2011. augusztus 24., 22:052011. augusztus 24., 22:05
A rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy teljesen elavult – a hatvanas–hetvenes években építették ki, és azóta semmilyen korszerűsítési munkálatot nem végeztek. A következő esztendőkben azonban egy uniós pályázatnak köszönhetően nem kevesebb, mint 77 millió eurót fektetnek a hálózat modernizálásába, illetve egy vadonatúj, földgázzal működő hőerőmű építésébe.
A finanszírozási szerződést már alá is írták. A város lakosságának körülbelül öt százaléka azonban jelenleg sem az erőműtől, hanem a Transgex cég által kitermelt, termálvízből nyert hőenergiával fűt, ami mintegy feleannyiba kerül, mint a hőerőmű hője. A városvezetőség terve szerint, ha a hálózat korszerűsítése befejeződik, a lakosság havi távhőköltségeit a kétféleképpen előállított energia áraiból számított középarányos alapján határoznák meg. A távhőrendszer korszerűsítésére elnyert vissza nem térítendő pályázati pénzből mintegy 13 kilométernyi fővezetéket cserélnek ki. Jelenleg az elavult és sok helyen tönkretett fővezetékekben a hőveszteség akár a negyven százalékot is eléri, jócskán megemelve ezzel a gázszámlákat. Ha megtörténik az átállás, az előállítás során most még termelődő légszennyező anyagoktól is megszabadul a város, ráadásul a salak tárolása sem jelentene többé problémát – mindkettőt szigorúan szabályozza az Európai Unió, Romániában 2013-tól.
Nem ez az egyetlen oka egyébként a váradiak aggodalmának: még mindig nem tiszta ugyanis, hogy mi történik abban az esetben, ha az állam valóban megvonja a távhőre adott szubvenciót. Ilie Bolojan arra kéri a lakosságot, ne legyenek pesszimisták, mert a város a maga szubvencióját megtartja, ráadásul az EU-s projektnek köszönhetően maga a szolgáltatás is a mostaninál sokkalta hatékonyabbá válik majd. A szolgáltatás értéke azonban 22-25 százalékkal emelkedhet, inflációtól függően. „Arra kérem a lakosságot, továbbra is a városi szolgáltatást igényelje” – mondta Bolojan, miután rámutatott: az elmúlt időszakban Nagyváradon is tömegesen váltak le a rendszerről a lakók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok