Közel 200 gazdával kötött támogatási szerződést szerdán a Pro Economica Székelykeresztúron
Fotó: Erdély Bálint Előd
Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.
2019. november 27., 17:372019. november 27., 17:37
2019. november 27., 17:472019. november 27., 17:47
Mint arról beszámoltunk, Marius Lazurca élesen kitámadta a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programját, diszkriminációval és a román, valamint az uniós jogszabályok áthágásával vádolva Budapestet. A G4media hírportál cikke szerint a nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztések terén.
Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
Kozma Mónika, a gazdasági programot Erdélyben végrehajtó Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerdán a Krónika megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását.
„A nagykövet úr téved, amikor azt állítja, hogy a támogatásokat egy magyarországi alapítvány nyújtja. A Pro Economica Romániában bejegyzett civil szervezet, amely a számára Magyarországról érkezett pénzeket költi el. Másrészt az uniós jogszabály szerint ehhez nincs szükség semmiféle kétoldalú egyezségre, hiszen nem unió határ menti közös programról van szó, hanem arról, hogy egy romániai alapítvány egy másik kormány pénzéből támogatásokat nyújt” – hangsúlyozta lapunknak Kozma Mónika.
Milyen diszkrimináció? Bukarest állításával ellentétben román nemzetiségű személyek is pályázhatnak a magyar kormány támogatására
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet ügyvezetője emlékeztetni kívánta a román diplomácia képviselőjét, hogy az Egyesült Államok kormánya is nyújtott már újonnan induló vállalkozóknak start-up támogatásokat, jelenleg pedig a romániai műemlékek felújítását segíti. De ugyanígy finanszírozott különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is. A legrégebbi „külföldi beavatkozás” pedig Németország részéről tapasztalható: a berlini kormány bő húsz esztendeje egy brassói alapítványon keresztül segíti elsősorban az erdélyi szászokat.
Kozma úgy véli, a békéscsabai ünnepi eseményen Lazurcának sokkal inkább üdvözölnie kellett volna a budapesti kabinetet, ha nem másért, legalább azért a 8 millió euróért, ami áfa formájában a román államkasszába befolyt csupán az egyik program, a kisebb mezőgazdasági beruházások támogatása nyomán. „Ahelyett, hogy diplomatikusan viselkedett volna, a nagykövet úr politikai üzenetet kívánt megfogalmazni. Valószínűleg a Romániában beállt váltás után pozicionálni szerette volna magát” – vélekedett kérdésünkre Kozma Mónika.
Elkezdődött a támogatási szerződések aláírása a magyar állam által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztő program nyertes pályázóival – tájékoztatta az MTI-t Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.
A Pro Economica Alapítvány egyébként mintegy ötezer, maximum 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá ezekben a napokban székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik és amelyek állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. Szerdán mintegy 180 térségi gazda írta alá a támogatást jelentő dokumentumokat Székelykeresztúron, összesen 2,5 millió euró összértékben. Kozma Mónika az eseményen elmondta, az alapítvány ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott, amelyet programjain keresztül pályáztatott meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás