Kötelező lesz a hőfogyasztásmérés

Az energiahatékonyságot növelő berendezések gyártásával foglalkozó német Ista csoport romániai kirendeltségének felmérése szerint a központi hőszolgáltatótól függő mintegy 1,3 millió romániai háztartás 41 százalékában szereltek már fel hőfogyasztásmérőt.

Románia ezzel jelentősen elmarad több nyugat-európai országtól: Németországban és Dániában például a mérőműszer-lefedettség 100 százalékos. A berendezést használó 530 ezer lakás nyomán a piac értéke közel 270 millió lej (61 millió euró), a legnagyobb ezzel foglalkozó hazai cég pedig a Techem Energy Services és az Elsaco Brunata. Jövő év végéig a szektorban 60 százalékos növekedésre számítanak.

Ötszáz lejbe kerül a mérőeszköz

Egy hőfogyasztásmérő beszerelése átlagosan 500 lejbe kerül egy családnak, a szakértők szerint pedig a befektetés két téli szezon alatt térül meg. A mérőműszer beszerelése annak nyomán válik kötelezővé, hogy Románia az Európai Unió tagországaként több, az energiahatékonyság növelésére vonatkozó jogszabályt is elfogadott. Eszerint 2020-ig mindegyik tagországban legalább 20 százalékkal emelni kell a hatékonyságot.

Csíkszeredában jó ideje vita tárgyát képezi a távhőszolgáltatás: noha az ország egyik leghidegebb régiójáról van szó, a fűtésért mégis itt kell a legtöbbet fizetniük a lakosoknak. Emiatt egyre többen válnak le a városi távhőszolgáltató hálózatáról, és szereltetnek be saját hőközpontot. Többek között ez az oka annak, hogy a hőfogyasztásmérők leolvasásával is foglalkozó Laguna Serv Kft. az idei téli idénytől megszünteti ezt a tevékenységét, amely már nem kifizetődő a vállalkozás számára.

Gidró Géza cégvezető rámutatott: 2004-ben még 16 ezer csíkszeredai háztartásban működött mérőműszer, 2014-re azonban ügyfeleik száma mindössze háromezerre csökkent. „Anyagilag már nem tudjuk finanszírozni a tevékenységet, nem tudjuk biztosítani a klienseknek, hogy annyit fizessenek, amennyit fogyasztanak” – magyarázta a vállalkozó. Kifejtette: az ügyfeleknek évente 30–70 lejt kellett fizetniük a leolvasásért, a megmaradt kliensek által befizetett összeg azonban már nem fedezi az alkalmazottak bérét, valamint a számítógépes programok és engedélyek költségeit.

Együttműködtek a távhőszolgáltatóval

Az eljárás egyébként úgy működött, hogy a Goscom távhőszolgáltató elküldte a Laguna Serv Kft.-nek, hogy a háztartások hány gigakalóriát használtak el, a cég pedig a mérőműszerek adatai alapján osztotta el a mennyiséget arányosan a fogyasztók között. A fűtőtestekre szerelt költségelosztókat évekkel ezelőtt 100–120 lejért szerelték fel a csíkszeredai lakásokban.

Török Piroska, az egyik Tető utcai lakószövetség ügyintézője arról számolt be, hogy a tömbház 44 lakrészéből 21-et szolgál még ki a városi távhőrendszer. Ezekben a háztartásokban eddig hőfogyasztásmérőt használtak, egyelőre pedig nem tudják, ezentúl mi alapján osztják el a kiadásokat. „A Laguna Serv közölte, hogy megszüntetik tevékenységüket, a Kiss Termo-Lang Kft. pedig nem vállalta el a munkát, mert állításuk szerint túl sok cirkusz övezte a költségelosztást” – magyarázta Török Piroska. Hozzátette: reményeik szerint hamarosan találnak egy céget, amely segít nekik, a lakók ugyanis igénylik a szolgáltatást.

