A Krónika legutóbbi másfél esztendejének legfontosabb eseményeit, közeljövõbeli terveit is rögzítõ beszélgetés során arra kerestünk választ, hogy volt-e reális esély az RMDSZ és a független oldal közötti megegyezésre, s ha igen, miért hiúsult meg mégis. „Én még a szeptember 6-i kolozsvári megbeszélésre is bizakodóan indultam, bár akkor már érezhetõek voltak jelek, amelyek nem indokolták az optimizmusomat – jelentette ki Tõkés László. – Szeretném ugyanakkor megcáfolni azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Szász Jenõ akadályozott volna meg a megállapodás aláírásában. Az RMDSZ tudja: lejárató kampánnyal nekem szerezne voksokat, ezért igyekezett inkább bûnbakot találni. A november 25-i választások eredményétõl függetlenül gyõztesnek tekintem magam, mivel a romániai magyar közélet megújítási folyamata, a hazai magyar rendszerváltoztatás mindenképpen folytatódik.\" Szász Jenõ szerint ehhez viszont elengedhetetlen „kényszerítõ\" tényezõként kell jelentkeznie egy másik magyar pártnak, amelynek bejegyzési procedúráját még ebben a hónapban elkezdik. Bakk Miklós álláspontja szerint a tárgyalások tétje az erdélyi magyar konszenzusos demokrácia kialakítása volt és kell lennie. Olyan hosszú távú megegyezést kell kötni, amelyben a résztvevõk pontosan szabályozzák azokat a területeket, ahol tovább él, élhet a politikai verseny, illetve amelyekben folyamatos együttmûködésre „ítéltetnek\" a felek. Szóba került, hogy miként érvényesül az EP-ben a képviseleti mennyiség, illetve minõség kérdése, Bakk Miklós szerint hamis és félrevezetõ kiterjeszteni Brüsszelre a román parlamenti gyakorlatot, az „ügyintézõ\" politizálás logikáját. Kolumbán Gábor a romániai magyar EP-jelöltek támogatottsága ügyében kifejtette: akiknek életében, pályáján gyökeres fordulatot hoztak a temesvári események, azok vélhetõen Tõkés-pártiakként nyilvánulnak majd meg az urnák elõtt, a többiek pedig kétségbe vonják a független jelölt alkalmasságát. „Több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt\" – állapította meg a Krónika nyárádszeredai olvasótalálkozóján a magyar–magyar választási versenyt értékelve a Tõkés László kampánystábja által delegált Csíki Sándor. Megállapításával voltaképpen az RMDSZ helyi vezetõi is egyetértettek. A választási verseny végkimenetelét tekintve azonban a pesszimista nézetek voltak a meghatározók a szûk körû, de hangulatos beszélgetésen. A megosztás fentrõl, a vezetõk szintjérõl indul, jelentette ki az egyik hozzászóló, aki azt a meggyõzõdését sem hallgatta el, hogy mindkét fél a másikat fogja hibáztatni, ha kudarccal végzõdik a kísérlet; felelõsséget senki sem fog vállalni a történtekért. Dászkel László polgármester a Krónikát az ellenzéket támogató lapként vette számba. Válaszában Gazda Árpád vezetõ szerkesztõ elmondta, a Krónika csapata a kiegyensúlyozott, tárgyilagos, szakszerû és korrekt tájékoztatásra törekszik. Szerinte csak az olvasók dönthetik el, hogy ez mennyire sikerül. Hozzátette, hogy a véleménycikkeiben a Krónika a demokrácia házõrzõ kutyájának szerepére törekedett; a bíráló hangnemet választotta. A lapot azonban nem a vezetõ szerkesztõ, hanem Adorjáni Árpád tanár védte meg a leghatásosabban. „Muszáj az RMDSZ vazallusaként mûködni?\" tette fel a retorikus kérdést, megemlítvén, hogy a Krónikát kritikus hangvétele miatt húzzák le a romániai és a magyarországi támogatási listákról. Több felszólaló is kérte, fordítson nagyobb figyelmet az újság a gyermekekre, a fiatalokra.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.