Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy jelentőséggel bíró középkori kódexet, Nicolaus de Lyra francia ferences szerzetes (1270-1349 körül) evangélium-kommentárjait azonosították a kolozsvári Szent Mihály-plébánia levéltárában – közölte a romkat.ro portál. A most azonosított kódex az egyetlen középkori kézirat, amelyet a kincses városi plébánia levéltárában őriznek. A Kolozsváron megtalált, a tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kézirat – amelyet először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozott – egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Nagy Emőke levéltáros rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi.
2023. december 05., 15:242023. december 05., 15:24
2026. január 09., 20:242026. január 09., 20:24
Mint a katolikus portálon olvasható, a napokban került nyilvánosságra a fontos középkori irat. A kolozsvári Szent Mihály-templom felújításáig a plébánia irattárát, kéziratait – köztük mintegy 2000, többnyire nyomtatott kötetet – a templom kórusa melletti teremben tárolták.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
A Kolozsváron megtalált kézirat egy másik, a gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár gyűjteményében található kézirathoz kapcsolódik. Amint azt a Batthyaneum könyvtár a közösségi médiában közölte: az MS I.12. kézirat a Batthyaneum Könyvtár 1471-ben kelt irata, tartalmazza Nicolaus de Lyra Postilláját és Paulus de Burgos kiegészítéseit az Újszövetség több könyvéhez. A könyvek azonos méretűek, és amint azt Adrian Papahagi kolozsvári bölcsészprofesszor a Batthyaneum Könyvtárban tett látogatása során megállapította, a kéziratok korabeli gótikus kötései azonos mintákkal és azonos fémdarabokkal díszítettek (mindkét kéziratot lánccal kötötték, ami csak a kolozsvári kéziratban maradt fenn).
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy Emőke levéltáros a Romkat.ro portálnak kifejtette, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Levéltárának Kolozsvári Gyűjtőlevéltára igen értékes és nagyszámú könyvtárat őriz, még rendezés alatt áll, mivel 2018 augusztusában került végleges helyére.
A tudományos közösség számára ismeretlen, elveszettnek hitt kéziratot először Adrian Papahagi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta. Papahagi azt írta, tudta, hogy az erdélyi püspököknek – magától Batthyánytól kezdve Majláth Gusztávig – szokása volt a középkori kéziratokat a plébániákról a gyulafehérvári nagy könyvtárba szállítani. „Nem kellett mást tenni, mint összehasonlítani a két kötetet. Bár különböző írnokok másolták őket, a két kéziratot minden bizonnyal ugyanabban a műhelyben kötötték be, amint azt a vasszerelvények és a vaknyomásos kötés néhány bélyegzője is bizonyítja” – írta a professzor. Kifejtette, bár a gyulafehérvári kézirat elveszítette a láncát, a kolozsvári könyv pedig a címlapon lévő címkét, ezek az elemek is közösek voltak bennük.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
Nagy Emőke rámutatott, a közel 2000 könyvpéldány nagy kincse Kolozsvárnak és a különböző történeti idők rétegeit őrzi. Kifejtette, a kötetek száma folyamatosan bővült a plébánosok hagyatéka révén. A reformáció előtti időkben már jelentős könyvtára volt a Szent Mihály-templomnak. Ennek emlékét őrzik a 22 példányszámban fennmaradt ősnyomtatványok (1500 előtt nyomtatott könyvek). „A középkori állomány igen értékes darabja, egy középkori kézzel írott kódex, melyet a plébánián őriztünk, átkerült a levéltárba és a most rendezés alatt álló és kialakuló könyvtár részét képezi” – fejtette ki Nagy Emőke.
A katolikus egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa az MTI kérdésére kedden cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. „Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt” – mondta László Attila. Itt a kutatók számára is hozzáférhető, így látta meg, majd tanulmányozta Adrian Papahagi professzor, aki a gyulafehérvári „testvérét” is kutatta.
