Gheorghe Falcă szerint a közigazgatási átszervezés során tekintettel kell lenni a nemzeti kisebbségek igényeire is
Fotó: PNL Arad megyei szervezete
A községek összevonása nemzeti prioritás kell legyen, hogy ne maradjanak 5000 lakosnál kisebb közigazgatási egységek, de a „beolvasztás” alól kivételt jelenthetnek a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott, illetve a hegyvidéki, elszigetelt települések – fejtetett ki Gheorghe Falcă európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Arad megyei szervezetének elnöke, Arad korábbi alpolgármestere. A korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) által magyarbarátsággal vádolt politikus szerint a közigazgatási reform elsősorban az infrastrukturális fejlődés és a költséghatékonyság miatt fontos, de a speciális helyi igényekre tekintettel kell azt végrehajtani.
2025. október 20., 19:012025. október 20., 19:01
Az európai parlamenti mandátumáról számot adó hétvégi sajtótájékoztatóján a romániai települési rendszer tervezett átszervezéséről is szólt Gheorghe Falcă, aki szerint sürgősen el kell kezdeni a helyi közigazgatás reformját, amelynek első lépése a kis létszámú községek összevonása lenne. Cél, hogy 2028-ra csak különleges esetekben maradjanak meg 5000 fő alatti települések – például hegyvidéki, elszigetelt régiókban vagy ahol nemzeti kisebbségek élnek.
„Úgy gondolom, Romániának sürgősen szüksége van a közigazgatási átszervezésre, két okból is: túl sokat költ az állam a működésre, és jelenleg a 3000 lakos alatti települések nem férnek hozzá forrásokhoz sem a víz- és csatornahálózat kiépítésére, sem az úthálózat korszerűsítésére.
Ezért stratégiai szempontból elengedhetetlen a reform, hogy hozzáférhessünk az európai pénzekhez, és kényelmet biztosítsunk az érintett települések lakóinak” – mondta a PNL aradi elnöke.
Falcă a PNL aradi székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a helyi közigazgatási reformot lehetővé tevő jogszabályokat legkésőbb 2027 őszéig el kell fogadni, „és 2028-ban, amikor belépünk az új európai pénzügyi ciklusba, már erős önkormányzatokkal kell rendelkeznünk, amelyek képesek hozzáférni az uniós forrásokhoz”. A politikus hangsúlyozta: a kormánynak szakértői csoportot kell létrehoznia, és a reformtervet országos vitára kell bocsátani.
Arra a kérdésre, hogy van-e politikai akarat a PNL-ben a községek összevonására, Falcă úgy válaszolt: a kérdést a teljes koalíció szintjén kell megvitatni, „mert a PNL csak 15 százalékot képvisel a parlamentben, és nem lehet semmit ráerőltetni a többségre 15 százalékkal”. A liberális EP-képviselő szerint lehetnek különleges esetek, amikor megmaradhatnak 5000 lakos alatti községek:
Ugyanakkor hozzátette: a megyék összevonásáról jelenleg nem lehet szó, mert az alkotmánymódosítást igényelne.
Nem ez első eset, amikor Gheorghe Falcă gesztusértékűen nyilvánul meg a nemzeti kisebbségekkel szemben.
Bognár Levente volt RMDSZ-es alpolgármester és Gheorghe Falcă volt PNL-s polgármester 2014. október 6-án az aradi Szabadság-szobornál közösen koszorúzott. A román politikus a közigazgatási reform során is kiállna a kisebbségek mellett?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az RMDSZ köztudottan ellenzi a közigazgatási átszervezést oly módon, hogy jelenleg önálló, magyar vezetésű önkormányzatokat román többségű települések „alá” osszanak be, ami megváltoztatná az etnikai arányokat, és hátrányos helyzetbe hozhatná a helyi magyarságot. Ebből a szempontból tehát jó tudni, hogy a PNL-ben esetleg találhatnak olyan befolyásos politikust, aki adott esetben támogathatja a magyar érdekvédelmi szövetség törekvését.
Mint arról korábban írtunk, hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása. Az RMDSZ-es Cseke Attila vezette Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és megyei jogú városok (municípiumok) esetében. Kiszivárgott tervek alapján a municípiumi ranghoz 25 ezer, a városi státuszhoz 7 ezer lakos is elegendő lenne.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
Cseke Attila szerint azért kell „rendet tenni” a települések státusában, mert jelenleg 205 olyan közigazgatási egység van, amely nem teljesíti a népességszám alapján megszabott feltételeket.
Falcă emlékeztetett arra is, hogy „Románia milliárdokat veszített” az országos helyreállítási tervből (PNRR), mert nem volt képes lehívni a rendelkezésre álló pénzeket. „Amikor a PNRR-ről tárgyaltunk, az Európai Bizottság azt mondta, hogy nincs kapacitásunk ezek lehívására. A román kormány azt válaszolta: »Micsoda?! Nekünk van kapacitásunk!«. És kiderült, hogy a 28 milliárd helyett csak 20 milliárdot kaptunk. Ráadásul mit tett a kormány? Túlvállalta magát – amikor tudták, hogy 28 milliárd áll rendelkezésre, 47 milliárd értékben írtak alá szerződéseket. Ma pedig 27 milliárd euró hiányzik, miközben a szerződések már meg vannak kötve” – vázolta a politikus, aki szerint
„Mit tettek azok az országok, amelyek sikeresen lehívták ezeket a forrásokat? Külön jogszabályokat hoztak létre a PNRR-re. Például, ha PNRR-forrásból finanszíroztak egy projektet, a környezetvédelmi engedélyt nem 30 nap alatt adták ki, hanem 5 nap alatt. A településrendezési tervek nem 45 napig voltak közszemlére téve, hanem csak 5 napig” – mondta Gheorghe Falcă. Az EP-képviselő emlékeztetett: 2028 és 2034 között Románia 60 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, és szerinte „ezekre a pénzekre nemzeti és regionális tervet kellene készíteni – egyfajta PNRR-t –, hogy el lehessen költeni őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!