
Fotó: Rompres
A csodával határos arány azonban nem a román kórházak patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők rendszerváltás előtti berögződéseinek. Az egészségügyi hatóságok többször is hiába próbálták megértetni az orvosokkal, hogy a megbetegedések jelentésével lényegében a kórházon és a pácienseken segítenének. Az sem használt, hogy bejelentették: eltekintenek a büntetéstől. Most már azokat a kórházigazgatókat bírságolják meg, akiknél papíron egyetlen beutalt sem betegedik meg. Románia volt egészségügyi minisztere, dr. Bárányi Ferenc szerint ugyanakkor a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt az ország kórházainak több mint egyharmadát be kellene zárni. Olvassa el írásunkat!
Kórházi megbetegedések
A fertőzések elhallgatásával „fényezik” a statisztikákat a hazai kórházvezetők.
Míg az Európai Unió országaiban a kórházba utaltak 10 százaléka „szed össze” másik betegséget, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a betegek 11 százaléka tér haza fertőzéssel, a romániai statisztikai adatok szerint a hazai egészségügyi intézményekben a betegek jóval kevesebb mint egy százaléka van kitéve a kórházon belüli, úgynevezett nozokomiális fertőzéseknek. A csodával határos arány azonban nem a román kórházak patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők rendszerváltás előtti berögződéseinek. Noha a nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadottként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető elhallgatja a tényleges hazai helyzetet. „A páciensek bárhol ki vannak téve a kórházon belüli fertőzés veszélyének. Már azt se tudjuk, mit tegyünk annak érdekében, hogy az orvosok ne hazudozzanak, ne fessék valószínűtlenül rózsásra a helyzetet” – fakadt ki lapunknak Vasile Cepoi, az egészségügyi minisztérium államtitkára.
Ellenálló kórházi baktériumok
Dr. Fazakas Béla marosvásárhelyi parazitológus szakorvos szerint elméletileg megengedhetetlen, hogy a páciens kórházba kerüljön egy betegséggel, és másikkal kerüljön ki. A több mint öt évtizedes tapasztalattal rendelkező egyetemi tanár azonban belátja, hogy a gyakorlatban a legjobb klinikákon is megtörténik a baj. Minden kórházban kifejlődnek belső baktériumcsaládok, amelyek az átlagosnál ellenállóbbak az antibiotikumokra, ezek kiváltképp a szülészeteken terjednek el.
„Két fogalomról beszélünk: nozokomiális fertőzésekről és yatrogén esetekről. Míg az előbbieknél baktériumok, vírusok vagy paraziták kerülnek a beteg emberről az egészségesre, az utóbbiaknál az orvosok és ápolók ártanak a páciensnek. A kórokozókat műtétkor juttathatják a beteg testébe a nem megfelelőképpen fertőtlenített műszerek, injekcióstűk által” – magyarázza a szakember, aki szerint a kórházakban összeszedett leggyakoribb három betegség a lambliázis, a végbélgilisztaként ismert oxiuriázis és a sárgaság vagy hepatitisz. A mesterséges légzésre kapcsolt beutaltak csaknem 80 százaléka egy tüdőgyulladást is összeszed.
Statisztikai éllovasok
„A kórházban való fertőzések szempontjából Románia nagyon jól áll, Európában messzemenően a legjobban. De csakis a statisztikák szintjén” – jegyzi meg jó adag öniróniával dr. Silviu Morariu. A Maros Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója szerint képtelenség rávenni a hazai klinikák vezetőit arra, hogy valós adatokat közöljenek. „A bírságoktól tartva a legtöbb kórházigazgató egyetlen megbetegedést sem jelent. Így esik meg, hogy míg a világ leghíresebb klinikáin is előfordulnak nozokomiális fertőzések, nálunk még a működési engedély nélküli kórházakban sem betegedik meg senki” – állítja Morariu. Az igazgató többször is megpróbálta megértetni kollégáival, hogy a megbetegedések jelentésével lényegében a kórházon és a pácienseken segítenének. Az sem használt, hogy bejelentette: eltekintenek a büntetéstől. Silviu Morariu szerint viszont most már azokat a kórházigazgatókat bírságolják meg, akiknél papíron egyetlen beutalt sem betegedik meg.
A jelentett és a valós adatok közötti különbség tekintetében a Maros megyei helyzet semmiben sem különbözik az országostól. A romániai kórházakban 2006-ban az ötmillió beutalt közül csak 11 700-an fertőződtek meg. „Hazudni, azt tudunk, arra viszont senki sem gondol, hogy lényegében önmagunkat csapjuk be” – állapítja meg Morariu. Hasonlóan vélekedik dr. Adriana Pistol borgyógyász szakorvos, az egészségügyi minisztérium munkatársa: „Míg világszerte mindenütt beismerik, hogy léteznek nozokomiális fertőzések, Romániában alig akad ilyen klinikavezető. Ha meg papíron nincs semmi gond, akkor azt nem is lehet orvosolni.”
