Költik az EU-pénzeket

Várhatóan ősszel már elérhetőek lesznek az eddig elfogadott OP keretében meghirdetett pályázati kiírások is, amelyekre már azok az önkormányzatok, amelyek tudják, hogy milyen fejlesztéseket szeretnénk a következő hét évben megvalósítani,  nagy eséllyel nyerhetnek el több ezer euró támogatást az első körben is. Ennek elengedhetetlen feltétele azonban az önrész előteremtése, amely lehet 10 százalék, de elérheti akár a 40–50 százalékot is. Az uniós forrásokhoz mindenképp jelentős állami támogatás is hozzájárul, így erre a hét évre közel 20 milliárd eurót pályázhatnak meg a romániai hatóságok. A kis és közepes nagyságú települések többnyire a Regionális Fejlesztés Operatív Programban (ROP) előirányozott összegekből pályázhatnak a következő években, azonban aggodalomra nincs ok, hiszen ez az összeg is több mint 4,5 milliárd euró, amiből az Unió 3,7 milliárd támogatást nyújt, a fennmaradt összeget pedig a román állam fedezi. Hasonló nagyságrendű összegekre lehet számítani a Környezetvédelmi Infrastruktúra OP, a Vidékfejlesztési OP vagy a Humán Erőforrás Fejlesztése OP keretében előirányzott támogatások esetében is.
Jelenleg még az önkormányzatok és a civil szféra is az előcsatlakozási alapokból lehívható összegekre pályáznak, vagy pályáztak sikeresen. Többnyire a SAPARD- és PHARE-támogatásokra nyújtottak be pályázatokat, de állami támogatásokat is igyekeztek felhasználni az önkormányzatok.
 A Kolozs megyei Kisbács községhez tartozó Szucságon SAPARD-pályázatból aszfaltozták le a település útjait, az új mérai iskolát pedig sikeres világbanki pályázatból hozták létre 2006-ban. „Nemcsak uniós, hanem minden lehető belföldi forrást is megkeresünk ahhoz, hogy terveinket valóra váltsuk” – nyilatkozta lapunknak Márton Elek alpolgármester. Több mint hárommillió lejes kormánytámogatásból építették ki a községhez tartozó Papfalvát, Nádaskórógyot és Csonkatelepet ellátó ivóvízhálózatot is. A közeljövőben a Mérát, Andrásházát és Szucságot ellátó ivóvízhálózatot is kormányzati forrásból készülnek megvalósítani.

Előnyös társulások
A sikeres pályázás egyik módszere a társulás. Két vagy több település vagy szervezet együttműködése akár feltétel is lehet a pályázati kiírásokban. A Szilágy megyei Kémer, Kárásztelek, Bályok és Csakoly község évekkel ezelőtt létrehozta  az Ipp menti Községek Kistérségi Társulását, és elsősorban világbanki pályázatok révén szereztek forrást az infrastruktúra korszerűsítésére. Kémer polgármestere, Szoboszlai Attila a Krónikának elmondta: a világbanki pályázat révén 160 ezer dolláros támogatást kaptak az utcák rehabilitálására. Jelenleg SAPARD-pályázat révén 998 ezer eurós forráshoz jutottak, amelyből októberig leaszfaltozzák a kémeri utcákat. A települések az ivóvíz-, illetve csatornahálózat kiépítésére is így szereztek pénzt. A környezetvédelmi tárca forrásaiból származó tízmillió lejből 2009-ig fejezik be a Kémert és Bályokot ellátó szennyvíz-csatornát.
Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóújfalu önkormányzata is közösen pályázott a községek szennyvízhálózatának kiépítésére. A SAPARD ügynökségtől elnyert egymillió eurós összegből 2003–2005 között kiépítették a közös szennyvíztisztító telepet és a három községet összekötő gerincvezetéket. Gyergyószárhegy, Gyergyóremete és Gyergyóditró önkormányzata az önkéntes sürgősségi hálózat kiépítésére nyújtott be közös pályázatot a PHARE-ügynökséghez, több mint 100 ezer euró összeg elnyerése reményében. A Ditró- és Martonka-patakok árvízvédelmi rendszerének terveztetésére Gyergyóditró önkormányzata  38 ezer eurót nyert PHARE-pályázaton. „Folyamatban van a közbeszerzés, utána történik a tervezet kivitelezése, ez 18 hónapos folyamat” – magyarázta Bardocz Ferenc, Ditró polgármestere, hozzáfűzve: az összköltség 90 százalékát az ügynökség támogatja. Az  önkormányzat nemrég nyújtotta be pályázatát a polgármesteri hivatal ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésére. Sikeres elbírálás esetén a 60 ezer eurós támogatásból új számítógépekkel, autóval, új irodafelszereléssel és korszerű kommunikációs hálózattal látnák el a hivatalt. „Igyekszünk minden kiírásra válaszolni” – nyilatkozta Bardocz.

Partiumi sikerek
Nagy Mária, Mezőpetri polgármestere bizakodással tekint az Európai Unió strukturális alapjai által nyújtott pályázati lehetőségek elé. A Nagykároly szomszédságában fekvő, nem egészen 1700 lelkes sváb településen a közművesítést – a szennyvízkezelés kivételével – az elmúlt években már megoldották, így a község elöljárói már a jövedelmet hozó beruházásokat tervezik. Nagy Mária tájékoztatása szerint a helyi önkormányzat az elmúlt 17 évben körülbelül 5 millió lejt szerzett kormányprogramokból fejlesztési támogatásokra, és 200 ezer eurót az EU előcsatlakozási alapjaiból. A legnagyobb összegű támogatást, közel 800 ezer eurót már a környékbeli településekkel közösen szerezték meg, ebből 12 községben oldják majd meg a szelektív hulladékgyűjtést. „Rájöttünk, hogy együtt erősebbek vagyunk, ezért két évvel ezelőtt megalakítottuk a Nagykároly Környéki és Érmelléki Síkság elnevezésű kistérségi társulást, így sikeresen megpályázhatunk olyan vidékfejlesztési forrásokat is, amelyeket külön-külön nem tudnánk” – fejtette ki a polgármester. – Nagyon várjuk már a strukturális alapokra vonatkozó kiírásokat, melyek sokkal jobb lehetőségeket nyújtanak majd, mint az előcsatlakozási alapok.” Petriben az úthálózat javítási munkálataira is szeretnének pénzt szerezni, valamint a szennyvízkezelés megoldására, ugyanis ez utóbbi határideje 2018-ban lejár. A kistérség a turizmusban lát megélhetési lehetőséget, ezért tíz szomszédos magyarországi településsel közösen szerveznek kirándulásokat. Egy PHARE CBC, a határon átívelő kezdeményezéseket támogató program forrásainak felhasználásával jelenleg is folyik a két kistérség, valamint a szomszédos Nyírség látnivalóinak számbavétele. A jövőben egy ökoparkot szándékszanak kialakítani, ahol játszótér, halastó, és egy kormánypénzekből épülő nagyméretű sportcsarnok várja majd az idelátogatókat. A kisebb befektetőkre is számítanak, ezért a településen már kialakítottak egy 15 hektáros ipari parkot, melyből egy parcellát a közelmúltban bocsátottak árverésre. Kormánytámogatásból öregek otthona, szociális konyha és házi beteggondozó szolgáltatás is működik.