László Attila hangsúlyozta: a kötetet nem most találták meg, csupán a kutató ismerte fel most, hogy köze van a Batthyáneumban őrzött kötethez. „Persze, hogy köze van, az is a miénk, amit bitorolnak és nem akarnak visszaadni” – mondta a főesperes az 1848-ban államosított gyulafehérvári könyvtárra utalva, melyet az 1998-as restitúciós döntés ellenére sem szolgáltatott vissza a román állam a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek. Szerinte természetes, hogy a két kötetnek köze van egymáshoz, mert mindkettő a római katolikus egyházé volt, és átjárás volt a két levéltár között.
Nagy Emőke levéltáros arra is kitért, hogy a kódexről egy 1963-ban, Baráth Béla kanonok által látamozott, a Szent Mihály plébánia könyvállományát áttekintő katalógus tesz először említést. „A kódexet a Szent Mihály-plébánia levéltárosaként azonosítottam a kötet végén található kolofon alapján. Mint azt a szakmai körökben tudjuk,
Nicolaus de Lyra könyve az egyetlen kézzel írott középkori kódex, ami a Szent Mihály-plébánia könyvtárából fennmaradt. Nicolaus de Lyra (1270-1349) francia ferences szerzetes, főműve az egész Szentíráshoz írt magyarázatos könyve (Postilla litteralis super totam Bibliam), amit 1322-1331 között írt” – fejti ki a levéltáros. Rámutat, Nicolaus de Lyra műve igen elterjedt volt a középkorban és sokan használták fel prédikációjukhoz kiegészítésként, magyarázatként. Ebből a célból sok kéziratos másolat készült a középkorban. „A Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő könyv a négy evangélista műveinek a kommentárjait tartalmazza, kiegészítésekkel Paulus (1351-1435), Burgos püspöke munkájából. A kódexet 1470-ben másolták. Sajnos az első oldalak rossz állapotban maradtak fenn, valamikor nedvesség érhette a kódexet, emiatt restaurálásra szorul. A gótikus kötés azonban jó állapotban van” – fogalmazott a levéltáros.
Fotó: Biblioteca Batthyaneum /Facebook
A kódexet Adrian Papahagi kutató, egyetemi tanár (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, bölcsészkar), kutatta elsőként. A kutató szerint német nyelvterületen másolták (a betűtípusokból megítélve) és
Nagy Emőke kifejti azt is, ebben a kódexben is tetten érhetjük Burgos püspöke, Paulus Nicolaus de Lyra művéhez fűzött kiegészítéseit. A kutató szerint mindkét kódex német nyelvterületen íródott (másolták) és a plébánia megrendelésére vagy a ferencesek kérésére érkezett Kolozsvárra (több ferences könyv is bekerült a Szent Mihály-plébánia tulajdonába a szerzetesrendek 16. századi szekularizációja során). A kutató vizsgálata nyomán rámutatott arra, hogy a Szent Mihály-plébánia tulajdonában lévő kódex az első kötet (1470), a Batthyaneumban őrzött kódex a második kötet (1471). Adrian Papahagi további észrevétele az, hogy a két kéziratot ugyanabban a műhelyben kötötték be. Erre utalnak a két kódex kötéseinek az azonos stílusú vaspántjai és azonos motívumok a bőrfelületbe préselve. Az írás alapján megállapítható, hogy német nyelvterületen másolták mindkét kódexet és két különböző kéznek az írását mutatja (nem azonos a másoló).
A kutató feltételezése, hogy egyszerre rendelték meg a kétkötetes munkát (a Szent Mihály-plébánia, vagy a ferences rend) és Erdélyben (Kolozsváron?) kötötték be őket, ugyanabban a könyvkötő műhelyben. A második kötet (ami eredetileg a Szent Mihály plébánia tulajdonát képezte) feltehetően Batthyányi Ignác (1741-1798) és Majláth Gusztáv (1864-1940) püspöksége alatt és az eközötti időszakban bármikor átkerülhetett Gyulafehárvárra, ahol a régi, igen értékes könyveknek megfelelő tárolóhelyet hoztak létre. Nagy valószínűséggel több kötet is átkerült ebben az időszakban Gyulafehérvárra, ami aztán később a Batthyáneum tulajdonában maradt.
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
Először szerveztek nyílt napot, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt szerdán 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!