Ilyenkor ez van. Szakemberek szerint Járvány idején mindig is létezett elkülönítés
Fotó: Adrian Cuba/Agerpres
Nem lehet nyomon követni a kórházból saját felelősségre kiengedett koronavírusos betegeket, így többnyire az egyéni felelősségen múlik, hogy megfertőz-e másokat. Romániában a különböző fertőző betegségekre más-más metodológia érvényes.
2020. július 16., 08:322020. július 16., 08:32
„Mi csak végrehajtók vagyunk, nem tudunk beleszólni. Az ostor viszont rajtunk csattan, mert nem tudunk rendet tartani” – illusztrálta a Krónikának Sántha Ferenc, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) járványügyi osztályának vezetője a jelenlegi visszás helyzetet, hogy törvényi szabályozás hiányában a koronavírusos betegek saját felelősségre hazamehetnek a kórházból. A szakember szerint
„Nagy kár, hogy nem tudtuk folyamatosan kezelni a járványt, már jó eredményeink voltak, akár Magyarországnak, mely továbbra is fenntartja. Mi is alacsonyabban tudtuk volna tartani a járványgörbét, ha ez nem jön közbe” – értékelt Sántha, aki szerint az orvosok már nagyon várják, hogy visszaálljon a rend.
Elmondta, azok a koronavírusos betegek, akiknek súlyos az állapotuk, általában nem hagyják el a kórházat. Sokan nem is tehetnék, mert oxigénre szorulnak, gépekhez vannak kötve, így létfontosságú számukra az orvosi felügyelet. Azok kérik inkább, hogy otthon kezeltessék magukat, akiknek voltak tüneteik, de a kórházban jobban lettek.
– példálózott a szakember.
Sántha Ferenc rámutatott, a Covid-19-es betegek nagy százaléka tünetmentes vagy enyhe tünetei vannak. „Romániában, ha pozitív volt a teszt, be kellett vinni a kórházba, tünetektől függetlenül. Magyarországon ezeket otthoni elkülönítőbe helyezték, úgy kezelték” – világított rá az eljárásbeli különbségre az epidemiológus. Elmondta,
„El lehet képzelni jól működő otthoni ápolást, de számos szigorú szabályt be kell tartani. Ilyenkor nem kóstolom meg ugyanazzal a kanálkával a befőttet, amivel a másik, nem törülközöm ugyanabba a törölközőbe, mert a nedves törölköző nagyon jól tartja a vírust” – magyarázta Sántha, aki szerint a kórházban ezekhez szokva vannak. „Vannak példák, hogy egy családban nem fertőződtek meg a családtagok, de olyanok is, hogy mind elkapták egymástól a vírust” – mesélte.
Fotó: Árvai Károly/MTI
Kérdésünkre, hogy az egészségügyi rendszer mennyire tudja nyomon követni a kórházból hazaengedett betegeket, kijelentette:
Sántha Ferenc szerint az előírás az, hogy ha valaki három napig tünetmentes, 8. nap letesztelik, és ha az eredmény negatív, hazamehet. Újabban, hogy tehermentesítsék a kórházakat, akkor is hazamehetnek, ha pozitív a teszt, azonban még 14 napig otthoni elkülönítőben kell ülniük, orvosi felügyelet mellett. „Ez telefonon is megoldható, de egyénfüggő, hogy ki mennyit telefonál, ha egyáltalán telefonál. Mi arra építünk, amit az előírások mondanak” – magyarázta az orvos. Elmondta, először a betegnek kell értesítenie a háziorvost, hogy hazament, és a szakembernek nyomon kell követnie az állapotát. „Olyan is van, aki tartja a kapcsolatot a körorvossal, leellenőriztem, és az orvos mondta: »Persze, tudok róla.« De olyan is akad, aki oda sem telefonál. Az emberek sokfélék” – mondta Sántha Ferenc.
Rámutatott, a Covid-19 betegség attól egyedi, hogy fokozatai vannak, enyhe, közepes és súlyos változata is ismert.
– fogalmazott Sántha Ferenc. Úgy vélte, ezért lett volna fontos a rend fenntartása mindaddig, amíg megjelenik az oltás: elkülöníteni és nyomon követni a betegeket, vagy szűrni mindenkit. Jogi szabályozás hiányában az illetékeseknek meg van kötve a kezük, hiszen nincs szabályozva, hogy az elkülönítettnek például jár-e betegszabadság.
„Vannak, akik megértik a helyzetet, és a család miatt betartják a szabályokat. De van, aki azt mondja: nem ülök otthon, úgysem tudnak semmit csinálni. Rendet kellene tenni, megjelentetni a törvényt, hogy legyen egy eszköz a kezünkben” – hangsúlyozta Sántha Ferenc.
Romániában egyébként a különböző fertőző betegségekre más-más eljárástípusok, metodológiák érvényesek, ezek a kór leírása mellett a szűrésre, a nyomon követésre, elkülönítésre stb. vonatkoznak. „Van fertőző betegség, amikor kötelező beutalni a beteget a kórházba. Ez olyan, mint a kötelező oltás. Van egy országos program, egy politikai döntés, hogy azt a problémát meg kell oldani” – magyarázta Sántha. Ezek a metodológiák az Országos Közegészégügyi Hatóság honlapján is megtalálhatók a Metodologii menüpont alatt, köztük a Covid-19-re vonatkozó is.
„Ha egy betegség veszélyes, ha a hemorrágiás lázat valaki behozná, azt egyből izolálni kellene, mese nincs. De olyan halálos kimenetelű fertőző betegségek is vannak, amikor a beteget azért kell bevinni a kórházba, hogy csökkentsék a szenvedését” – magyarázta a szakember. Egy hepatitisszel diagnosztizált egyént is jó elkülöníteni, amíg fertőz, hogy ne terjedjen a betegség, mondott egy köznapibb példát, és bizonyos idő után, amikor klinikailag bizonyított, hogy már nem fertőz, kiengedik a kórházból. A kolerásokat ellenben nem engedik ki, ahogy más erősen fertőző vagy halálos kimenetelű betegségben szenvedőket sem. „Járványok idején mindig volt elkülönítés, nemcsak kórházi beutalás, hanem karantén is. Ezekre a módszerekre rég rájött az emberiség és alkalmazta is őket” – összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!