
Nem szabad kiszúrni a többséggel. A legfontosabb a megfelelő oltási lefedettség elérése
Fotó: Pixabay.com
Politikusok és egészségügyi szakemberek is örvendetesnek tartják, hogy a szakminiszter immár prioritásként kezeli a védőoltások kötelezővé tételét. Ugyanis folyamatosan csökken a romániai lefedettség, emiatt pedig egyre nagyobb veszélyeknek van kitéve a teljes lakosság.
2020. január 15., 09:532020. január 15., 09:53
Meggondolta magát az egészségügyi miniszter: mégis prioritásnak tartja az oltások kötelezővé tételét. Ugyanis az elmúlt tíz évben Romániában folyamatosan csökkent a lefedettség: alig haladja meg a 80 százalékot, miközben 90 százalék felett kellene lennie. Victor Costache tárcavezető a minap egy televíziós interjúban úgy nyilatkozott, támogatja az oltások kötelezővé tételét. Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt a méhnyakrák elleni oltáskampány előkészületlenül zajlott, annak kapcsán jelentek meg az első oltásellenes vélemények, melyek kihatottak az egész rendszerre. Emiatt csökkent a lefedettség, és
A miniszter néhány hét alatt gondolta meg magát, korábban ugyanis még azt mondta, nem támogatja a kényszerítést, inkább a jó tájékoztatási kampányokban hisz, és abban, hogy a szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek. Akkor arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió tagállamainak csak egy részében kötelezik az oltásokat. Ugyanakkor
Mindez olyan körülmények között történik, hogy a bukaresti egészségügyi minisztérium már 2017-ben kidolgozta az oltástörvényt, ám a tervezet azóta is a képviselőház szakbizottságában „porosodik”.
Az oltástörvényre szükség van, ezt az egészségügyi miniszter akár felelősségvállalással is megoldhatná – mondta el lapunknak Vass Levente. Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott, attól tart, hogy a miniszter csak politikai nyilatkozatokkal rukkol elő, és valójában nem áll szándékában felvállalni a törvényt: a szociáldemokrata kormányhoz hasonlóan inkább megpróbálja „elfektetni” a parlamentben.
– szögezte le a Maros megyei képviselő.
Vass szerint a törvény megjelenésével párhuzamosan a megyei közegészségügyi igazgatóságok elindíthatják a tájékoztató kampányokat – a háziorvosok, az egészségügyben dolgozók minden szükséges információval rendelkeznek ebben a témában. Vass Levente hangsúlyozta, a lakosság 95 százalékos beoltottsága biztosítja a teljes populáció védelmét, így azt kell elérni, hogy engedményeket lehessen tenni. „Ha a kötelezettség, a szabály mindenkire érvényes, objektív esetekben lehet kivételezni. Megfelelő törvénnyel és jó tájékoztatással meg lehet találni a köztes megoldást, kivételes esetekben engedményeket lehet tenni, hogy a szülők egészségügyi vagy vallási okokra hivatkozva kérhessék a kötelezettség alóli felmentést.
– részletezte Vass Levente.
Kötelezővé kell tenni az oltásokat, radikális megoldásra van szükség, mert a lefedettség az elmúlt években folyamatosan csökkent Romániában – hívta fel a figyelmet Cseke Attila is. Az RMDSZ Bihar megyei szenátora, volt egészségügyi miniszter kifejtette, a lefedettség csökkenése nemcsak elszomorító, hanem arra kell köteleznie mindenkit – a minisztériumtól a szakemberekig –, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek leállítják ezt a folyamatot. Nem gondolhatja azt senki, hogy amit az elmúlt években elveszítettünk, négy-öt év alatt csak tájékoztatással vissza lehet fordítani – húzta alá a politikus. „Az államra alkotmányos felelősség hárul a közegészségüggyel kapcsolatban, ezt komolyan kell vennie, még akkor is, ha ez a döntés nem népszerű. A közegészségügy iránti felelősség fontosabb, mint az, hányan és milyen hangosan bírálnak egy döntést” – szögezte le Cseke Attila.
Az Európai Unióban több jó példa van: Magyarországon a legnagyobb az oltási lefedettség, de ott még az egyetemeken, a beiratkozásnál sem állnak szóba senkivel, amíg be nem mutatja az oltásnaplót, hogy minden vakcinát megkapott.
A legfontosabb a megfelelő oltási lefedettség elérése – szögezte le lapunknak Szabó Soós Klára is. A csíkszeredai háziorvos kifejtette, a politikusoknak felelősen kell dönteniük, nem csak a szavazatszerzést kell szem előtt tartaniuk. „Orvosként tudjuk, mi a legfontosabb a közegészségügy, az egyén szempontjából, ám ha nincs törvény, támogató hatóság, akkor az eszközeink korlátozottak” – mondta az orvos. Rámutatott, ha a lefedettség csökken, súlyos lefolyású betegségek jelentkezhetnek újra, olyanok, melyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek, vagy életre szóló szövődményekkel járnak, mint a gyerekbénulás. Az oltáselleneseknek nincs megfelelő képzettségük, hogy ebben a kérdésben hasznos véleményt tudjanak nyilvánítani, még azt sem teszik meg, hogy összevessék az oltások bevezetése előtti közegészségügyi adatokat a betegségek gyakoriságáról vagy az átlagéletkorról – jelezte Szabó Soós Klára.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!