Hosszú feketelista
A jelentett esetek egyharmadát a szülészeteken és a gyermekkórházakban felszedett fertőzések jelentik. A szaktárcától származó adatok szerint ugyanakkor tavaly mintegy 1700 műtött páciens fertőződött meg. Kérdésünkre, hogy a hazai egészségügy egyik fellegváraként emlegetett Marosvásárhelyen hány klinika nem rendelkezik működési engedéllyel, dr. Gabriella Uifalean, a közegészségügyi felügyelőség igazgatója egy „Hajaj!”-jal reagált, majd elnézést kért, hogy képtelen kapásból válaszolni. Adatai szerint a „feketelistán” gyermekkórháztól, onkológián, bőrgyógyászaton, szájsebészeten keresztül egészen az intenzív osztályig mindenféle klinikai szekció található. A helyzetábrázolást erősíti Románia volt egészségügyi minisztere, dr. Bárányi Ferenc véleménye is, miszerint a nem megfelelő körülmények miatt az ország kórházainak több mint egyharmadát be kellene zárni.
A nozokomiális megbetegedésekről a közegészségügyi felügyelőség munkatársai semmilyen adattal nem rendelkeznek, a kórházak csak a fertőzési gócokat jelentik. Dr. Fazakas Béla marosvásárhelyi parazitológus szakorvos szerint nagyon nehéz úgy csökkenteni a fertőzések reális számát, hogy a hatóságok mindössze közvetett és kikövetkeztetett adatokkal rendelkeznek. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem professzora a szaktárca által kezdeményezett országos egészségügyi felméréstől remél némi javulást.
Védekezés – kin múlik?
„Mindkét félen múlik, hogy sikerül-e megóvnunk magunkat a nozokomiális fertőzésektől: a kórházba utalt betegeken és az intézményi személyzeten” – állítja Fazakas doktor. Arra biztat, hogy a fertőzés elkerülése érdekében kerüljük a zsúfoltságot, tisztálkodjunk minél gyakrabban, és táplálkozzunk helyesen – annak tudatában, hogy ezek betartása nem minden klinikán számít rutinfeladatnak. Felmérhetetlen veszélyt jelent az állandó ki-be járás – mind a befektetett beteg, mind az egészségesen belátogató hozzátartozók számára.
A személyzet szempontjából a legelemibb követelményt az egyszer használatos fecskendők használata, illetve a minél gyakoribb sterilizálás jelenti. „Hogy a személyzet mennyire tartja tiszteletben az elemi higiéniai előírásokat, ezáltal pedig a beutaltak jogait, mindig a klinikavezető igényességétől függ. Egy kórházban láthatunk tiszta és kevésbé tiszta osztályokat, fegyelmezett, kedves személyzetet és nemtörődöm alkalmazottakat” – osztja meg jó fél évszázados tapasztalatát Fazakas professzor.
„Másik nagy gond, hogy nálunk egyesek még mindig azt hiszik: vízzel és szappannal minden megoldható. Bár az epidemiológusok szinte hajszálpontosan meg tudják állapítani, melyik fertőzést mi okozza, nálunk mindent a véletlenre bíznak. Aztán ha a klinikán belül kialakult egy fertőzési góc, elkezdenek kapkodni. Hiányzik az infrastruktúra, a metodológia és a pénz” – hangsúlyozza dr. Adrian Streinu-Cercel, a fővárosi Matei Balo Fertőzőkórház igazgatója. Míg a nyugati országokban a kórházi higiéniával külön részlegek foglalkoznak, Romániában az egészségügyi egységek 10 százaléka engedheti meg magának, hogy a fertőzési gócpontok monitorizálásával és felszámolásával foglalkozó szakembergárdát fizessen.
Sz. E.
Kihívás előtt az Európai Unió
A Betegségmegelőzési és Betegségellenőrzési Európai Központ tanulmánya szerint a gyógyszer-rezisztens kórokozóknak tulajdonítható nozokomiális fertőzések az egyik legnagyobb kihívást jelentik a fertőző betegségek terén. A felmérések szerint az Unió területén kórházba szállított páciensek egytizede betegszik meg nozokomiális fertőzésben – ez évente csaknem 50 ezer beteget jelent. A balti államokban a gyógyszerrezisztens kórokozók által okozott tuberkulózisesetek aránya megközelíti a 20 százalékot. Ezzel szemben a nyugat-európai államokban ez az arány alig haladja meg az 5 százalékot. A szakemberek aggasztónak tartják a tuberkulózis és a HIV, illetve AIDS tartós fenyegetését is, főként a keleti tömb országaiban.
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&