Eleve két mandátummal számoltak – Interjú Kovács Péterrel

– Nagyon nehezen jött meg az erdélyi magyarok szavazókedve vasárnap, részvételük sokáig nem érte el az országos szintet. Milyen módszerekkel sikerült urnák elé csalogatni a magyarokat?

– Gyakorlatilag minden törvényes eszközt kihasználtunk annak érdekében, hogy a magyarok elmenjenek szavazni, és a 6,3 százalékos eredmény azt mutatja, hogy hatékonyak voltunk. A mozgósítást hangsúlyosan a rádiókon keresztül tudtuk lebonyolítani, és természetesen az internet segítségével.

Emellett arra kértünk mindenkit, aki segített nekünk a kampányban, hogy saját köreikben – család, ismerősök, barátok – arra biztassák az embereket, hogy járuljanak az urnákhoz. Hozzá kell tennem, hogy a mozgósítás tulajdonképpen már márciusban elkezdődött – élesben –, az európai parlamenti választási induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtésével.

– Számításaik szerint a nap folyamán mikor lendült át az RMDSZ az ötszázalékos bejutási küszöbön?

– Reggel tíz órakor a magyar részvétel elmaradt az országos átlagtól, és délután 14 órakor a szövetség szakértőinek becslései szerint még veszélyben forgott az ötszázalékos küszöb elérése, estére azonban behoztuk ezt a lemaradást.

– A szövetség több politikusa – köztük Borboly Csaba és Vass Levente – egyébként vasárnap kritikával illette a kampánystratégiát, a mozgósítást célzó üzeneteket. Osztja-e ezeket a véleményeket, tekintve, hogy kampányfőnökként ön felelt a korteshadjárat levezényléséért? Borboly Csaba még az Ön által vezetett főtitkárság létjogosultságát is megkérdőjelezte az egyik Facebook-bejegyzésében.

– Gratulálok a három Hargita megyei területi szervezetünknek, egyértelmű, hogy ők szerepeltek a legjobban vasárnap, ha az RMDSZ területi szervezeteinek eredményeit nézzük. Ami a kritikákat illeti, azt tudom mondani, bizonyos dolgokat biztosan másképp látunk, de azt gondolom, hogy ez is simán belefér az RMDSZ kereteibe.

Ami pedig az RMDSZ struktúrájának az esetleges módosítását illeti, jövőre összeül a szervezetünk legfőbb döntéshozó szerve, ez az a fórum, ahol van lehetőség módosítani a szövetség alapszabályát. A kongresszusokon minden alkalommal arra törekedtünk, hogy az alapszabály kapcsán konszenzus alakuljon ki a szervezeten belül, bizonyára így lesz ez 2015-ben is.

– Mivel magyarázza, hogy a magyarlakta erdélyi megyékben egy-két kivételtől eltekintve a részvétel elmaradt a várakozásoktól?

– Az RMDSZ felkérésére végzett felmérések azt mutatták, a magyarok részvétele megegyezett a románok részvételével, az elmúlt 25 évben két alkalom kivételével egyébként ez a két arány mindig is egyenlő volt. Ez a két kivétel a 2007-es és a 2009-es európai parlamenti választás volt, akkor viszont mindkét alkalommal teljesen más összefüggésben zajlott le a választási folyamat.

Egyrészt a felmérések, kimutatások szerint lényegesen magasabb volt az erdélyi magyarok bizalma az európai intézmények iránt, és ez mozgósító hatással bírt. Másrészt a politikai kontextus is más volt: 2007-ben versenyhelyzet alakult ki, 2009-ben pedig összefogás, és ez is arra késztette a magyarokat, hogy nagyobb arányban menjenek el szavazni. 1990-től mostanáig a többi alkalommal a román és a magyar részvételi arány megegyezett.

– Az RMDSZ sikerként könyveli el az idei EP-választáson megszerzett két mandátumot, holott az eddigiekhez képest eggyel kevesebb képviselője lesz Brüsszelben: 2007-ben és 2009-ben az erdélyi magyarság szavazataival egyaránt három képviselő jutott be az EP-be. 2007-ben Tőkés László függetlenként jutott mandátumhoz, 2009-ben pedig már az RMDSZ listavezetőjeként, Winkler Gyulával és Sógor Csabával együtt.

– Az RMDSZ-nek két képviselője volt Brüsszelben. Mindkét alkalommal.

– A mostani választási eredmény mégis csak két mandátumra volt elegendő. Utólag nem gondolja, hogy jobb lett volna összefogni az EMNP-vel, és ezáltal megőrizni a három képviselői helyet? Úgy tűnik, a néppárt szavazataival ez sikerült volna.

– Ezek találgatások, nem nekem kell eldöntenem, hogy ez abban a formában sikerült volna-e. Az RMDSZ-nek az volt a célja, hogy kényelmesen 5 százalék fölötti eredményt érjen el, és a 6,3 százalék gyakorlatilag ezt jelenti. Azt is célként tűztük ki, hogy megőrizzük az európai parlamenti képviseletet, ezáltal képviseljük a romániai magyarság érdekeit Brüsszelben. Ez sikerült, emiatt állíthatjuk azt, hogy sikeresen alakult a választás, és ezért köszönet jár a szavazóknak, illetve minden olyan RMDSZ-en belüli és kívüli személynek – a civil szervezeteknek, a történelmi egyház képviselőinek és a magyarországi támogatóknak –, akik segítségével elértük a célunkat.

– Tehát a mostani eredmény arról győzte meg az RMDSZ-t, hogy nem szükséges az összefogás riválisaival? Így készülnek a 2016-os romániai parlamenti választásra is?

– Az RMDSZ összefog azzal, akivel lehet. A riválisok közül az egyikkel, a Magyar Polgári Párttal (MPP) összefogtunk, és kötöttünk egy hosszú távú együttműködési megállapodást. Mindkét fél tartotta az adott szavát: a polgári pártiak segítettek a szervezetünknek a mozgósításban az európai parlamenti választások kampányában, mi pedig megígértük, hogy támogatjuk az MPP felvételét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába (FUEN) – ez a szervezet május 10-ei kongresszusán meg is történt –, illetve azt, hogy létrehozzuk azt a munkacsoportot, amely megvitatja az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezetet. Erre is sor került, Sepsiszentgyörgyön már ülésezett ez a hattagú testület, a munkát pedig folytatjuk. Az RMDSZ mindig is nyitott volt az összefogásra azzal, akivel le tudunk ülni tárgyalni, és partnerséget tudunk kialakítani.