követően szerződtek az intézményhez, hogy elkészültek a szolgálati lakások. „Mindannyian örültünk ennek a kezdeményezésnek – jegyezte meg Tar Gyöngyi –, de sajnos ez még mindig nem elegendő.\"

Évtizedek óta tartó orvoshiány

Állandó létszámhiánnyal küzd a Szatmár Megyei Kórház is – az intézmény szóvivője, Constantin Demian szerint ez a helyzet körülbelül 10 éve tart. Mint megtudtuk, általában a szükséges személyzet mindössze 70 százalékával dolgoznak, ami a sajtóreferens szerint az optimális működéshez nélkülözhetetlen minimális létszám alatt van. Orvosok terén is van hiány, azonban – mint megtudtuk – a szakorvosok tekintetében nem áll nagyon rosszul a megyei kórház.

Az asszisztensek viszont az alacsony bérek miatt tömegesen mennek külföldre munkát vállalni. A legnagyobb gond pedig a betegápolókkal, illetve a takarítószemélyzettel van, e téren olyan komoly emberhiánnyal küzdenek, ami időnként az intézmény normális működését is veszélyezteti. Az egészségügyi pálya egyébként a szóvivő szerint elsősorban az alacsony bérek miatt nem számít vonzónak.

Kiküszöbölhetetlen problémák

A háromszéki egészségügyi intézmények sem állnak túl fényesen, ami a szakembereket illeti, legyen szó orvosokról, vagy asszisztensekről. Sepsiszentgyörgyön a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban 128 betöltetlen vagy csak civil szerződéssel, úgymond bedolgozói formában betöltött állás van, ebből 36 különböző orvosi szakterületeken, illetve 71 nővért és asszisztenst alkalmazhatnának – tájékoztatott András-Nagy Róbert menedzser. Hangsúlyozta, a tevékenységek normális megszervezése érdekében záros határidőn belül szükség lenne 10 orvosra, többek között a sebészeten, a belgyógyászaton és az intenzívterápia-osztályon.

A gyógyításban és betegápolásban közvetlenül résztvevő szakembereken kívül gyógyszerészre, biológusra, pszichológusra is szüksége lenne, illetve 46 ápolónak, takarítónak is tudnának állást biztosítani. Emellett a karbantartó személyzet tekintetében is vannak hiányosságok. A sürgősségi kórházban különösen  nagy a gond, már több éve, hogy a sürgősségi osztály akut szakemberhiánnyal küzd, ugyanis jelenleg is három szakorvos (ezek közül egyiküknek éppen fel van függesztve a munkaviszonya)  dolgozik, illetve több egyéb szakosodást szerzett orvosok, kórházon kívüliek és szerződésesek ügyeleteznek. A helyzet már csak azért is súlyos, hiszen az osztály szinte állandóan túlterhelt.

A kézdivásárhelyi városi kórházban majd minden területen elférne a személyzetbővítés – ismertette az intézmény vezetője Kelemen András. Az orvosi szakterületeken a kórház például nem rendelkezik szemorvossal, bőrgyógyásszal, valamint balneo- és fizikoterapeutával. „Emellett a sebészeten is jól jönne két új szakember, illetve ideggyógyászra is szükség lenne\" – mutatott rá. A középkádereket illetően évek óta problémát jelent ezek alacsony száma, és a megszorításokkal a helyzet csak súlyosbodott.

Szintén krónikus az orvoshiány a megyei mentőszolgálatnál, Török Zsuzsanna igazgató a közelmúltban az orvosi kamarához fordult azzal a felkéréssel, hogy a családorvosok lehetőség szerint vállaljanak ügyeletet a mentőállomásokon. Jelenleg ugyanis öszszesen négy orvosuk van, ebből egy Baróton, egy Kézdivásárhelyen, ketten pedig Sepsiszentgyörgyön teljesítenek szolgálatot. Emellett legkevesebb nyolc asszisztensre is szükség lenne. A szolgálat vezetője szerint ilyen körülmények között szinte lehetetlen, hogy 24 órás állandó szolgálatot teljesítsenek annak ellenére, hogy minden orvosuk gyakran túlórázik. Török szerint rezidens orvosok alkalmazásával lehetne még enyhíteni a helyzeten, de ez elsősorban a minisztériumtól függ, hiszen a szolgálat annak közvetlen alárendeltségébe tartozik.

A családorvosok egyelőre nem jelezték, hogy részt vállalnának a mentőállomás munkájában. Lucia Şereş doktornő, a megyei érdekvédelmi szervezetük vezetője viszont korábban szkeptikusan viszonyult a felkéréshez, mivel tudomása szerint a családorvosok már így is leterheltségre panaszkodnak a bürokratikus teendőik megszaporodása miatt.

Kellenek az asszisztensek

A Kolozs megyei egészségügyi intézmények főleg asszisztenseket keresnek, de orvosból, sőt gondozóból és kisegítő személyzetből sincs elég – nyilatkozta a Krónikának Roman Ştefan, a Sanitas szakszervezet Kolozs megyei elnöke. Kérdésünkre elmondta: elég akut problémáról van szó, hiszen összesen mintegy 1500 főnyi személyzet hiányzik a Kolozs megyei egészségügyből. Ennek a másfél ezernek 60 százaléka aszszisztens, 25 százalék szakorvos, a fennmaradt 15 százalékot a gondozók, illetve a kisegítő személyzet jelentik. A szakszervezeti vezető hozzáfűzte: a helyzet valamelyes javulását a júliusi költségvetés kiegészítéstől várják, mert ígéretet kaptak az egészségügyi tárcától, hogy az eddig blokkolt állások közül néhányat újra meghirdethetnek.