Gheorghe Falcă szerint a közigazgatási átszervezés során tekintettel kell lenni a nemzeti kisebbségek igényeire is
Fotó: PNL Arad megyei szervezete
A községek összevonása nemzeti prioritás kell legyen, hogy ne maradjanak 5000 lakosnál kisebb közigazgatási egységek, de a „beolvasztás” alól kivételt jelenthetnek a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott, illetve a hegyvidéki, elszigetelt települések – fejtetett ki Gheorghe Falcă európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei szervezetének elnöke, Arad korábbi alpolgármestere. A korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) által magyarbarátsággal vádolt politikus szerint a közigazgatási reform elsősorban az infrastrukturális fejlődés és a költséghatékonyság miatt fontos, de a speciális helyi igényekre tekintettel kell azt végrehajtani.
2025. október 20., 19:012025. október 20., 19:01
Az európai parlamenti mandátumáról számot adó hétvégi sajtótájékoztatóján a romániai települési rendszer tervezett átszervezéséről is szólt Gheorghe Falcă, aki szerint sürgősen el kell kezdeni a helyi közigazgatás reformját, amelynek első lépése a kis létszámú községek összevonása lenne. Cél, hogy 2028-ra csak különleges esetekben maradjanak meg 5000 fő alatti települések – például hegyvidéki, elszigetelt régiókban vagy ahol nemzeti kisebbségek élnek.
„Úgy gondolom, Romániának sürgősen szüksége van a közigazgatási átszervezésre, két okból is: túl sokat költ az állam a működésre, és jelenleg a 3000 lakos alatti települések nem férnek hozzá forrásokhoz sem a víz- és csatornahálózat kiépítésére, sem az úthálózat korszerűsítésére.
Ezért stratégiai szempontból elengedhetetlen a reform, hogy hozzáférhessünk az európai pénzekhez, és kényelmet biztosítsunk az érintett települések lakóinak” – mondta a PNL aradi elnöke.
Falcă a PNL aradi székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a helyi közigazgatási reformot lehetővé tevő jogszabályokat legkésőbb 2027 őszéig el kell fogadni, „és 2028-ban, amikor belépünk az új európai pénzügyi ciklusba, már erős önkormányzatokkal kell rendelkeznünk, amelyek képesek hozzáférni az uniós forrásokhoz”. A politikus hangsúlyozta: a kormánynak szakértői csoportot kell létrehoznia, és a reformtervet országos vitára kell bocsátani.
Arra a kérdésre, hogy van-e politikai akarat a PNL-ben a községek összevonására, Falcă úgy válaszolt: a kérdést a teljes koalíció szintjén kell megvitatni, „mert a PNL csak 15 százalékot képvisel a parlamentben, és nem lehet semmit ráerőltetni a többségre 15 százalékkal”. A liberális EP-képviselő szerint lehetnek különleges esetek, amikor megmaradhatnak 5000 lakos alatti községek:
Ugyanakkor hozzátette: a megyék összevonásáról jelenleg nem lehet szó, mert az alkotmánymódosítást igényelne.
Nem ez első eset, amikor Gheorghe Falcă gesztusértékűen nyilvánul meg a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Bognár Levente volt RMDSZ-es alpolgármester és Gheorghe Falcă volt PNL-s polgármester 2014. október 6-án az aradi Szabadság-szobornál közösen koszorúzott. A román politikus a közigazgatási reform során is kiállna a kisebbségek mellett?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az RMDSZ köztudottan ellenzi a közigazgatási átszervezést oly módon, hogy jelenleg önálló, magyar vezetésű önkormányzatokat román többségű települések „alá” osszanak be, ami megváltoztatná az etnikai arányokat, és hátrányos helyzetbe hozhatná a helyi magyarságot. Ebből a szempontból tehát jó tudni, hogy a PNL-ben esetleg találhatnak olyan befolyásos politikust, aki adott esetben támogathatja a magyar érdekvédelmi szövetség törekvését.
Mint arról korábban írtunk, hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása. Az RMDSZ-es Cseke Attila vezette Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és megyei jogú városok (municípiumok) esetében. Kiszivárgott tervek alapján a municípiumi ranghoz 25 ezer, a városi státuszhoz 7 ezer lakos is elegendő lenne.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
Cseke Attila szerint azért kell „rendet tenni” a települések státusában, mert jelenleg 205 olyan közigazgatási egység van, amely nem teljesíti a népességszám alapján megszabott feltételeket.
Falcă emlékeztetett arra is, hogy „Románia milliárdokat veszített” az országos helyreállítási tervből (PNRR), mert nem volt képes lehívni a rendelkezésre álló pénzeket. „Amikor a PNRR-ről tárgyaltunk, az Európai Bizottság azt mondta, hogy nincs kapacitásunk ezek lehívására. A román kormány azt válaszolta: »Micsoda?! Nekünk van kapacitásunk!«. És kiderült, hogy a 28 milliárd helyett csak 20 milliárdot kaptunk. Ráadásul mit tett a kormány? Túlvállalta magát – amikor tudták, hogy 28 milliárd áll rendelkezésre, 47 milliárd értékben írtak alá szerződéseket. Ma pedig 27 milliárd euró hiányzik, miközben a szerződések már meg vannak kötve” – vázolta a politikus, aki szerint
„Mit tettek azok az országok, amelyek sikeresen lehívták ezeket a forrásokat? Külön jogszabályokat hoztak létre a PNRR-re. Például, ha PNRR-forrásból finanszíroztak egy projektet, a környezetvédelmi engedélyt nem 30 nap alatt adták ki, hanem 5 nap alatt. A településrendezési tervek nem 45 napig voltak közszemlére téve, hanem csak 5 napig” – mondta Gheorghe Falcă. Az EP-képviselő emlékeztetett: 2028 és 2034 között Románia 60 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, és szerinte „ezekre a pénzekre nemzeti és regionális tervet kellene készíteni – egyfajta PNRR-t –, hogy el lehessen költeni őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!