2011. október 20., 07:482011. október 20., 07:48
Vass Mária, a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a megyében nem jelenség, hogy utcán élnek a gyerekek, idén is mindössze hárman kerültek állami gondozásba az utcáról, ám a központba azokat a kiskorúakat is befogadják, akik esetében fennáll a veszélye, hogy az utcára kerülnek, mert a szüleik elhanyagolják őket. „Hosszú procedúra, hogy egy gyerek állami gondozásba kerüljön. Vannak esetek, amikor a biztonsága érdekében gyorsan kell lépni, erre van a központ” – magyarázta Vass Mária. Kovászna megyében már működött egy sürgősségi központ, azt felszámolják, s az ott élő 15 gyereket átköltöztetik a jobb körülményeket biztosító új ingatlanba.
A gyerekek a belső szabályzat szerint hat hónapig maradhatnak itt, de ha addig nem sikerül megoldást találni az elhelyezésükre, az ügyészség meghosszabbíthatja az ott-tartózkodásukat. Vass Mária elmondta, a megye polgármestereit tájékoztatták az új szakszolgáltatásról, az egyes településekről beszállított gyerekek számának függvényében pedig az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk az intézmény működtetéséhez. Egy gyerek havonta mintegy 1500-1700 lejbe kerül.
A központ berendezése folyamatban van, a gyerekek novemberben költözhetnek be. Vass ugyanakkor arról is beszámolt, hogy idén nőtt a kórházban elhagyott csecsemők száma, eddig 35 gyereket hagyott a szülészeten az édesanyja, míg tavaly egész évben volt ennyi elhagyott gyerek. A szociális munkások az esetek felében meg tudják győzni a családot, hogy visszafogadja a gyereket. A szülők általában azzal védekeznek, hogy azért nem vitték haza az újszülöttet, mert otthon sok éhes szájat kell etetni, vagy éppen nem volt megfelelő lakásuk. Idén öt gyereket vettek örökbe, a várólistán még legalább ennyi család van. A szakemberek abban reménykednek, hogy jövőtől megengedőbb lesz a törvény, egyszerűbb lesz elindítani a kiskorú örökbefogadhatóságának a procedúráját. Kovászna megyében jelenleg 1200 gyerek van állami gondozásban.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?