
Nem szabad kiszúrni a többséggel. A legfontosabb a megfelelő oltási lefedettség elérése
Fotó: Pixabay.com
Politikusok és egészségügyi szakemberek is örvendetesnek tartják, hogy a szakminiszter immár prioritásként kezeli a védőoltások kötelezővé tételét. Ugyanis folyamatosan csökken a romániai lefedettség, emiatt pedig egyre nagyobb veszélyeknek van kitéve a teljes lakosság.
2020. január 15., 09:532020. január 15., 09:53
Meggondolta magát az egészségügyi miniszter: mégis prioritásnak tartja az oltások kötelezővé tételét. Ugyanis az elmúlt tíz évben Romániában folyamatosan csökkent a lefedettség: alig haladja meg a 80 százalékot, miközben 90 százalék felett kellene lennie. Victor Costache tárcavezető a minap egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott, támogatja az oltások kötelezővé tételét. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt a méhnyakrák elleni oltáskampány előkészületlenül zajlott, annak kapcsán jelentek meg az első oltásellenes vélemények, melyek kihatottak az egész rendszerre. Emiatt csökkent a lefedettség, és
A miniszter néhány hét alatt gondolta meg magát, korábban ugyanis még azt mondta, nem támogatja a kényszerítést, inkább a jó tájékoztatási kampányokban hisz, és abban, hogy a szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek. Akkor arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió tagállamainak csak egy részében kötelezik az oltásokat. Ugyanakkor
Mindez olyan körülmények között történik, hogy a bukaresti egészségügyi minisztérium már 2017-ben kidolgozta az oltástörvényt, ám a tervezet azóta is a képviselőház szakbizottságában „porosodik”.
Az oltástörvényre szükség van, ezt az egészségügyi miniszter akár felelősségvállalással is megoldhatná – mondta el lapunknak Vass Levente. Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott, attól tart, hogy a miniszter csak politikai nyilatkozatokkal rukkol elő, és valójában nem áll szándékában felvállalni a törvényt: a szociáldemokrata kormányhoz hasonlóan inkább megpróbálja „elfektetni” a parlamentben.
– szögezte le a Maros megyei képviselő.
Vass szerint a törvény megjelenésével párhuzamosan a megyei közegészségügyi igazgatóságok elindíthatják a tájékoztató kampányokat – a háziorvosok, az egészségügyben dolgozók minden szükséges információval rendelkeznek ebben a témában. Vass Levente hangsúlyozta, a lakosság 95 százalékos beoltottsága biztosítja a teljes populáció védelmét, így azt kell elérni, hogy engedményeket lehessen tenni. „Ha a kötelezettség, a szabály mindenkire érvényes, objektív esetekben lehet kivételezni. Megfelelő törvénnyel és jó tájékoztatással meg lehet találni a köztes megoldást, kivételes esetekben engedményeket lehet tenni, hogy a szülők egészségügyi vagy vallási okokra hivatkozva kérhessék a kötelezettség alóli felmentést.
– részletezte Vass Levente.
Kötelezővé kell tenni az oltásokat, radikális megoldásra van szükség, mert a lefedettség az elmúlt években folyamatosan csökkent Romániában – hívta fel a figyelmet Cseke Attila is. Az RMDSZ Bihar megyei szenátora, volt egészségügyi miniszter kifejtette, a lefedettség csökkenése nemcsak elszomorító, hanem arra kell köteleznie mindenkit – a minisztériumtól a szakemberekig –, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek leállítják ezt a folyamatot. Nem gondolhatja azt senki, hogy amit az elmúlt években elveszítettünk, négy-öt év alatt csak tájékoztatással vissza lehet fordítani – húzta alá a politikus. „Az államra alkotmányos felelősség hárul a közegészségüggyel kapcsolatban, ezt komolyan kell vennie, még akkor is, ha ez a döntés nem népszerű. A közegészségügy iránti felelősség fontosabb, mint az, hányan és milyen hangosan bírálnak egy döntést” – szögezte le Cseke Attila.
Az Európai Unióban több jó példa van: Magyarországon a legnagyobb az oltási lefedettség, de ott még az egyetemeken, a beiratkozásnál sem állnak szóba senkivel, amíg be nem mutatja az oltásnaplót, hogy minden vakcinát megkapott.
A legfontosabb a megfelelő oltási lefedettség elérése – szögezte le lapunknak Szabó Soós Klára is. A csíkszeredai háziorvos kifejtette, a politikusoknak felelősen kell dönteniük, nem csak a szavazatszerzést kell szem előtt tartaniuk. „Orvosként tudjuk, mi a legfontosabb a közegészségügy, az egyén szempontjából, ám ha nincs törvény, támogató hatóság, akkor az eszközeink korlátozottak” – mondta az orvos. Rámutatott, ha a lefedettség csökken, súlyos lefolyású betegségek jelentkezhetnek újra, olyanok, melyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek, vagy életre szóló szövődményekkel járnak, mint a gyerekbénulás. Az oltáselleneseknek nincs megfelelő képzettségük, hogy ebben a kérdésben hasznos véleményt tudjanak nyilvánítani, még azt sem teszik meg, hogy összevessék az oltások bevezetése előtti közegészségügyi adatokat a betegségek gyakoriságáról vagy az átlagéletkorról – jelezte Szabó Soós Klára.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!