
Fotó: Krónika Live
Már-már pánikhangulat is tetten érhető, ahogyan az emberek megpróbálják – készpénz formájában – valutába menteni pénztartalékaikat az orosz–ukrán háború kitörése után, erre utal az is, hogy a pénzváltóknál sokszor kifogynak az eurós vagy dolláros címletekből. De valóban helyesen járunk el, ha így próbálunk felkészülni egy esetleges, minket is közvetlenül érintő háborúra? Erről is szó volt a Krónika Live kedd esti adásában.
2022. március 08., 20:422022. március 08., 20:42
2022. március 08., 20:452022. március 08., 20:45
A videópodcast műsorában dr. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusával Rostás Szabolcs és Szőke László újságírók beszélgettek.
A napokban is tetten érhető áremelkedések arról árulkodnak, hogy az inflációs nyomás, ami már a háború kitörése előtt is jelen volt, egyáltalán nem csökken, a háború kitörése pedig tovább súlyosbítja ezt a nyomást, mutatott rá a szakember.
ugyanis az európai és ezen belül a romániai bankrendszer biztos lábakon áll, „talán a világtörténelem során még soha nem volt ennyire stabil”, ez pedig a 2008-as pénzügyi válságnak a következménye, amikor jelentősen szigorodtak a pénzintézetekkel szembeni előírások.
A másik ok, amiért a pánikra nincs ok az, hogy jelenleg „nagyon kicsi a valószínűsége”, hogy a háború Romániát is közvetlenül elérje.
s ennek oka pedig részint azokban a gazdasági szankciókban lesz keresendő, amelyekkel jelenleg Oroszországot sújtja a világ, s amelyek „már most is nagyon fájnak Oroszországnak”, és fő szerepük éppen az, hogy elrettentsék a Putyin vezette országot attól, hogy háborúját a jelenleginél jobban kiterjessze. Ezen szankciók a várakozások alapján idén 7, de akár 15 százalékkal visszavághatják az orosz gazdaságot, de negatív hatással lesznek az európai és az amerikai gazdaságra is, azonban a kolozsvári gazdasági szakértő szerint ezt a növekedés lassulásában lehet majd látni, recessziónak alacsony a valószínűsége.
De mekkora lehet majd a kialakult helyzetben magánemberként ránk váró áldozat, a „béke ára”? Hogyan készülhetünk fel okosabban – ha mégis bekövetkezne – a bajra? Minderről és ennél sokkal többről is szó esett a műsorban, amit a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
szóljon hozzá!