Közel 200 gazdával kötött támogatási szerződést szerdán a Pro Economica Székelykeresztúron
Fotó: Erdély Bálint Előd
Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.
2019. november 27., 17:372019. november 27., 17:37
2019. november 27., 17:472019. november 27., 17:47
Mint arról beszámoltunk, Marius Lazurca élesen kitámadta a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programját, diszkriminációval és a román, valamint az uniós jogszabályok áthágásával vádolva Budapestet. A G4media hírportál cikke szerint a nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztések terén.
Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
Kozma Mónika, a gazdasági programot Erdélyben végrehajtó Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerdán a Krónika megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását.
„A nagykövet úr téved, amikor azt állítja, hogy a támogatásokat egy magyarországi alapítvány nyújtja. A Pro Economica Romániában bejegyzett civil szervezet, amely a számára Magyarországról érkezett pénzeket költi el. Másrészt az uniós jogszabály szerint ehhez nincs szükség semmiféle kétoldalú egyezségre, hiszen nem unió határ menti közös programról van szó, hanem arról, hogy egy romániai alapítvány egy másik kormány pénzéből támogatásokat nyújt” – hangsúlyozta lapunknak Kozma Mónika.
Milyen diszkrimináció? Bukarest állításával ellentétben román nemzetiségű személyek is pályázhatnak a magyar kormány támogatására
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet ügyvezetője emlékeztetni kívánta a román diplomácia képviselőjét, hogy az Egyesült Államok kormánya is nyújtott már újonnan induló vállalkozóknak start-up támogatásokat, jelenleg pedig a romániai műemlékek felújítását segíti. De ugyanígy finanszírozott különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is. A legrégebbi „külföldi beavatkozás” pedig Németország részéről tapasztalható: a berlini kormány bő húsz esztendeje egy brassói alapítványon keresztül segíti elsősorban az erdélyi szászokat.
Kozma úgy véli, a békéscsabai ünnepi eseményen Lazurcának sokkal inkább üdvözölnie kellett volna a budapesti kabinetet, ha nem másért, legalább azért a 8 millió euróért, ami áfa formájában a román államkasszába befolyt csupán az egyik program, a kisebb mezőgazdasági beruházások támogatása nyomán. „Ahelyett, hogy diplomatikusan viselkedett volna, a nagykövet úr politikai üzenetet kívánt megfogalmazni. Valószínűleg a Romániában beállt váltás után pozicionálni szerette volna magát” – vélekedett kérdésünkre Kozma Mónika.
Elkezdődött a támogatási szerződések aláírása a magyar állam által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztő program nyertes pályázóival – tájékoztatta az MTI-t Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.
A Pro Economica Alapítvány egyébként mintegy ötezer, maximum 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá ezekben a napokban székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik és amelyek állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. Szerdán mintegy 180 térségi gazda írta alá a támogatást jelentő dokumentumokat Székelykeresztúron, összesen 2,5 millió euró összértékben. Kozma Mónika az eseményen elmondta, az alapítvány ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott, amelyet programjain keresztül pályáztatott meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenötödik jubileumi kiadásához érkezett a barcasági magyarok legnagyobb magyar ünnepe. A Brassói Magyar Napok (BMN) idén is gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket.
Vásárhelyi Antal képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében a máramarosi megyeszékhelyen. Felsőbányán felújítják a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot.
A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy bezárja bécsi bázisát, és jövő évtől felfüggeszti valamennyi járatát, beleértve a Romániába közlekedőket is.
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást.
Régi kereszteket újítanak fel a Csángóföldön, a Bákó megyei Külsőrekecsinben.
Az RMDSZ és háttérintézménye, a Pro Identitas Egyesület a történelmi magyar egyházakkal, valamint a civil szervezetekkel közösen szeptember 12. és október 6. között szervezi meg az idei aradi magyarság legnagyobb közösségi rendezvényét.
Megsérült csütörtök reggel egy 51 éves férfi, miután az általa vezetett teherjármű a kolozsvári Kajántói úton átsodródott a szemközti forgalmi sávba, összeütközött két parkoló autóval, majd nekicsapódott egy épületnek.
Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.
Életét vesztette szerda este Szatmár megyében egy 57 éves kerékpáros, miután egy küldetésben levő, villogó lámpákkal közlekedő SMURD-mentőkocsi elgázolta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia nyolc megyéjére jelentős esőzésekre vonatkozó riasztást, a régiók többségére pedig figyelmeztetést adott ki rossz idő miatt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás