
Fotó: Nagy Orsolya
2011. május 10., 08:142011. május 10., 08:14
Lapunk március végén indított sorozatot az erdélyi gasztronómiáról. Az első részben a hazai szakácsképzőket vizsgáltuk, s kiderült, komoly gondok vannak. Ráadásul nincs magyar nyelvű felsőoktatás, így sokan ezért is tanulnak tovább külföldön. Most annak néztünk utána, hogy a jónak mondott szakemberek hol tanultak.
Nincsenek itthon olyan iskolák, ahol nemcsak az elméleti tudást mérik fel, hanem gyakorlatban is kipróbálhatják magukat a szakácstanoncok, ezért inkább ajánlja a külföldi iskolát vagy a neves mesterszakácsok melletti tanulást Bándi Domokos, a székelyudvarhelyi Pethő étterem szakácsa, aki az elmúlt években sok helyen megfordult már.
A szakma alapismereteit egy kétéves németországi munka során sajátította el, ahol három mesterszakács keze alatt dolgozott. Ott a nemzetközi konyha rejtelmeibe a lehető legközelebbről nyerhetett betekintést, hazatérve viszont szükség volt a székely gasztronómiai ismereteinek tökéletesítésére is, amit már mondhatni önszorgalomból tett, és ma már nem ismer lehetetlent. Főztjeinek nemcsak az ízével, hanem a látványos tálalásával is elbűvöli vendégeit.
A zöldség- és gyömölcsfaragást szintén Németországban tanulta, de folyamatosan újabb és újabb technikákkal bővíti tudását. Nemrég például részt vett a Marosvásárhelyen megszervezett GastroPan kiállításon, ahonnan új szakmai tapasztalatokkal tért haza, amelyeket máris hasznosított a mindennapokban. A kulináris ínyencségek iránt azonban szerinte nincs túlzott kereslet, tapasztalatai szerint a hazai konyha étkeit még mindig többen kérik az étlapról, és nem feltétlenül az ismert és jól bevált íz miatt, hanem az ára miatt, ezekből viszont szeretik az ínyenc falatokat.
Pavel Adrian nyolc éve tevékenykedik szakácsként, pizzasütőként Csíkszereda egyetlen olasz éttermében, a San Gennaróban. Elmondása szerint már 17 éve dolgozik konyhán, a szakmát Romániában sajátította el, azonban az 1994-ben Olaszországban, egy négycsillagos vendéglőben tett szakmai látogatás nagyot lendített a tudásán. „Az olaszországi munka volt számomra a doktori képzés megfelelője” – jegyezte meg. A csupán négy hónapos munka folyamán egy ezüstérmes világbajnok szakács mellett közelről megismerkedhetett az olasz kultúrával, az olasz gasztronómiai különlegességekkel, sőt betekintést nyert a tökéletes kiszolgálás mikéntjébe is.
„Türelemre és sok tapasztalatra van szükség ebben a szakmában, hiszen ahhoz, hogy a vendégek tökéletes ellátásban részesüljenek, nekünk is tökéletesnek kell lennünk” – magyarázta a szakács. „Ha valaki tanulni akar, lehet, azonban Romániában nagyon alacsony színvonalon zajlik a szakácsképzés” – jelentette ki Pavel. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire fontos számukra a vendégek igénye, a szakács kijelentette, képesek teljes mértékben a megrendelő elképzelése szerint főzni, sütni. „A menüben közel százfajta étel van, válogathatnak a vendégek, de ha van különleges kérésük, azt is teljesítjük, hiszen ők a legfontosabbak, nekik kell megfelelnünk” – összegezte Pavel Adrian.
Budapesten, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari Szakközépiskolában tanult eközben főzni Tempfli Attila, a szatmárnémeti No Pardon Pub szakácsa. Ő is úgy látja, hogy Erdélyben és a Partiumban nincsenek színvonalas szakácsképzők. A szatmári vendéglő étlapján 170 tétel szerepel, melyet félévente változtatnak, ezért Tempfli Attila úgy véli, szinte minden igényt ki tudnak elégíteni.
A klienseik igényeire vonatkozó kérdésünkre elmondta, észrevételei szerint a helyiek többsége a sűrűbb, laktatóbb ételeket választja, a külföldiek pedig gyakran kérnek extra hozzávalókat az étlapon szereplő fogásokhoz. Utóbbiak választanak inkább különlegességeket, mint például a lazacos-tejszínes pennét vagy bruschettét, azonban szinte kivétel nélkül megkóstolják a helyi specialitásokat is.
Nem a szakoktatás minőségében látja ugyanakkor a gondok forrását Tódor Csaba, a nagyváradi Queen’s Pub főszakácsa, aki szerint inkább azon múlik, szakács lesz-e valakiből, hogy mennyire veszi komolyan a munkáját. A fiatalember a város gazdasági szakközépiskolájában végezte el a hároméves szakácsképzést, és miután több évig pizzát sütött különböző éttermekben, illetve egy tengerjáró hajón is összegyűjtött némi tapasztalatot, úgy döntött, ideje továbblépni, és a konyha többi fortélyát is kitanulni.