Sós Mihály, a több mint négyszáz lakrészért felelős Testvériség utcai lakószövetség ügyintézője is arról számolt be, hogy a leolvasással foglalkozó cégek nem akarják vállalni a feladatot. Elmondása szerint ezt azzal indokolják, hogy ha a lakrészek több mint fele levált a távhőrendszerről, számukra már nem jövedelmező a tevékenység. „A lakrészek 80 százaléka már saját hőközponttal rendelkezik. El kell döntenünk, hogy a fűtésköltségek elosztását a lakófelület nagysága vagy más kritérium alapján végezzük el” – közölte Sós. Csíkszeredában egyébként már négyezernél is kevesebb háztartás kapja a fűtést a városi rendszertől.

Vízszintes elosztású rendszert javasolnak

Székelyudvarhelyen a távfűtési rendszerhez tartozó 2100 lakrész közül eddig 339-ben szereltek fel hőfogyasztásmérőt – közölte Ráduly Mihály, a melegvíz- és távhőszolgáltató Urbana Rt. igazgatója. Szerinte az egyéni hőfogyasztás pontos mérésének leghatékonyabb módja a háztartásokba beszerelt egyéni mérőóra, ehhez azonban a tömbházakban vízszintes elosztású távfűtésrendszert kell kiépíteni. Ezt eddig 55 udvarhelyi lépcsőházban valósították meg: a közös munkálatokat díjmentesen végezték el, a lakóknak csak a mérőórát és a lakáson belüli szerelési költségeket kellett kifizetniük.

Ráduly elmondta: amennyiben erre nincs lehetőség, a törvény szerint a lakóknak hőfogyasztásmérő készület kell szerelniük a fűtőtestekre. Az Urbana igazgatója úgy tudja, a Sziget-negyed hőszigetelt tömbházaiban felszereltek néhány ilyen szerkezetet, de azok nem igazán váltak be, mivel viszonylag egyszerűen lehet manipulálni a rendszert. Hozzátette: a sajtóból is rendszeresen arról értesül, hogy gyakran panaszkodnak a mérőműszerekre, ezért a távhőszolgáltató a vízszintes elosztású rendszert javasolja.

Horváth Katalin, a csereháti lakószövetség elnöke arról számolt be, hogy a hozzájuk tartozó 25 lépcsőház mindegyikében saját kazán működik, így kevés lakásból hiányzik az egyéni mérőóra. Véleménye szerint a mérőműszer egyes lakrészekben csökkenti, máshol viszont minden bizonnyal növeli a fűtési költségeket, mivel a négyzetméterenkénti ár helyett az egyéni fogyasztást kell fizetni. „Emiatt egyesek bizonyára az eddiginél jobban takarékoskodnak majd a meleggel. Eddig előfordult, hogy a lakófelület mérete függvényében kiszámolt árnál jóval nagyobb értékben fűtöttek a lakók” – részletezte Horváth Katalin.

Más lakónegyedekben, ahol a lakók többsége saját hőközpontot, gázkazánt üzemeltet, eltérőek a tapasztalatok: a város egyes részein már régóta egyéni fogyasztás alapján fizetnek, máshol még csak ennek ötlete vetődött fel. A Tamási Áron- és a Gyepes-lakószövetség vezetőinek elmondása szerint a körzetükhöz tartozó lakrészek mintegy nyolcvan–kilencven százaléka levált a távfűtésről. Több helyen fejlesztéseket eszközöltek azokban a lakásokban, amelyek még a központi távhőrendszertől függnek, ennek során az energiahatékonyságot növelő eszközöket szereltek be.

A lakószövetségi elnökök alapvetően hatékonynak tartják azt a rendszert, amely szerint mindenki a tényleges fogyasztást fizeti ki, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy – mivel egyre többen szerelnek be saját hőközpontot – a tömbházon belüli hőveszteség értékéből egy főre visszaosztott költségekkel is számolniuk kell a lakóknak. Mint rámutattak: ez a pluszköltség jóval kisebb lenne, ha többen vennék igénybe a távhőszolgáltatást.