Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén

Amint a hétvégén lapunknak elmondta, a polgármester – aki egyben a református gyülekezet fõgondnoki tisztségét is betölti – azzal fenyegette, hogy más gyülekezetbe helyezteti, ha a püspök beteszi lábát a templomba. A polgármester a hétvégi megkeresésünkkor tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkipásztorral. A kedd esti találkozóra Jánosi Ferenc polgármester támogatói körében érkezett, akik elsõsorban a hangerõvel próbálták demonstrálni igazukat a vitában. Kiderült, a nagyernyeieket elsõsorban az zavarta, hogy a falu negatív színben vált ismertté a Krónika cikke által. Többen is elmondták, nem kívánják az ilyen sajtószerepléseket. Jánosi Ferenc felelõsségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdeztük meg õt is a történtekrõl. Csak amikor felolvastuk a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdéseinkre. Komáromi István lelkipásztor pedig elmondta, nem tõle származik az információ, hogy a polgármester kijelentette: kész embereket toborozni, és tojással megdobáltatni Tõkés Lászlót. A polgármester kijelentése voltaképpen a Tõkés András által aláírt közleményben szerepelt. Az európai parlamenti választásokról, a nagypolitikáról kevés szó esett a találkozón. Kiss István, a Magyar Polgári Szövetség elnökségi tagja megpróbálta erre terelni a szót, de õ is csak azt kapta, hogy „az RMDSZ-ben levitézlettek\" ne próbálják okítani az ernyeieket. A polgármester és társai haragja azonban elsõsorban Komáromi István lelkész ellen irányult. „Csak azt bánom, hogy fõgondnokként én is partner voltam az egyház lezüllesztésében\" – kiabálta a polgármester, aki bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi Istvánnak esélye sem volt a védekezésre. A hangzavarban be sem tudta fejezni a mondatait.

A Krónika-karaván keretében szervezett gyergyóalfalvi olvasótalálkozó viszont kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?\" vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépõ Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az elõválasztás lehetõsége, ahol a vezetõi funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkõzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlõ mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselõi helyre egy vagy két román képviselõ juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon, mert akkor mostanra megszülethetett volna az a konszenzus, amely alapjául szolgálhatott volna a közös jelöltlista állításának. Gáll Mihály helyi RMDSZ-elnök arra is kitért, hogy Gyergyóalfaluban egyenlõ mértékben gyûjtötték a képviselõjelölt-állításhoz szükséges aláírásokat az RMDSZ jelöltjei és Tõkés László részére egyaránt. A hallgatóság soraiban megfogalmazódott: jobb lett volna az ellenzéknek az RMDSZ belsõ megreformálásán munkálkodni, semmint kilépni a szövetségbõl és az erdélyi magyarságot megosztó lépéseket kezdeményezni. Szász Jenõ MPSZ-elnök szerint ugyanakkor fontos, hogy Brüsszelben az erdélyi magyarság érdekeit „minõségi magyar küldött képviselje, az RMDSZ pedig megtehette volna azt a minimális gesztust, hogy visszalép a porondról.\" Gáll János iskolaigazgató megköszönte a Krónikának azt a hat számítógépet, amit a lapunk hasábjain hirdetett pályázaton nyertek a diákok.

A gyergyócsomafalvi Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütõképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Szász Jenõ viszont ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ akkor kerülne nyerõ pozícióba, ha visszalépne az európai parlamenti választásokról. A csomafalvi fórumon – amelyrõl távol maradt Barabás József polgármester – szó esett még a kettõs állampolgárság kérdésérõl, a székelység saját képviseletérõl és az autonómiáról.