Közös kisebbségi cselekvésre van szükség

Tartózkodó európai politikusok

A konferencián Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Példázatként elmesélte, hogy egyszer a román politikusok nem hívták magukkal vacsorázni, feltételezve, hogy inkább a magyar politikusokkal tart. A magyarországi képviselők viszont azért nem hívták, mert romániai létére úgy vélték, inkább a románokkal töltené az estét. Kelemen azt rótta fel az európai politikusoknak, hogy bár nyilatkozat szintjén támogatják a kisebbségek jogtörekvéseit, valójában igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Ezt a magatartást szerinte az európai társadalmakban is tetten érhető alvó-titkolt nacionalizmus táplálja. Úgy vélekedett, amíg a nacionalizmus a szavazatszerzés egyik eszköze marad, addig nem várható a kisebbségi kérdés megfelelő, európai szintű rendezése. Markó Béla RMDSZ-elnök a témakör egyik nagy megválaszolatlan kérdéseként említette, hogy az államok belügyeibe való beavatkozást jelent-e az, hogyha az Unión belüli nemzetállam a szomszédos országban élő kisebbség helyzetén szeretne javítani? „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek” – fogalmazott Markó, aki szerint a kisebbségek négy fontos eszközzel rendelkeznek az Unióban érdekeik érvényesítésére: a soknyelvűség, a regionalizmus felértékelődése, a nemzetrészek határok nélküli együttléte, valamint az Európai Unió kisebbségpolitikája.

Ellentmondó uniós elvek

Lévai Katalin, Magyarország európai parlamenti képviselője kifejtette, az európai uniós integrálódás előtt álló országoknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük a kisebbségek ügyében, ám a csatlakozás után már nem figyelik annyira, hogy az illető állam mennyire tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásból” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. A konferencián felmerült az európai és nemzeti jogok egymáshoz való viszonyulásának kérdése, a nemzeti kisebbségek védelme az EU-ban, valamint az egyéni és kollektív jogok problematikája. Markó Attila államtitkár a kisebbségi kérdés intézményesített megoldásának fontosságát, illetve a politika mellett a civil társadalom szerepét hangsúlyozta a kisebbségi kérdések kezelésében.

Borbély László miniszter, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: közel 18 éve beszélünk a kisebbségi problémáról, ennek ellenére nem veszítette aktualitását a kérdés, annál is inkább, mivel az EU-csatlakozást követően új lehetőségek nyíltak a nemzetiségek előtt. Borbély úgy értékelte, a kisebbségi közösségeknek közösen kell tenniük azért, hogy a kisebbségpolitikai szempontból is igen sokszínű uniós tagállamok közös nevezőre jussanak a kisebbségi jogok tekintetében.

(fotó: RMDSZ)