
A madarak és fák napja alkalmából nyitják meg Czinder János fotókiállítását
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
2026. május 08., 13:032026. május 08., 13:03
A madarak és fák napi program keretében
A kiállítás a természet sokszínűségét és a vadon élővilágának különleges pillanatait mutatja be.
A tárlatot Toró Attila fényképész nyitja meg.
Czinder Jánost mindig is lenyűgözte a természet szépsége, Budapesten él, de a városi élet mellett is vonzza a vadon világa. Fotóival igyekszik közelebb hozni az emberekhez az élővilág szépségét. Nagy álma, hogy egyszer eljusson Ugandába, és ott is megörökítse a vadon csodáit – szerepel a Székely Nemzeti Múzeum közleményében.
A madarak és fák napja eredete a 19–20. század fordulójára nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik a modern természetvédelem kialakulásához. Az ünnep alapgondolata az volt, hogy a gyermekeket és a társadalmat megtanítsák a természet szeretetére, különösen a madarak és az erdők védelmére.
Az első ilyen jellegű kezdeményezések az Egyesült Államokban születtek meg. Az úgynevezett „Arbor Day” – vagyis a fák napja – mozgalmat Julius Sterling Morton indította el 1872-ben Nebraska államban. Ezen a napon fákat ültettek, hogy javítsák a környezetet és a telepes vidékek élhetőségét.
amikor rendeletben írta elő, hogy az iskolák minden évben tartsanak ilyen természetvédelmi napot. Az ünnep célja nem pusztán a faültetés vagy a madáretetés volt, hanem erkölcsi-nevelő szándék is állt mögötte: annak felismerése, hogy az ember nem ura, hanem felelős őrzője a teremtett világnak. Ez különösen erősen jelent meg a századforduló magyar természetvédő gondolkodásában.

Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
A meteorológiai szolgálat újabb elsőfokú hőségriasztásokat adott ki: szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés. De több erdélyi megyében viharos időjárásra is számítani kell.
Jól haladnak a munkálatok a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő autópálya-szakaszon – derül ki a közlekedési tárca illetékesének tájékoztatásából.
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
szóljon hozzá!