„Én az iskola után két és fél évet a Continental Szállóban voltam szakmai gyakorlaton. Amikor a munkaidő végén mások azt kérdezték, hazamehetnek-e már, én azt kértem, maradhassak még” – meséli Tódor Csaba. Mint mondja, a Queen’s megpróbál a korszerűbb ízlésvilágnak, a gasztronómia változó követelményeinek is megfelelni, miközben kiszolgálja a hagyományosabb igényű vendégeket is, ő maga is így fejlődik. „Az étteremnek például mindig háromféle napimenüje van: két hagyományos és egy különleges, újszerű” – magyarázza.
Főszakácsként az ő felelőssége az is, hogy folyamatosan tájékozódjon a legújabb trendek felől. Szabadnapjain gyakran bújja az internetet új receptek után kutatva. Így lesz például a két hagyományos levesajánlat mellett a harmadik egy parmezános-cukkinis minestrone vagy éppen egy tortellinileves, a paprikás csirkének és töltött káposztának pedig a Marengo módra elkészített csirke, ami egy gombás-fehérboros szósszal megbolondított szárnyasétel. Az étterembe ugyanakkor időnként ismert mesterszakácsok látogatnak el, akiktől a konyhán dolgozók eltanulhatják a legújabb vagy legérdekesebb fogásokat is, és így még inkább lépést tarthatnak a korral.
„A folyamatos képzés, különféle szakmai rendezvényeken, fórumokon való részvétel és a szakirodalom rendszeres tanulmányozása nagyon lényeges a mi szakmánkban” – vallja Benedek Árpád, „a gyergyói ízek őrzőjeként” közismert szakácsmester, vendéglátó-ipari technikus is. Kifejtette, a hazai szakácsképző tanintézményeket jónak tartja, Feteşti-en például, ahol érettségi után végezte a technikumot, nagyon jó oktatói voltak, akik gondot fordítottak a különféle konyhai gépek használatának elsajátításától egészen a gasztronómiai folyamatok megismertetéséig mindenre. Ugyanakkor jól felszerelt konyhalaboratóriumban gyakorolhatták az elméletben elsajátított ismereteket.
Benedek szerint – aki magánvállalkozóként partiszervizt működtet – az erdélyi emberek minden újdonságra nyitottak és kíváncsiak, azonban ezzel párhuzamosan ragaszkodnak a hagyományos ízekhez. Emiatt a menü összeállításakor mindig nagy gondot fordít arra, hogy mi a megrendelő igénye, figyelembe véve a rendezvény stílusát és rangját, el egészen a menü áráig.
| Kiss-Budai Tibor, a kolozsvári Spritz kávézó tulajdonosa – aki csirkesütési világrekordot is magáénak tudhat – arról számolt be lapunknak, hogy a szakácsmesterség nála családi örökség. „Egyik távoli nagybátyám szakácscsaládból származott, az egész család főszakács volt a Bánffy családnál. Ő csak rövid ideig dolgozott a Bánffyaknak, mert jött a kommunizmus, így a kolozsvári Continental és a Melody vendéglőben folytatta tevékenységét, országszerte elismert szakács volt. „Már tizenéves koromban megbolondította az agyam vadabbnál vadabb receptekkel, amelyeket persze azonnal kipróbáltam a családomon. Főleg a sültekről és a pástétomról tartott éjszakába nyúló előadást” – idézte fel kérdésünkre Kiss-Budai Tibor. Azt azonban ő is úgy látja, hogy a gasztronómiai szakoktatás a mai napig Erdély legnagyobb hiányossága. „Annyi nép megfordult Erdélyben, hogy itt kellene működnie a világ egyik legváltozatosabb konyhájának, ez kellene hogy legyen a csodakonyha” – vallja a szakember. Ami a főztjeit illeti, a szakács elmondta: mindenki tudja a városban, hogy nála olyan ételeket lehet találni, amelyeket a legrégebbi receptek alapján igyekszik elkészíteni, mert „a modern világ hatására mindenki összekavar mindent”. „Ez alapvetően nem lenne baj, ha az alapokkal tisztában lennének, ellenben az egyhangú, egysíkú konyhákra ráfér az újítás, színesítés” – fűzte hozzá a Spritz kávézó tulajdonosa. Kiss-Budai Tibor a svéd konyhát hozta fel példának. Mint részletezte, húsz évvel ezelőtt a svéd konyhát egyhangú, unalmas konyhaként tartották számon, azonban húsz év alatt Svédország a konyhaművészet világélvonalába került. Ezt úgy érték el, hogy megerősítették a szakoktatást, és a közönséget is befogadóbbá nevelték. A hazai gasztronómiai szokásokkal kapcsolatban Kiss-Budai Tibor érdeklődésünkre elmondta: nagyon egysíkúan rendelnek az emberek, de ha megismertetik velük a számukra újdonságként ható ételeket, azokat is örömmel fogyasztják. Kérdésünkre, hogy az étlap összeállításakor mennyire van tekintettel a tömegízlésre, Kiss-Budai Tibor leszögezte: makacsul ragaszkodik saját receptjeihez. „Nem vagyok hajlandó miccset és csak miccset árulni, noha nagyon értékelem, csak a magamét vagyok hajlandó elkészíteni” – jelentette ki Kiss-Budai Tibor. |
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!