Közös emlékezés és külön kampány Nagyváradon

A független jelöltként induló Tőkés László EMNT-elnök meghívására érkezett vendégek – Orbán Viktor Fidesz-elnök és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke – Érmihályfalván kezdték programjukat. Itt megkoszorúzták egy múlt századi mártír, az 1956-os magyar forradalmat követő erdélyi megtorlásoknak 1958. október 6-án áldozatul esett Sass Kálmán lelkész emléktábláját.

A nagyváradi ünnepségek Nagysándor József aradi vértanú egykori lakóházánál kezdődtek, a szavalattal és népdalelőadással színesített koszorúzás keretében Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester mondott beszédet. A többszázas hallgatóság hangulatát azonban már az összefogásra buzdító beszéd előtt meghatározta Reményik Sándor 1924-ben írt Keserű szívvel című versének elszavalása, a költemény ugyanis az anyaországi acsarkodások hiábavalóságáról és a határon túli magyarok lelki felsőbbrendűségéről szól. A szintén EP-képviselőjelölt Biró Rozália beszédében a magyarságon belüli viszály felszámolására szólított fel, és az aradi vértanúk példáját hozta fel arra, hogy nemet kell mondani a megosztottságra. A koszorúzás némasága Orbán Viktor főhajtásáig tartott: a Fidesz-elnök vastapsot kapott, és ezt követően már a többi koszorúzót is megtapsolták a résztvevők.

Nevek harca

Reményik Trianon utáni gondolatai a Nagysándor József-emléktáblától mintegy száz méterre lévő Nagyvárad-olaszi református templomban tartott ökumenikus megemlékezésen is előköszöntek. Az átellenben lévő Szacsvay Imre-szobornál folytatódó koszorúzáskor azonban már nemcsak a magyarországi, de az erdélyi magyar–magyar ellentétek apró jeleit is megtapasztalhatták a résztvevők. Szilágyi Zsolt EMNT-elnök utólag közölte, hogy az RMDSZ egyes bihari politikusai jelezték neki: ha nem sikerül közös ünneplést tartani, akkor híveikkel kifütyöltetik Orbán Viktort. Ez ugyan elmaradt, sőt a Fidesz elnökét itt is ujjongás fogadta, de már a résztvevők bemutatásánál apróbb viszály támadt Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és a műsort levezető Török Sándor, a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség elnöke között. A politikus szerint Biró Rozália bemutatásakor elmulasztotta kihangsúlyozni azt, hogy az alpolgármester szintén EP-képviselőjelölt, a beszédeket záró koszorúzáskor pedig azt nehezményezték az RMDSZ képviselői, hogy Török nem említette meg név szerint mindegyik koszorúzó városi szervezet képviselőjét. Ekkor a műsorvezető a mikrofonban jelezte kissé ingerülten, hogy ez azért maradt el, mert nem mindenki adta le a szervezőknél a megemlékezők neveit. Az utolsóként koszorúzó Mádl Dalma kihagyása a lista felolvasásakor azonban már nem szervezési malőr volt – a volt államfő feleségének érkezése Tőkés Lászlót is meglepte.

Kelet és Nyugat

A Szacsvay-szobornál RMDSZ-politikus már nem, csak a nemzet miniszterelnökeként felkonferált Orbán Viktor és a királyhágómelléki református püspök mondott beszédet. A Fidesz elnöke a politikai Kelet és Nyugat ellentétére hívta fel a figyelmet. „Az osztrák császárság a forradalom idején keleti módon gyakorolta a hatalmat, míg a magyarság nyugati módon állt ki a szabadság, a törvényes rend és a közjó mellett, így akkoriban a birodalom legkeletibb része volt a Nyugat – mondta a számos alkalommal tapssal megszakított Orbán. – Ma már a kőszívű ember dédunokái sincsenek közöttünk, de a magyarság célja nem változott: ma is a Nyugathoz akarunk tartozni”. A jó hír szerinte az, hogy már nem vagyunk egyedül, és az Európai Unióban „a nyugati értékrendet akaró magyarok és románok most ott folytathatják, ahol a megkésett 1849-es szövetség idején abbahagyták”. A rossz hír pedig az, hogy időről időre felülkerekedni látszanak a visszahúzás erői. Mint mondta, ezért a 21. században minden törvényes eszközt meg kell ragadni a határokon átívelő nemzetegyesítésért, ám ehhez megfelelő emberek kellenek. Bár nevet nem említett, az egyes szám későbbi használatából kitűnt, hogy Orbán az EP-választások kapcsán Tőkés Lászlóra gondol, mint aki „képes történelmet írni”, és „megalkuvás nélkül képviseli a magyarság érdekeit”.

A beszédében a világos értékrend fontosságát hangsúlyozó Tőkés Józsa Piroska Virágeső a nagyváradi utcaköveken című kötetével ajándékozta meg vendégét, a könyv a magyar hadsereg 1940-es bevonulását írja le a második bécsi döntést követően. Mint mondta, nem kérdőjelezi meg Románia jelenlegi határait, de ez nem jelenti azt, hogy nem „áldják azoknak az embereknek az emlékét”.

Kiss Csaba

Kormányzati kérdések a sportpályánál

Bár az előzetes programban nem szerepelt, a Szacsvay-szobornál tartott megemlékezést követően a résztvevőket a várad-olaszi református templom mellett lévő sportpályához invitálták. A Lorántffy Zsuzsanna felekezeti iskola által korábban használt pályáért a református püspökség évek óta harcol a városi tanáccsal és a területet megkapó ortodoxokkal. A „mozgósítás” azonban nem ment könnyen, ugyanis Orbán Viktort feltartották az autogramra és közös fotóra vágyók. „Viktor, gyere már, mert elmennek az emberek” – kérte Tőkés a politikust. Az egy sarokkal odébb lévő pályáig tartó úton Németh Zsolt románul köszönte meg a rendőröknek az ünnepség felügyeletét, de a lezárt pályánál rögtönzött beszédében Tőkés már nem „kímélte” a hatóságokat. Kiemelte, bár elképzelhető, hogy megoldódnak a gondok, már nem tud hinni a helyi tanácsnak, így a bizakodással még várni kell. Szerinte az önkormányzat semleges álláspontra kíván helyezkedni, és a területet saját kezelésbe véve olyan sportpályát hozna létre, amelyet a református diákok, de mások is használhatnának. „Nem tudom, miért vagyunk kormányon, ha egy pálya ügyét sem tudjuk elintézni, vagy ha a koalíciós társ ellenzi az önálló magyar egyetemet” – tette fel a kérdést Tőkés. „Irigylem a problémáitokat – szólt hozzá Orbán Viktor. – Nálunk nem az a kérdés, hogy miért vagyunk kormányom, hanem az, hogy miért van kormány?”