
Fotó: Veres Nándor
A jó szakember mindig lentről kezdi, majd miután alaposan megismerte választott szakmáját, fokozatosan indulhat el a jó megélhetés felé – véli Szigyártó Mihály, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola kőművesmestere.
2016. február 06., 09:282016. február 06., 09:28
Véleménye szerint a náluk végzett diákok csak akkor nem kapnak munkát, ha nem akarnak dolgozni.
„Biztos, hogy nem kell munkanélküliségi segélyért sorban állnia annak a végzett diáknak, akinek szakma van a kezében” – szögezte le megkeresésünkre Szigyártó Mihály kőműves-oktatómester, aki az építőipari tanintézmény szakiskolás osztályait oktatja a kőműves szakma gyakorlati részére, többek között falazást, vakolást, építészeti ismereteket vagy éppenséggel a leendő létesítmények műszaki rajzának a megtervezését is az ő tanításai alapján sajátíthatják el a tanulók.
Az iskola egy pályázat révén nemrég új szerszámokat vásárolt. „Ami az építőiparban kezdő szinten szükséges, minden kellékünk megvan most már. A legalapvetőbb eszközök mindig is birtokunkba voltak, de jelenleg különféle kisgépek, tégladaraboló-gép és modernebb szintező felszerelések is rendelkezésünkre állnak” – sorolta Szigyártó. Hozzátette: az új szerszámok révén minőségibb munkát végezhetnek a gyakorlatozó diákok. „Régebb kalapáccsal törtük a téglát, most a tégladaraboló-gép egy kicsivel pontosabb munkát végez helyettünk” – hozta fel példaként.
Mivel a környéken ez az egyetlen építőipari iskola, érkeznek diákok többek között a Kászonokból, a Gyimesekből, de még az udvarhelyszéki Máréfalváról is. „Ez egy gyűjtőközpont, aki már diákként meg akarja tanulni a szakmát, az ide jön” – húzta alá a kőművesmester. Kiemelte, szinte naponta találkozik volt diákjaival, akik arról mesélnek, hogy saját házat építenek, a szakmában dolgoznak, de vannak közöttük cégvezetők is. Kiderült ugyanakkor, hogy ő és tanárkollégái közül is sokan ebben az iskolában tanultak.
Mint minden szakiskolánál, itt is különböző cégekhez járnak gyakorlatozni a diákok, az ügyesebbeknek pedig mindig ajánlanak fel munkát a szakiskola elvégzése után. „Csak akkor nem kap munkahelyet egy diák, ha ő nem akar magának. Viszont vannak olyan végzősök is, akik nagyobb fizetésre vágynak, ők külföldön próbálnak szerencsét” – osztotta meg tapasztalatait a szakember.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet megélni ebből a szakmából, tanulságos választ kaptunk. „Azt szoktam mondani a diákjaimnak, hogy tanuljanak meg vakolni, azután 5-6 lejért vegyenek egy kőműveskanalat. Azzal levakolnak húsz négyzetmétert, annak az árából pedig már vehetnek egy kancsót. Egy idő után a kancsóval már 50 négyzetmétert vakolhatnak le. Így apránként és fokozatosan el lehet indulni. Lentről, minimális befektetéssel kell elkezdeni. A lényeg a szakma jó ismerete” – összegezte Szigyártó Mihály.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
szóljon hozzá!