Éles nézetütköztetéseket hozott a „Választunk vagy szavazunk?” kérdés szellemében meghirdetett közéleti vitánk. Meghívottjaink, Asztalos Ferenc és Antal István RMDSZ-képviselők, illetve Farkas Csaba SZNT-alelnök és Patakfalvi Dénes helyi önkormányzati képviselő részvételével elsősorban arra kerestünk választ, milyen tényezőkön múlott az RMDSZ és Tőkés László közötti megegyezés elmaradása, amelynek következményeként most a két ellenfél kampánycsapata igyekszik maga mellé állítani a választókat. A vitába beszállt a hallgatóság soraiban helyet foglaló Verestóy Attila szenátor is, ám az esetenként igen emelt hangú érvelések ellenére egyértelmű választ nem kaptunk – mindkét fél a másikat hibáztatta a megegyezés elmaradása miatt. A romániai magyarság egységét féltő, a brüsszeli és bukaresti képviselet szükségességét hirdető felszólalások mellett az RMDSZ tevékenységét számon kérő hozzászólások is elhangzottak. Megfogalmazódott ugyanakkor annak az igénye és szükségszerűsége, hogy a tárgyalásokat a november 25-i EP-választások után folytatni kell.
A Krónika-karaván első, szentegyházi állomásán részt vett Korodi Attila EP-képviselőjelölt, környezetvédelmi miniszter is, aki kifejtette: szerinte Brüsszelben elsősorban szakmaiságra lesz szükség, ám annak örült volna igazán, ha Tőkés László presztízse és hitelessége ötvöződik a romániai magyarság EP-képviseletében. Lövétén higgadt, nyugodt hangulatú beszélgetés keretében merült fel, hogy az EP-választásokra rászervezett referendum zavart kelthet a szavazók körében, s ez a megszokottnál több érvénytelen szavazatot eredményezhet.
Zetelakán maroknyi, de annál több mondanivalóval érkező olvasó fogadta a Krónikát. Elsősorban az erdő-visszaszolgáltatások, a tulajdonba helyezések máig befejezetlen kérdését ajánlották a lap figyelmébe, felhívva a figyelmet az erdei utak tulajdonjogának kusza helyzetére, ami a gazdák szerint rengeteg visszaélésre adhat okot. A Székelyudvarhely melletti nagyközségben is aggódva várják az EP-választások végkimenetelét, s megfogalmazták: az áldatlan helyzet kialakulásáért az emberek nyílt véleményalkotással kapcsolatos félelme is felelős.
Maros megyében a választási versenyre készülő felek inkább nem éltek a szereplés lehetőségével. A marosvásárhelyi találkozón Bakk Miklós politológus kérdésre válaszolva elmondta, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseleténél nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempont kell hogy meghatározó legyen. Bárhogy is alakuljon a választási verseny, a közel nyolcszáz EP-képviselő között az erdélyi magyarok számbeli súlya mindenképpen jelentéktelen lesz. A jelenlévők között az erdélyi magyarság egységéért aggódó, az RMDSZ-ből kiábrándult, de ugyanakkor a Tőkés László személyi kultuszát kifogásoló hozzászóló is akadt. Gazda Árpád vezető szerkesztő elmondta, a Krónika korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik a választási kampány időszakában is. Az egyensúlyt viszont nehéz fenntartani olyan körülmények között, amikor az RMDSZ legalább tízszer annyi kampányrendezvényt tart, és sokkal több helyen van jelen a közéletben, mint Tőkés László és csapata. Az egyensúly kérdését a magyarói olvasók is felvetették. Kocsis Albert polgármester megállapította, a beszélgetés arról győzte meg, hogy a Krónika megpróbál középen maradni. Ezt azért tartotta meglepőnek, mert mint mondta, a lapot inkább az ellenzékhez közelállónak szokták elkönyvelni. A találkozón jelen lévő Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség alelnökének többek között arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy miért nem jött össze a megállapodás az RMDSZ és az ellenzék között a nyár folyamán. Tőkés András sérelmezte, hogy az RMDSZ mindent ahhoz kötött, hogy Tőkés László szerepeljen a jelöltlistáján. „Harcolunk az autonómiáért, a Bolyai Egyetemért, de csak akkor, ha Tőkés László az RMDSZ jelöltlistáján szerepel” – vázolta az abszurdnak tartott RMDSZ-álláspontot Tőkés András.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.