Kórházátszervezés: minisztériumi műhiba?

Anyagi gondokkal küzd a nagyváradi városi kórház, az átszervezések nyomán kibővített intézmény nem kap elegendő pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – közölte tegnap Ilie Bolojan nagyváradi polgármester. A városban, amely az egészségügyi decentralizációs folyamatban elsőként vett részt, az átszervezések után most a korábbi öt helyett összesen két kórház működik. A megyei kórház, amelynek kezelését az azt eredetileg átvevő megyei önkormányzat ruházta a helyhatóságra, nemrég pedig beolvasztotta a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát, illetve a Gavril Curteanu Városi Kórház, amelynek fokozatosan részlegévé vált a Tüdőbeteg-gondozó és a Neurológiai és Pszichiátriai Klinika is. Az elöljáróság régóta tervezte már az összevonásokat, úgy vélve, a nagyszabású átszervezéssel költséghatékonyabbá válnak az intézmények. Most azonban kiderült: idén is mindkét nagy kórház veszteséggel működik, a biztosító pedig egyre kevesebbet segít a növekvő rendszer fenntartásában.

Még mindig sok a költség

Ilie Bolojan elmagyarázta: a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás értelmében a romániai kórházakban tíz százalékkal kell csökkenteni a beutaltak számát, ez azonban azt vonja maga után, hogy a biztosító pont ennyivel kisebb összeggel szubvencionálja az egészségügyi intézmények tevékenységét. A városvezetőség ezért költségcsökkentéssel és a bevételek lehetőség szerinti növelésével próbálja egyensúlyban tartani a kórházak költségvetését – ebbe pedig egy esetleges leépítés is beleértendő. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis, hogy a kórházi büdzséknek még mindig több mint 70 százalékát költik személyi költségekre, holott a kormány szabályozása szerint a fizetésekre fordított összegnek nem lenne szabad meghaladnia ezt az arányt. Így bár igaz, hogy egyes részlegeken orvoshiány áll fenn még mindig, a fúziók miatt például a laborokban túlméretezetté vált a személyzet. Alkalmazottakat fölvenni valószínűleg májustól nem lesz szabad – leszámítva azokat az osztályokat, ahol állandó a hiány, a sürgősségen vagy a neurológián –, és akár elbocsátásokra is sor kerülhet.

Dr. Hadrian Borcea, a Bihar Megyei Rohammentő-szolgálat (SMURD) vezetője azt mondta, a két kórház sürgősségi osztályait is fokozatosan öszszevonják, és hamarosan már csak a megyei sürgősségi kórház fogad majd ilyen eseteket, hiszen az erre leginkább alkalmas orvosok itt dolgoznak, és a felszereltség is itt a megfelelőbb.

Törvénytelen átszervezés?

A nagyváradi helyzet azért mérvadó, mivel a város kórházai az egészségügyi decentralizációt megelőző pilótaprogram részei voltak, az itteni tapasztalatok jelentősen befolyásolták az egész országra kiterjedő kórház-átszervezési programot. Mint ismeretes, a minisztérium 67 kórház bezárását vagy öregotthonná való átalakítását és számos egészségügyi intézmény összevonását rendelte el. Ezeket a lépéseket azonban megkérdőjelezheti a craiovai törvényszék alapfokú ítélete, amely törvénytelennek minősítette  az olténiai városban működő szívkórház és a megyei sürgősségi kórház minisztérium által elrendelt összevonását. A szívkórház kezdeményezte perben, mely a szaktárca és a kormány ellen irányult, a bírák az összevonást kimondó 2011/105. kormányhatározat felfüggesztéséről döntöttek, mindaddig, amíg nem határoznak ennek visszavonásáról.

A hétfőn délután hozott ítélet precedensértékű lehet, hisz számos önkormányzat jelezte már, hogy bepereli a szaktárcát és a kormányt a kórházátszervezések miatt. Többek között a Brassó megyei Feketehalom tanácsa is, ahol tegnap újra kinyitották az április elsején bezárt intézményt, és beindították a sürgősségi ügyeletet. Tegnap reggel 8-tól délig öt beteg kereste fel az egy orvos és két asszisztens által működtetett, este 8 óráig nyitva tartó intézményt. A szaktárca által öregotthonnak szánt intézmény újranyitására azt követően került sor, hogy a helyi tanács hétfőn ennek további fenntartása mellett döntött. Sőt a 19 önkormányzati képviselő a havi üléspénzét is felajánlotta a kórház működtetésére – ez összesen mintegy százezer lejt tesz ki –, az orvosok pedig annak ellenére vállalták az ügyeletet, hogy nem tudják, honnan kapnak majd fizetést. Az önkormányzat egy bankszámlát is nyitott, a lakosok ide küldhetik a kórháznak szánt támogatásokat. A városka lakói az elmúlt szombaton immár tizedik alkalommal tüntettek a kórház bezárása ellen.

Pert nyert a Sanitas

Az április elsejei kórházbezárás ellenére folytatódó tiltakozó megmozdulások, úgy tűnik, Cseke Attila egészségügyi minisztert is „megpuhították”, aki azt ígérte, csütörtökön fogadja a Sanitas egészségügyi szakszervezet képviselőit a kórházátszervezések tárgyában. Vasile Neagovici, az érdekvédelmi szervezet Kovászna megyei vezetője szerint ezen többek között az előpataki mozgásszervi betegek intézetének helyzetét is ismertetik, melyet – a betegek és alkalmazottak tiltakozása ellenére – Bodzafordulóra költöztetne a szaktárca. A terv 80 ellenzője tegnap egy órán keresztül a minisztérium székháza előtt tiltakozott. Az előpataki intézmény és a kovásznai városi kórház mintegy 150 alkalmazottja egyébként tegnap megnyerte a 25 százalékos bércsökkentés ügyében indított pert. A Kovászna megyei törvényszék ítélete végleges és visszavonhatatlan, miután nem fellebbezték meg időben, mondta Neagovici. A Sanitas megyei vezetője úgy tudja, országos szinten ezek az első végleges ítéletek a tárgyban, mint mondta, kérni fogják a kórházaktól a pénz kifizetését – a 150 alkalmazott féléves elmaradása összesen 500 ezer lejt tesz ki. Úgy vélte, a bírósági döntés precedensértékű lehet, és segítségét ajánlotta más régióbeli kollégáinak tavaly nyári béreik visszaszerzéséhez.