Fotó: Henning János
A székelyföldi magyar politikusok szerint a Marosfői Nyári Egyetem résztvevői nem képviselik a székelyföldi románság többségét, ugyanakkor meglátásuk szerint az országos közpolitikát terheli a felelősség, hogy a románok és a magyarok sem érzik jól magukat. A Krónika által megszólaltatott román politikus is arról beszélt, hogy a marosfői rendezvény kirekesztő jellegű, másrészt meglátása szerint ebben a térségben a magyaroknak úgy kellene viszonyulniuk a kisebbségben levő románokhoz, ahogy azt országos szinten a magyar közösség elvárja a román többségtől.
2015. augusztus 20., 12:532015. augusztus 20., 12:53
2015. augusztus 20., 16:102015. augusztus 20., 16:10
Amint arról beszámoltunk, a Marosfői Nyári Egyetem zárónyilatkozatában a székelyföldi románok „elnemzetlenítésének” megakadályozását kérték. Egyúttal olyan törvényeket követeltek, amelyek „orvosolják az erdélyi ingatlanok és erdők visszaszolgáltatása során elkövetett visszaéléseket.” A rendezvényen Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus azt állította: diszkriminálják a székelyföldi románokat, „a tehetetlenség, a félelem és az elhagyatottság érzése” uralkodott el rajtuk, vészesen fogy a számuk, az állam pedig nem tesz ez ellen semmit.
„Nem a magyarok és a székelyföldi magyar elöljárók tehetnek arról, hogy a román fiatalok kilátástalannak érzik a jövőjüket a térségben” – fogalmazta meg Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke, amikor a Marosfőn elhangzottakról kérdeztük.
Mint hangsúlyozta, azt nem érti, hogy Adrian Jean Andrei prefektus miért az RMDSZ-re mutogat, hiszen a szövetség gyakorlatilag 2012 nyara óta ellenzékben van, és nincs érdemi beleszólása a dolgok alakulásába, hiszen a néhány hónapos részvétel a koalícióban csak látszata volt a kormányzásnak.
„Három éve a partvonalról nézzük, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az éppen aktuális szövetségese mit és hogyan tesz” – fogalmazott Borboly. Hozzátette, helyi szinten demokratikus módon szavaznak az RMDSZ-re, és a helyi döntések általában konszenzusos alapon születnek. Rámutatott, abban igaza van a prefektusnak, hogy a tanulmányaik elvégzése után a román fiatalok nem térnek vissza Hargita megyébe.
„Ez a jelenség nem nemzetiségfüggő, a magyar diplomások esetében is tapasztalható, és minden romániai megyére jellemző. A vidék kiürül, a román és a magyar fiatalok külföldre, nagyvárosokba mennek, de ezért a kormány gyenge vidékfejlesztési politikája a felelős. Erre kellene Bukarestben megoldásokat találni” – szögezte le Borboly Csaba.
Megrontott együttélés
„A román kormány Hargita megyei képviselője, és Lăcătuşu elvtárs (Ioan Lăcătuşu, a a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fórumának ügyvezető elnöke – szerk. megj.) inkább arról kellene tárgyaljon, hogy az elmúlt 25 évben 25 ezer orvos hagyta el az országot a csapnivaló fizetések miatt – egy kezdő orvos 1300 lejt keres, egy húsz éve tanító középiskolai tanár pedig 2000 lejt, míg Európa fejlettebb részein tízszer ekkorák a bérek” – reagált a nyilatkozatokra Tamás Sándor.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke úgy véli, a közismerten magyarellenes Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a székelyföldi románok mindössze elenyésző részét képviseli. „Lăcătuşu elvtárs a Román Kommunista Párt propagandistája volt, az elmúlt 25 évben is ugyanazt folytatja Székelyföldön, amit a kommunizmusban elkezdett: a magyar–román együttélés megrontásán munkálkodik” – vallja a politikus, aki szerint „hála Istennek, Lăcătuşu és társasága nem képviseli a székelyföldi románok többségét”, ő személyesen nagyon sok tisztességes, jól gondolkodó románt ismer.
Párbeszédre van szükség
Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, helyi
A román politikus, aki a magyar–román párbeszéd erősítését célzó több projektet is kezdeményezett – például a Corbiialbi.ro portál sepsiszentgyörgyi fiókszerkesztőségének a megalakulását, vagy a Vox populi román–magyar vitafórumot –, kifejtette, a Marosfői Nyári Egyetemre soha nem hívták meg, holott nincs olyan sok román tanácstag a térségben, „de ez a szervezők joga”.önkormányzati képviselő is kirekesztőnek tartja a marosfői rendezvényt.
A románok és a magyarok diszkriminációjáról úgy fogalmazott, nem lehet szeparatista rendezvényeken ezeket a problémákat megoldani. „Ez olyan, mintha a kerítés felett, összeszorított fogakkal kiabálnánk egymásnak. A térségben felmerülő problémákat csakis párbeszéddel lehet megoldani. Empátiára van szükség mind a két fél részéről, bele kell képzelnünk magunkat a másik helyzetébe” – szögezte le a román politikus.
Guruianu hangsúlyozta, Kovászna és Hargita megyében a többségben élő magyaroknak úgy kellene viselkedniük a románokkal, mint ahogy az országban kisebbségben élő magyar közösség a többségtől elvárja, „és ennek fordítva is így kellene történnie, de sajnos egyik részről sincs nyitás”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!