Gheorghe Falcă szerint a közigazgatási átszervezés során tekintettel kell lenni a nemzeti kisebbségek igényeire is
Fotó: PNL Arad megyei szervezete
A községek összevonása nemzeti prioritás kell legyen, hogy ne maradjanak 5000 lakosnál kisebb közigazgatási egységek, de a „beolvasztás” alól kivételt jelenthetnek a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott, illetve a hegyvidéki, elszigetelt települések – fejtetett ki Gheorghe Falcă európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei szervezetének elnöke, Arad korábbi alpolgármestere. A korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) által magyarbarátsággal vádolt politikus szerint a közigazgatási reform elsősorban az infrastrukturális fejlődés és a költséghatékonyság miatt fontos, de a speciális helyi igényekre tekintettel kell azt végrehajtani.
2025. október 20., 19:012025. október 20., 19:01
Az európai parlamenti mandátumáról számot adó hétvégi sajtótájékoztatóján a romániai települési rendszer tervezett átszervezéséről is szólt Gheorghe Falcă, aki szerint sürgősen el kell kezdeni a helyi közigazgatás reformját, amelynek első lépése a kis létszámú községek összevonása lenne. Cél, hogy 2028-ra csak különleges esetekben maradjanak meg 5000 fő alatti települések – például hegyvidéki, elszigetelt régiókban vagy ahol nemzeti kisebbségek élnek.
„Úgy gondolom, Romániának sürgősen szüksége van a közigazgatási átszervezésre, két okból is: túl sokat költ az állam a működésre, és jelenleg a 3000 lakos alatti települések nem férnek hozzá forrásokhoz sem a víz- és csatornahálózat kiépítésére, sem az úthálózat korszerűsítésére.
Ezért stratégiai szempontból elengedhetetlen a reform, hogy hozzáférhessünk az európai pénzekhez, és kényelmet biztosítsunk az érintett települések lakóinak” – mondta a PNL aradi elnöke.
Falcă a PNL aradi székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a helyi közigazgatási reformot lehetővé tevő jogszabályokat legkésőbb 2027 őszéig el kell fogadni, „és 2028-ban, amikor belépünk az új európai pénzügyi ciklusba, már erős önkormányzatokkal kell rendelkeznünk, amelyek képesek hozzáférni az uniós forrásokhoz”. A politikus hangsúlyozta: a kormánynak szakértői csoportot kell létrehoznia, és a reformtervet országos vitára kell bocsátani.
Arra a kérdésre, hogy van-e politikai akarat a PNL-ben a községek összevonására, Falcă úgy válaszolt: a kérdést a teljes koalíció szintjén kell megvitatni, „mert a PNL csak 15 százalékot képvisel a parlamentben, és nem lehet semmit ráerőltetni a többségre 15 százalékkal”. A liberális EP-képviselő szerint lehetnek különleges esetek, amikor megmaradhatnak 5000 lakos alatti községek:
Ugyanakkor hozzátette: a megyék összevonásáról jelenleg nem lehet szó, mert az alkotmánymódosítást igényelne.
Nem ez első eset, amikor Gheorghe Falcă gesztusértékűen nyilvánul meg a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Bognár Levente volt RMDSZ-es alpolgármester és Gheorghe Falcă volt PNL-s polgármester 2014. október 6-án az aradi Szabadság-szobornál közösen koszorúzott. A román politikus a közigazgatási reform során is kiállna a kisebbségek mellett?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az RMDSZ köztudottan ellenzi a közigazgatási átszervezést oly módon, hogy jelenleg önálló, magyar vezetésű önkormányzatokat román többségű települések „alá” osszanak be, ami megváltoztatná az etnikai arányokat, és hátrányos helyzetbe hozhatná a helyi magyarságot. Ebből a szempontból tehát jó tudni, hogy a PNL-ben esetleg találhatnak olyan befolyásos politikust, aki adott esetben támogathatja a magyar érdekvédelmi szövetség törekvését.
Mint arról korábban írtunk, hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása. Az RMDSZ-es Cseke Attila vezette Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és megyei jogú városok (municípiumok) esetében. Kiszivárgott tervek alapján a municípiumi ranghoz 25 ezer, a városi státuszhoz 7 ezer lakos is elegendő lenne.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
Cseke Attila szerint azért kell „rendet tenni” a települések státusában, mert jelenleg 205 olyan közigazgatási egység van, amely nem teljesíti a népességszám alapján megszabott feltételeket.
Falcă emlékeztetett arra is, hogy „Románia milliárdokat veszített” az országos helyreállítási tervből (PNRR), mert nem volt képes lehívni a rendelkezésre álló pénzeket. „Amikor a PNRR-ről tárgyaltunk, az Európai Bizottság azt mondta, hogy nincs kapacitásunk ezek lehívására. A román kormány azt válaszolta: »Micsoda?! Nekünk van kapacitásunk!«. És kiderült, hogy a 28 milliárd helyett csak 20 milliárdot kaptunk. Ráadásul mit tett a kormány? Túlvállalta magát – amikor tudták, hogy 28 milliárd áll rendelkezésre, 47 milliárd értékben írtak alá szerződéseket. Ma pedig 27 milliárd euró hiányzik, miközben a szerződések már meg vannak kötve” – vázolta a politikus, aki szerint
„Mit tettek azok az országok, amelyek sikeresen lehívták ezeket a forrásokat? Külön jogszabályokat hoztak létre a PNRR-re. Például, ha PNRR-forrásból finanszíroztak egy projektet, a környezetvédelmi engedélyt nem 30 nap alatt adták ki, hanem 5 nap alatt. A településrendezési tervek nem 45 napig voltak közszemlére téve, hanem csak 5 napig” – mondta Gheorghe Falcă. Az EP-képviselő emlékeztetett: 2028 és 2034 között Románia 60 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, és szerinte „ezekre a pénzekre nemzeti és regionális tervet kellene készíteni – egyfajta PNRR-t –, hogy el lehessen költeni őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!