Közel 200 gazdával kötött támogatási szerződést szerdán a Pro Economica Székelykeresztúron
Fotó: Erdély Bálint Előd
Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.
2019. november 27., 17:372019. november 27., 17:37
2019. november 27., 17:472019. november 27., 17:47
Mint arról beszámoltunk, Marius Lazurca élesen kitámadta a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programját, diszkriminációval és a román, valamint az uniós jogszabályok áthágásával vádolva Budapestet. A G4media hírportál cikke szerint a nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztések terén.
Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
Kozma Mónika, a gazdasági programot Erdélyben végrehajtó Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerdán a Krónika megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását.
„A nagykövet úr téved, amikor azt állítja, hogy a támogatásokat egy magyarországi alapítvány nyújtja. A Pro Economica Romániában bejegyzett civil szervezet, amely a számára Magyarországról érkezett pénzeket költi el. Másrészt az uniós jogszabály szerint ehhez nincs szükség semmiféle kétoldalú egyezségre, hiszen nem unió határ menti közös programról van szó, hanem arról, hogy egy romániai alapítvány egy másik kormány pénzéből támogatásokat nyújt” – hangsúlyozta lapunknak Kozma Mónika.
Milyen diszkrimináció? Bukarest állításával ellentétben román nemzetiségű személyek is pályázhatnak a magyar kormány támogatására
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet ügyvezetője emlékeztetni kívánta a román diplomácia képviselőjét, hogy az Egyesült Államok kormánya is nyújtott már újonnan induló vállalkozóknak start-up támogatásokat, jelenleg pedig a romániai műemlékek felújítását segíti. De ugyanígy finanszírozott különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is. A legrégebbi „külföldi beavatkozás” pedig Németország részéről tapasztalható: a berlini kormány bő húsz esztendeje egy brassói alapítványon keresztül segíti elsősorban az erdélyi szászokat.
Kozma úgy véli, a békéscsabai ünnepi eseményen Lazurcának sokkal inkább üdvözölnie kellett volna a budapesti kabinetet, ha nem másért, legalább azért a 8 millió euróért, ami áfa formájában a román államkasszába befolyt csupán az egyik program, a kisebb mezőgazdasági beruházások támogatása nyomán. „Ahelyett, hogy diplomatikusan viselkedett volna, a nagykövet úr politikai üzenetet kívánt megfogalmazni. Valószínűleg a Romániában beállt váltás után pozicionálni szerette volna magát” – vélekedett kérdésünkre Kozma Mónika.
Elkezdődött a támogatási szerződések aláírása a magyar állam által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztő program nyertes pályázóival – tájékoztatta az MTI-t Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.
A Pro Economica Alapítvány egyébként mintegy ötezer, maximum 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá ezekben a napokban székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik és amelyek állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. Szerdán mintegy 180 térségi gazda írta alá a támogatást jelentő dokumentumokat Székelykeresztúron, összesen 2,5 millió euró összértékben. Kozma Mónika az eseményen elmondta, az alapítvány ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott, amelyet programjain keresztül pályáztatott meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás