Korodi több parkot akar

Míg az uniós országokban ez a terület átlagosan 35 négyzetméter, Románia legtöbb nagyvárosában a tízet sem éri el. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter lapunknak elmondta: a tárca idén 25 millió lejt fordít a települések parkosítására. Országszerte 50 új park létesítését is tervezik, ennek megvalósításához pedig pályázatot írnak ki az önkormányzatok számára. „Ez a szám nem nagy, de minthogy száz újabb beépített területtel gyarapodjanak a romániai városok, akkor inkább ötven parkkal legyenek gazdagabbak” – nyilatkozta a Krónikának Korodi.

Zöld vita

A nagyobb erdélyi városok elöljárói dicséretesnek tartják Korodi Attila miniszter kezdeményezését, azonban úgy vélik, ehhez a tervhez nem elég önmagában az anyagi támogatás. A legtöbb nagyvárosban az önkormányzat már alig rendelkezik üresen maradt telkekkel, mert azok nagy részét visszaszolgáltatták jogos tulajdonosaiknak, a megmaradt területeket pedig beépítették. Feltételezhetően számos településen a még szabad területek parkosítása vagy beépítése közötti dilemma RMDSZ-en belüli párharcot is szülhet.

Szatmáron nem bontanak

Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula szkeptikusnak mutatkozott a rendelkezés betarthatóságát illetően. Szerinte csak feladatokat ruháznak át az önkormányzatokra, a megvalósításhoz szükséges eszközöket nem biztosítják. „Az alapelgondolás nagyon szép, de a megvalósítás esélye minimális. A ’89 előtt agyonzsúfolt új városrészekben szinte lehetetlen talp-alatnyi üres területet találni” – vélekedett Ilyés. A restitúciós törvények következtében Szatmárnémeti is közterületek nélkül maradt. „Ha zöldövezetek létrehozására köteleznek, jelöljék meg azt is, hol és hogyan. Arra sincs elegendő terület, hogy a visszaigénylőknek jusson. Nem tudom, más polgármester honnan fog több zöldövezetet létrehozni, de én nem kezdhetem el bontani a belvárost!” – jelentette ki a polgármester. Szerinte a város nem áll olyan rosszul zöldövezetek tekintetében, mint a hazai megyeszékhelyek jelentős része: Szatmárnémetiben az egy főre eső zöld-övezet 13–15 négyzetméterre tehető.

A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal illetékesei nem tudták megmondani, mekkora zöld terület jut egy lakosra. Csendőr Zsuzsa, a városgazdálkodási és környezetvédelmi osztály vezetője szerint a Küküllő menti település nem rendelkezik elegendő zöldövezettel. Mint mondta, a meglévő parkokat igyekeznek szebbé tenni, de újabbakat már nincs, ahol létrehozniuk. „A városban erre nincs lehetőség, a településszéli legelő vagy kaszáló parkosításának nem látom értelmét” – vélekedett.

Marosvásárhelyen szemléletváltásra van szükség

Marosvásárhely beépített területén az egy főre eső zöld terület 8-9 négyzetméter között mozog. Dorin Florea polgármester szerint ez nem elegendő, de nem is vészesen kevés, mert a somostetői erdő visszaszerzésével az arány lényegesen javul. „Ha a környezetvédők azt hiszik, hogy külföldön másként van, tévednek. Az osztrák fővárosnak is csak papíron van annyi zöldövezete, a statisztikába ugyanis beleszámítják a város szélén elterülő híres erdőt is” – jelentette ki Florea.

A vásárhelyi polgármester a legutóbbi tanácsülésen olyan határozattervezetet bocsátott az önkormányzat elé, miszerint a város szívéből újabb félhektáros zöldövezetet építenének be. A Nicolae Grigorescu utcába tervezett tömbház felépítésére vonatkozó, a tanács által elfogadott határozatot a zöldek és a környékbeli lakók tiltakozásának hatására Ciprian Dobre prefektus megtámadta.

Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az RMDSZ-es többségű helyi tanács sem dönt minden esetben a legjobban. „Az önkormányzati testületnek át kellene gondolnia a városfejlesztési stratégiát – vélekedett az alpolgármester. – Nem lenne szabad újabb és újabb tömbházakat zsúfolni az amúgy is összetömörített lakónegyedekbe. A közintézmények egy részét is ki kellene telepíteni a központból, a belvárosnak vissza kellene adnunk kulturális-történelmi jelentőségét.” Ennek ellenére Marosvásárhely főterén az idén tovább csökkentek a zöldövezetek. A városháza összezsugorította a még átrendezés alatt álló Bolgár téri parkot, hogy megnövelje az autóparkolót. Az eredetileg tervezett körforgalom helyett a posta előtti téren mindössze két kétsávos utat alakítottak ki. A megspórolt területet egy kolozsvári cégnek adták át, amely bevásárlóközpontot épít.

Csegzi Sándor szerint a másik gondot a lakónegyedek zöldövezetében törvénytelenül felépített több mint 700 garázs jelenti. „Két megoldás van: lebontatjuk őket, vagy utólagosan törvényesítjük. Attól tartok, hogy Dorin Florea az utóbbi változat mellett dönt” – sajnálkozott az elöljáró.

Zöldövezetből sosem elég

„Nem tudom pontosan, hogy állunk a statisztikával, de egy biztos: soha nem jutunk oda, hogy azt mondjuk, elég a zöldövezetből” – állítja Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Kihangsúlyozta azonban, hogy bár nem sikerül növelni a zöldövezetek felületét, a főtéri park átépítésével a városközpont arculata megváltozik, és a lakosság sokat nyer ezáltal. Arról is beszámolt, hogy előtanulmányokat készítenek újabb parkok létrehozására, és figyelemmel követik a szaktárca által meghirdetett pályázatokat.

A nagyváradi polgármesteri hivatal is igénybe venné a minisztérium parkosítás céljára kiírt pályázatait. A város alpolgármestere, Biró Rozália dicséretesnek tartja a tárca igyekezetét. „Jó dolog, hogy a minisztérium segíteni akar az önkormányzatokon, ezért mi is azon vagyunk, hogy újabb parkok létrehozásával segítsük a kezdeményezést” – mondta. Az alpolgármester szerint Nagyváradon – ahol az egy főre eső zöldövezet 9,14 négyzetméter – jelentős előrelépés tapasztalható. Ezek közé tartozik a tömbháznegyedek közötti részek rendezése, amelyből egyes lakóbizottságok is kivették a részüket. A városban azonban általános elégedetlenséget váltott ki a Körös-part lebetonozása, amit árvízvédelmi szempontból is fölöslegesnek minősítenek.

Sz. E.

Miniszteri nyomásgyakorlás

„Lehet, hogy lesznek nézeteltérések, de a törvényt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ha én, aki zöld fejjel gondolkozok, nem gyakorolok nyomást, sok helyen neki sem látnak a zöldövezetek növeléséhez” – magyarázta kezdeményezését a miniszter. Korodi Attila szerint, ha az egy főre eső zöldövezet az uniós országokban kötelező módon legalább 26 négyzetméter, Romániában is nyugodtan lehet minimum 25. A tárcavezető számít arra, hogy a statisztika javítása érdekében sok polgármester a zöldövezetek megnövelése helyett valamilyen trükkhöz folyamodik majd. Korodi azonban úgy vélte, az sem lenne baj, ha az elöljárók a városszéli kültelkeket is leltárba vennék. „Ha a polgármesteri hivatalok szavatolják, hogy nem szándékoznak kivágni a város határában lévő erdőt, vagy nem szándékoznak beépíteni a mellette lévő legelőt, már nyert ügyünk van” – hangsúlyozta.