
Fotó: A szerző felvétele
2008. december 10., 17:262008. december 10., 17:26
“Az esetek zömében a hazai bíróságok semmibe vették a tulajdonjogot, de az is gyakran előfordul, hogy a román hatóságok nem tartják tiszteletbe a végleges és megfellebbezhetetlen ítéleteket” – vázolta a helyzetet az iroda vezetője, Kacsó Judit. A PEL munkatársa hozzátette, az idén mintegy 242 panaszt regisztráltak az ország különböző részeiből.
Smaranda Enache szerint Romániában nemcsak az alkotmány által szavatolt tulajdonjogot nem tartják tiszteletben, számos más tekintetben is lábbal tiporják az emberi jogokat. Példaként az etnikai, vallási és nemi diszkriminációt hozta fel, mondván, hogy a romákat, bizonyos neoprotestáns egyházak, illetve szekták képviselőit, a görög katolikus híveket, továbbá a nőket éri a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Szintén diszkriminatív jellegű a társulási jog is, mely egy párt létrehozását 25 ezer alapító tagtól teszi függővé. Alapítványt sem sokkal könnyebb bejegyeztetni, hisz alaptőkeként a minimálbér százszorosát kell letétbe helyezni. A politikát illetően a független jelölteknek is sokkal keményebb feltételeknek kell megfelelniük, mint a párttagoknak. Smaranda Enache továbbá a törvény által előírt kétnyelvűség alkalmazásának hiányosságaira, a fogyatékkal élő személyek megkülönböztetésére és a bíróság nehézkes működésére is figyelmeztetett. Utóbbiról megjegyezte, hogy a kisjövedelmű sértettek a legtöbb esetben a túlzottan magas bélyegilleték miatt kénytelenek lemondani panaszukról.
Mindezért nemcsak a hatóságok okolhatók – fejtette ki a Pro Európa Liga vezetője. Szerinte szinte ugyanolyan mértékben a társadalom is hibás. “A civil szellem nem erőssége a román társadalomnak. A bátorságot, az igazságért való kiállást nálunk még nem díjazza a közösség. Ezért még mindig sokan nem vállalják igazukat a nyilvánosság előtt. Fél évszázados diktatúra után talán nem is annyira meglepő” – ismerte be a Krónika kérdésére Smaranda Enache. Az emberjogi harcos megítélésében, polgárainak felvilágosításában és nevelésében az állam is hathatósabb szerepet vállalhatna, intézményei révén pedig arra kellene törekednie, hogy azok a társadalmat szolgálják, és ne a kitaszítottság érzését keltsék. “Az emberi jogokat nem az állam adja meg, nem az állam biztosítja. Ezek minket megilletnek, hisz ezekkel születtünk. Ezt kellene tudatosítanunk, ezzel kellene élnünk” – hangsúlyozta a PEL elnöke.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.