Az adventi gyertyagyújtás közösségi ünnep Pécskán
Fotó: Facebook/Kocsik Imre
A közös adventi gyertyagyújtásnak közösségteremtő ereje van, a karácsonyi időszak családias hangulatú eseménye fennköltebbé teszi az ünnepvárást – nyilatkozta a Krónikának Balta-Taics Tünde, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnöke a 2017-ben elindított kezdeményezésről. Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
2025. december 12., 07:582025. december 12., 07:58
Nyolc évvel ezelőtt még nem nagyon volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított Pécskán. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra.
Az egyesület többek között a Magyar Közösségi Ház kialakításán dolgozik, felnőtt és ifjúsági citeraegyüttest, férfi dalárdát, női népdalkört, amatőr színjátszócsoportot működtet. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival: Tornyával, Szederháttal és Óbodroggal együtt) 11 950 állandó lakosa van, ebből 2341-en vallották magukat magyarnak. A helyi magyarságnak civil szervezetei, oktatási intézményei, hagyományos rendezvényei vannak, a szórványmegyében a második legnagyobb magyar közösségnek számít. Balta-Taics Tünde szerint azonban
A köztéri adventi koszorú állítása is a közösségépítést szolgálja. Az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a koszorú elkészítéséhez, amelyet a városháza előtt helyeznek fel a központban.
„2017-ben indult ez a köztéri adventi koszorúkészítés és gyertyagyújtás, és igazi családi eseménnyé nőtte ki magát. Bátran merem állítani, hogy a pécskaiak magukénak érzik, hiszen ezt mindig a vasárnapi szentmise után tartjuk. A templomból egyenesen ide jönnek a hívek, és kis műsor keretében meggyújtjuk a gyertyát” – mondta az egyesület elnöke.
Adventi hírnöknek mindig más-más személyiséget vagy egy civil szervezet képviselőjét kérnek fel, ami üzenetértékű.
Idén az elsőt, a hit gyertyáját az Erdélyi Vitézi Rend pécskai tagjai gyújtották meg. „Egyesületünk tagjai között vannak olyan elszánt, szorgos, dolgos személyek, akik a közösségért nem keveset tesznek, és ezáltal vitézekké lettek avatva, úgyhogy őket kértük fel” – magyarázta az elnök.
A második gyertyát Faragó Péter és Kocsik Imre gyújtotta meg
Fotó: Facebook/Kocsik Imre
Advent második vasárnapján a remény gyertyáját az RMDSZ pécskai szervezetének tagjai képviseletében Kocsik Imre alpolgármester, valamint Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök gyújtotta meg. Vasárnap az öröm (másképp: a Szűzanya) gyertyájához az idén októberben megalakult Pécskai Magyar Női Népdalkör hozza a lángot, míg advent negyedik vasárnapján a szeretet gyertyáját Antal Péter polgármester gyújtja meg.
„Köszönöm, hogy idén is felkértek erre, római katolikus vallásúként nagyon örülök, hogy hagyomány lett ebből Pécskán, amihez gratulálok az egyesületnek” – mondta a Krónikának a pécskai elöljáró.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
A 2018-ban megvásárolt régi udvarház az elmúlt 30-40 évben lakatlan volt, a beszivárgott esővíz annyira megrongálta a tűzfalat, hogy újjá kellett építeni. A nehézségek ellenére Balta-Taics Tünde úgy érzi: megéri erőfeszítést vállalni a magyarságért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!