Közel 200 gazdával kötött támogatási szerződést szerdán a Pro Economica Székelykeresztúron
Fotó: Erdély Bálint Előd
Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.
2019. november 27., 17:372019. november 27., 17:37
2019. november 27., 17:472019. november 27., 17:47
Mint arról beszámoltunk, Marius Lazurca élesen kitámadta a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programját, diszkriminációval és a román, valamint az uniós jogszabályok áthágásával vádolva Budapestet. A G4media hírportál cikke szerint a nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztések terén.
Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
Kozma Mónika, a gazdasági programot Erdélyben végrehajtó Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerdán a Krónika megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását.
„A nagykövet úr téved, amikor azt állítja, hogy a támogatásokat egy magyarországi alapítvány nyújtja. A Pro Economica Romániában bejegyzett civil szervezet, amely a számára Magyarországról érkezett pénzeket költi el. Másrészt az uniós jogszabály szerint ehhez nincs szükség semmiféle kétoldalú egyezségre, hiszen nem unió határ menti közös programról van szó, hanem arról, hogy egy romániai alapítvány egy másik kormány pénzéből támogatásokat nyújt” – hangsúlyozta lapunknak Kozma Mónika.
Milyen diszkrimináció? Bukarest állításával ellentétben román nemzetiségű személyek is pályázhatnak a magyar kormány támogatására
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet ügyvezetője emlékeztetni kívánta a román diplomácia képviselőjét, hogy az Egyesült Államok kormánya is nyújtott már újonnan induló vállalkozóknak start-up támogatásokat, jelenleg pedig a romániai műemlékek felújítását segíti. De ugyanígy finanszírozott különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is. A legrégebbi „külföldi beavatkozás” pedig Németország részéről tapasztalható: a berlini kormány bő húsz esztendeje egy brassói alapítványon keresztül segíti elsősorban az erdélyi szászokat.
Kozma úgy véli, a békéscsabai ünnepi eseményen Lazurcának sokkal inkább üdvözölnie kellett volna a budapesti kabinetet, ha nem másért, legalább azért a 8 millió euróért, ami áfa formájában a román államkasszába befolyt csupán az egyik program, a kisebb mezőgazdasági beruházások támogatása nyomán. „Ahelyett, hogy diplomatikusan viselkedett volna, a nagykövet úr politikai üzenetet kívánt megfogalmazni. Valószínűleg a Romániában beállt váltás után pozicionálni szerette volna magát” – vélekedett kérdésünkre Kozma Mónika.
Elkezdődött a támogatási szerződések aláírása a magyar állam által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztő program nyertes pályázóival – tájékoztatta az MTI-t Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.
A Pro Economica Alapítvány egyébként mintegy ötezer, maximum 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá ezekben a napokban székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik és amelyek állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. Szerdán mintegy 180 térségi gazda írta alá a támogatást jelentő dokumentumokat Székelykeresztúron, összesen 2,5 millió euró összértékben. Kozma Mónika az eseményen elmondta, az alapítvány ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott, amelyet programjain keresztül pályáztatott meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás