2012. február 21., 08:472012. február 21., 08:47
Az egy hónap egyébként a gyermeknevelési szabadság bármely időszakában felhasználható, az állam által fizetett segély pedig az éppen otthon maradt fél nettó jövedelmének 75 százaléka lesz, amely azonban nem haladhatja meg a 3400 lejt, illetve nem lehet kevesebb 600 lejnél.
„A 2010-ben megszavazott irányelvet idén március 1-jétől az EU minden tagállamának be kell építenie saját jogrendszerébe, egyenként kidolgozva az alkalmazási részleteket. A kezdeményezést mindenképpen jó ötletnek tartom, hiszen a különböző demográfiai statisztikákból és elemzésekből is egyértelműen kitűnik, hogy a gyermekvállalási kedv azon államokban magasabb, ahol mindkét szülő, értelemszerűen az apa is részt vesz a gyermeknevelésben. A skandináv államokban emellett az anyának részmunka vállalására is lehetősége van, úgy gondolom, hogy az említett két elv jogszabályba való beépítése elengedhetetlen a jelenlegi trendek megváltoztatásához” – részletezte Sógor Csaba. Mint mondta, a romániai törvények értelmében az apáknak eddig is lehetőségük volt 5 fizetett munkanapot szabadnapként kivenni, hogy családjuk mellett lehessenek, a hatóságok azonban nem tették ezt kötelezővé, így kevesen éltek ezzel.
A Sógor Csaba által említett lehetőségre Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet, aki lapunk megkeresésére elmondta: a március 1-jétől hatályba lépő rendeletet alapvetően jó kezdeményezésnek tartja, azonban nehezen elképzelhető ennek szabályozása, illetve gyakorlati alkalmazása. „Az 1999/2010-es törvény alapján az apa a szülés utáni első 8 hónapban 5 munkanapnyi szabadságot kaphat, ha pedig részt vesz a háziorvos által tartott csecsemőgondozási felkészítőn is, az említett időszak 10 naposra bővül” – magyarázta a Csíki Anyák Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta: véleménye szerint a legideálisabb az lenne, ha – főként a kezdeti időszakban – a szülők közösen kezdenék meg a gyermeknevelési tevékenységet, a legtöbb esetben azonban a háziorvosok nem értesítik a szülőket erről a lehetőségről.
„Az említett törvény és az EU-s irányelv alapján létrejött kormányrendelet nem zárja ki egymást, ez utóbbi esetében azonban felmerülnek olyan kérdések, hogy például mi történik abban az esetben, ha az anya szoptatja gyermekét, a csecsemővel pedig az apa marad otthon. Az apáknak mindenképpen ki kell venniük részüket a gyermekgondozás gyakorlati feléből, az elképzelés azonban egyelőre nem egyértelmű” – vélekedett Tiboldi Beáta.
Hasonlóan vélekedett lapunk megkeresésére Sipos Zoltán, az Életfa Családsegítő Egyesület keretében működő apaklub tagja is, aki azonban elmondta: nem az egyesület nevében nyilatkozik, hanem a gyest már kipróbáló apa szerepében közelít a témához. „Konkrét törvénytervezet, illetve alkalmazási szabályzat hiányában nehéz véleményt mondani az EU-direktíva hatásairól. Az alkalmazástól nagyban függ az, hogy ez a szabály egy előremutató, a családon belüli szerepeket pozitívan befolyásoló kezdeményezés, vagy a kisgyermekes családok életét bonyolító, így-úgy megkerülendő rendelkezés lesz” – magyarázta Sipos Zoltán.
Mint mondta, az uniós hivatalnokok szándéka egyértelműen az apák családi életbe való intenzívebb bevonása volt, hiszen az utóbbi időben egyre általánosabbá vált az a felfogás, miszerint az apa szerepe kimerül a családfenntartásban, az anyagi biztonság megteremtésében. „Ebben a felállásban minden más, gyermekneveléssel kapcsolatos feladat az anyákra hárul. A szerepek ilyen módon történő leosztását elsősorban a gyermekek szenvedik meg: számukra nagyon fontos, hogy az apa napi szinten jelen legyen életükben, játsszon velük, mesét olvasson és fürdessen.
Ezalatt a hónap alatt az apának végre bőven jut ideje foglalkozni a gyermekével, kipróbálhat olyan dolgokat, melyekre más elfoglaltságai miatt nem jutott ideje. Ugyanakkor az apa számára is felüdülést jelenthet egy rövid ideig kilépni a mindennapi hajtásból. Hasznos lehet a hétfő reggeli gyűlés helyett kisétálni a játszótérre, és megtapasztalni, hogy nem maradt le semmiről – a világ nélküle is ugyanúgy megy tovább” – összegzett Sipos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Látogatottsági adatok