A román–magyar országhatár közelében fekvő Bors község területi adottságainak köszönhetően került előnyösebb helyzetbe. A község önkormányzata már az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból közel 1,5 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyert egy ipari park létrehozására. A pályázaton elnyert 2 millió euró több mint 60 százalékát a PHARE program támogatta, a fennmaradt összeg pedig állami támogatás. A beruházás teljes költségének 8,5 százaléka az önkormányzati önrész. A 25 hektáron fekvő ipari park mintegy 2 000 új munkahelyet teremt. A park területén olyan szolgáltatások is elérhetőek lesznek, mint a jogi, technikai és gazdasági tanácsadás. Az önkormányzat ugyancsak PHARE-alapokból nyert el tízezer eurót, az intézményben dolgozók számítógép-kezelői képzésére, valamint az önkormányzat technikai infrastruktúrájának fejlesztésére a decentralizáció érdekében. Bátori Géza borsi polgármester szerint az említett beruházásokon kívül a községben működő civil szervezetek is sikeresen pályáztak már uniós támogatásokra, többnyire  kulturális rendezvények megszervezésére. A községben pályázatíró cég segíti az önkormányzatot.

Önrész előteremtése lehet akadály
A Maros megyei önkormányzatok több mint tíz százaléka 2004 és 2007 között egyáltalán  nem pályázott uniós alapokra. Nagy Emőke, a megyei tanács szóvivője szerint ennek két oka lehet: vagy az önrészt jelentő pénzalap, vagy a pályázatot lebonyolító személyzet hiánya. Utóbbi esetben az érdektelenség is hozzájárulhatott a pályázatok elmulasztásához. Ennek ellenére mégis vannak olyan települések, amelyek vissza nem térítendő forrásokból valósították meg fejlesztési terveiket.  A szovátai önkormányzat az elnyert 13 millió euró jelentős részét a fürdőváros infrastruktúrájának fejlesztésére fordítja. A megye másik turisztikai központjának számító Segesvár 9 millió eurót hívott le uniós alapokból. Koronkának eddig hárommillió eurót sikerült megszereznie, míg a Nagyernyébe és Marosszentgyörgyre vándorló uniós pénzek meghaladják a 2,5 millió eurót. „Mindennek a titka az érdekeltség – jelentette ki lapunknak Nagy Márton, Koronka polgármestere. – Minden pályázatot követünk, és amit csak lehet, ki is használunk. Mi elő tudjuk teremteni az önrészt, és meg tudjuk fizetni a pályázatíró szakembereket is.” A Vásárhellyel szinte összenőtt faluban nemsokára víz- és csatornahálózatot fektetnek le európai forrásokból, a kormánypénzekből viszont három hidat újítanak fel, és az iskolát korszerűsítik.
A háromszéki települések is igyekeznek lépést tartani a szomszédos megyékkel. „Minden  településen legkevesebb három-négy beruházás zajlik, amelyek egy részét uniós pénzalapokból fedezik” – tájékoztatta lapunkat Vajda Lajos. A Kovászna megyei önkormányzat alelnöke ugyanakkor úgy vélte: Háromszék jókora lemaradást könyvelhet el, ami a közművesítések és az utak állapotát, hulladékgyűjtést és hulladéktárolást illeti. „Legkésőbb 2013-ig azonban minden háromszéki lakásba bevezetik a vezetékes ivóvizet, a szennyvízcsatorna-rendszert, és minden településen lesz ülepítőállomás” – folytatta Vajda. Az alelnök számításai szerint 70 és 90 millió euró közti összegre lesz szükség a fejlesztési projekt megvalósításához, és ezt a strukturális alapokból tervezik megszerezni. Az idén elnyert uniós támogatásokat többek között erdei utak javítására fordították, de egy SAPARD-projekt a kökösi szabadidőközpont létrehozását támogatja. Jelenleg előkészületben van további 20 pályázat, amelyet október–novemberig nyújtanak be a regionális operatív programba, amelyek utak javítását, turizmusfejlesztést, szociális problémák megoldását és gazdaságfejlesztést célozzák. Emellett 20 millió eurót pályáznak a regionális hulladékgazdálkodási projektre. „A hatékonyabb pályázati tevékenység érdekében legkésőbb szeptember végéig szeretnénk létrehozni az Adetcov nevű fejlesztési egyesületet, amely minden csatlakozó háromszéki településnek pályázna, megszervezné a közbeszerzéseket és levezetné a pályázatokat” – mondta az alelnök.