
Megkönnyíti a kormány a földkisajátításokat, ennek megfelelően az állam a nemzeti érdekre hivatkozva sokkal hamarabb és egyszerűbben kisajátíthat földterületeket stratégiai jellegű infrastrukturális beruházásokra.
2013. június 07., 08:332013. június 07., 08:33
2013. június 07., 08:472013. június 07., 08:47
Victor Ponta miniszterelnök a kormány legutóbbi ülésén jelentette be, módosítani kell a kisajátításokra vonatkozó jogszabályt, erre országos, megyei vagy helyi érdekeltségű célkitűzések megvalósítása miatt van szükség. Mint mondta, a kormány sürgeti a Moldovai Köztársaságot elérő földgázelosztó rendszerre kapcsolodó gázvezeték megépítését, ezt azonban 40 ingatlantulajdonos akadályozza.
A központi sajtó úgy tudja, az ellenállásnak anyagi okai vannak: az emberek keveslik a pénzt, amit az állam kínál a földjükért. Ponta leszögezte: a hatóságok az év végéig be akarják fejezni a gázhálózatok összekapcsolását a Moldovai Köztársasággal. Sokan azonban úgy vélik, az új törvény gyakorlatilag újabb segítséget nyújtana a verespataki bányanyitást tervező Roşia Montană Gold Corporationnek (RMGC), amely ciános technológiával akar aranyat és ezüstöt kitermelni a Fehér megyei település mellett.
A bányaberuházást nyíltan ellenző Eckstein-Kovács Péter is úgy véli, egy ilyen törvénytervezet elfogadása olyan precedenst teremt, amely az RMGC-nek is kedvezni fog. „Nem pontosan érthető, hogy a gázvezeték lefektetése miért közhasznú, mint ahogy az sem érthető, hogy miért számít közhasznúnak az, hogy jönnek a kanadaiak és elvisznek az országból 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt\" – jegyezte meg a Krónika érdeklődésére az RMDSZ-es ügyvéd-politikus, aki szenátorként törvénytervezetet is beterjesztett a ciántechnológia betiltásáról, amelyet azonban a parlament nem szavazott meg.
A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior Egyesület egyébként már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az aranybányához hasonló befektetések közhasznú beruházássá léphetnek elő, amenynyiben a kormány rábólint a törvény ilyen irányú módosítására. A közlemény rámutat: a 2003-ban elfogadott bányatörvény módosítására vonatkozó tervezet – melyet a beruházást nyíltan támogató szociáldemokrata Toni Greblă és a demokrataliberális Ion Ruşeţ nyújtott be két évvel ezelőtt – azt írja elő, hogy a kitermelési engedéllyel rendelkező bányavállalatok ezentúl az állam nevében kisajátíthatják a tervezett ipari területeken található ingatlanokat.
A Mentsük meg Verespatakot mozgalom és a Zöld Erdély Egyesület csütörtöki közleményében rámutat: amennyiben a most tárgyalt módosítást elfogadják, az súlyos környezetvédelmi problémákat fog generálni, sőt annak alapján bárkit kilakoltathatnak és ingatlanjait kisajátíthatják, ha az altalajkincsek fölött található. „A tulajdonos abban a pillanatban elveszíti tulajdona feletti jogát, mihelyt a bankszámlájára a bányavállalat átutal bizonyos pénzösszeget. Ezután jöhet az állami végrehajtó, hiszen a tulajdonjog már az államé, a használati jog pedig a kitermelési engedéllyel rendelkező bányatársaságé\" – mutat rá a közlemény.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!