Közepesként értékelik a tanfelügyelőségek a nyolcadikosok záróvizsgajegyeit

Az országosan egységes felmérőn a háromszéki diákok román nyelv és irodalomból jobban teljesítettek, mint tavaly: idén a beiratkozott 2038 tanuló 79,1 százaléka ért el átmenő jegyet románból, míg tavaly 78 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A háromszéki nyolcadikosok magyar nyelv és irodalomból is javítottak, idén 96,7 százalék kapott 5-ösnél jobb jegyet a dolgozatára, míg tavaly ez az arány 93,8 százalékos volt. Matematikából azonban a vizsgázók 31,6 százaléka megbukott, 68,4 százalék kapta meg az átmenő jegyet, míg tavaly 76,1 százalék. Románból mindössze négyen, magyarból tizennégyen, míg számtanból tizenhatan kaptak tízest. A vidéki iskolákban mindössze néhány százalékponttal gyengébbek az eredmények, mint városon. Az előző években leginkább román nyelvből volt nagyobb az eltérés a városi és a vidéki tanulók teljesítménye között, amit akkor azzal magyaráztak, hogy a kompakt magyar közösségben élő vidéki gyerekek csak az iskolában, román órán hallják az állam nyelvét. A különbség csökkent, a vidéki gyerekek felzárkóztak városi társaikhoz. A tanárok szerint az idei tételek nem voltak különösebben nehezek, a diákok azért teljesítettek gyengébben, mert számukra nincs tétje a felmérőnek.

Visszajelzés a diákoknak

Hargita megyében jó közepes eredmények születettek – mondta lapunknak Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő. A 3229 vizsgázó 84,31 százaléka megkapta az átmenő jegyet. Románból 70,16 százalék ment át a vizsgán, magyarból 97,25, míg matematikából 67,61 százalék vizsgázott sikeresen. Egyetlen diák kapott mindhárom tantárgyból tízest. A főtanfelügyelő elmondta, a diákok visszajelzései alapján itt is a matematika vizsga volt nehezebb, ezzel szemben magyarból igencsak könynyű volt a tétel. „Ennek a vizsgának nem volt tétje, mindenkinek van helye a gimnáziumban. Esetleg nem oda jutnak be, ahová szerettek volna. Ez a vizsga tulajdonképpen visszajelzés a tudásukról” – jelentette ki Ferencz S. Alpár. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, fontos, hogy a gyerekeket sem szüleik, sem tanáraik ne ringassák illúziókba, legyenek tisztában a képességeikkel és tudásukkal. „Minden iskolában lehet tanulni, sőt sok olyan tanintézetben, amely nem számít elitnek, érdekes tevékenységek zajlanak” – mutatott rá a főtanfelügyelő. A Krónika megkeresésére egy neve elhallgatását kérő romántanárnő elmondta, a gyerekeknek az első látásra kapott szöveg okozott gondot, hiszen ha nem értették, nem tudták megoldani a kapcsolódó feladatokat sem. „A matematikával szemben, ahol konkrét feladatsorokat végezhetnek el, mi csak típusgyakorlatokat végeztünk, nem lehetett tudni, milyen szöveget kapnak” – mesélte a tanárnő. Hozzátette, a gyerekek egy része könnyűnek ítélte a megmérettetést, míg mások nehéznek tartották – eszerint alakultak az eredmények is.

Szokják a megmérettetést

Szatmár megyében is a matematika okozott fejtörést a vizsgázóknak, a mintegy 4150 vizsgázó közül 1130 ebből a tárgyból nem kapta meg az átmenő jegyet. Összesen 1860-nak nem sikerült elérni az ötös osztályzatot, 680-an román nyelv és irodalomból, 77-en anyanyelvből buktak meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes szerint a matematika eredményt 45-en óvták meg, akik közül 17-nek emeltek, egynek pedig csökkentettek a jegyén, románból 93-an kérték a dolgozat felülvizsgálatát, közülük 14-nek emeltek, 5-en viszont alacsonyabb osztályzatot kaptak, míg magyar nyelv és irodalomból egy diák óvott, akinek emeltek a jegyén. Kónya a Krónikának elmondta: összességében elégedett az eredményekkel. A matematika vizsga eléggé nehéz volt, ami meg is látszott a jegyeken, a magyar és a román pedig sok volt – csak a feladat kitett egy sűrűn gépelt oldalt, és amelyik gyereknek nem elég jó az olvasási készsége, annak gondjai akadtak a feladattal. A főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: a tanügyi rendszer kidolgozói azt tűzték ki célul, hogy minél több hátrányos helyzetű diákot meg tudjanak tartani az iskolákban legalább a nyolcadik osztály végéig. Hozzátette: a vizsga lényege, hogy a gyerekek szokjanak hozzá a megmérettetésekhez, és felnőttként ne mondhassák azt, hogy „bezzeg, ha annak idején megszorítottak volna, most nem itt tartanék”.

Közepes eredmények

Kolozs megyében a magyar anyanyelvű nyolcadikosok eredménye nagy vonalakban azonos a tavalyival, mintegy 85 százalékuk ért el 5-ösnél jobb eredményt – tudtuk meg Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettestől. A megyében 5787 diák vizsgázott, közülük mintegy hétszáz magyar nemzetiségű. Hatan értek el tízes átlagot, míg 24-en ötös alatt teljesítettek. Péter Tünde szerint ők sem számítanak bukottnak, tovább tanulhatnak gimnáziumban, ugyanis a következő tanévtől tíz osztály elvégzése kötelező.
Bihar megyében szintén átlagosnak mondhatók az eredmények, itt 1220 magyar nyolcadikos vizsgázott, a végzősök összesen 6300-an voltak – tudtuk meg Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettestől. A pedagógus szerint amíg az összesítések minden iskolából meg nem érkeznek, nem lehet megítélni, melyik volt a legtöbb gondot okozó tantárgy, de eddigi meglátása szerint átlagosnak mondhatók az eredmények. A beérkezett 275 óvás nyomán 95 diák jegye változott, ebből 89 pozitív irányba, és 25 dolgozat esetében az óvás után kapott jegy több mint egy ponttal meghaladja az eredetileg kapottat.