Közigazgatási reform: a kisebbségek által lakott településekkel kivételt tenne a magyarbarátsággal vádolt román politikus

Ezért stratégiai szempontból elengedhetetlen a reform, hogy hozzáférhessünk az európai pénzekhez, és kényelmet biztosítsunk az érintett települések lakóinak” – mondta a PNL aradi elnöke.

Falcă a PNL aradi székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a helyi közigazgatási reformot lehetővé tevő jogszabályokat legkésőbb 2027 őszéig el kell fogadni, „és 2028-ban, amikor belépünk az új európai pénzügyi ciklusba, már erős önkormányzatokkal kell rendelkeznünk, amelyek képesek hozzáférni az uniós forrásokhoz”. A politikus hangsúlyozta: a kormánynak szakértői csoportot kell létrehoznia, és a reformtervet országos vitára kell bocsátani.

Arra a kérdésre, hogy van-e politikai akarat a PNL-ben a községek összevonására, Falcă úgy válaszolt: a kérdést a teljes koalíció szintjén kell megvitatni, „mert a PNL csak 15 százalékot képvisel a parlamentben, és nem lehet semmit ráerőltetni a többségre 15 százalékkal”. A liberális EP-képviselő szerint lehetnek különleges esetek, amikor megmaradhatnak 5000 lakos alatti községek:

Ugyanakkor hozzátette: a megyék összevonásáról jelenleg nem lehet szó, mert az alkotmánymódosítást igényelne.

Magyarbarátsággal vádolta a PSD a volt aradi polgármestert

Nem ez első eset, amikor Gheorghe Falcă gesztusértékűen nyilvánul meg a nemzeti kisebbségekkel szemben.

• Az aradi polgármesteri tisztséget 2004–2019 között betöltő politikus 2000-ben az első román önkormányzati képviselő volt, aki koszorúzott október 6-án a Vesztőhelyen álló obeliszknél, a 13 aradi vértanú emlékművénél. „Felhördült a román közvélemény, hogy egy móc ilyesmire képes” – mesélte 2015. október elsején, amikor több mint 40 év után ismét megnyitották a múzeumban az 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményét, utalva arra, hogy ő is a Mócvidékről származik, akárcsak a magyar szabadságharcosok ellen forduló Avram Iancu és csapatai.
• 2015 februárjában nyilvánosan bírálta az Arad Megyei Prefektúrát és a rendőrséget, amiért – az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) neofasiszta mozgalom feljelentése nyomán – vizsgálatot indítottak a városháza folyósóján elhelyezett magyar nyelvű fotókópia (Atzél Péter egykori polgármester díszpolgári címének reprodukciója) és a Csiky Gergely Főgimnázium homlokzatára kitűzött magyar zászló miatt. „A gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnáziumban csak egyetlen zászló van kifüggesztve: a román, de senki nem haragudott meg ezért. (...) Kedves prefektúra és rendőrség, azt hiszem, sok egyéb fontosabb dolgotok van, minthogy arról kérdezzetek, miért vannak oklevelek az intézmény falain, és mit jelképeznek ezek” – nyilatkozta akkor Gheorghe Falcă a Mediafax hírügynökségnek.

„Mit tettek azok az országok, amelyek sikeresen lehívták ezeket a forrásokat? Külön jogszabályokat hoztak létre a PNRR-re. Például, ha PNRR-forrásból finanszíroztak egy projektet, a környezetvédelmi engedélyt nem 30 nap alatt adták ki, hanem 5 nap alatt. A településrendezési tervek nem 45 napig voltak közszemlére téve, hanem csak 5 napig” – mondta Gheorghe Falcă. Az EP-képviselő emlékeztetett: 2028 és 2034 között Románia 60 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, és szerinte „ezekre a pénzekre nemzeti és regionális tervet kellene készíteni – egyfajta PNRR-t –, hogy el lehessen költeni őket”.