Kolozsváron tartották az Erdélyi Magyar Civil Konzultáció nyitótalálkozóját

Kovács Péter, a szövetség főtitkára megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a politikai szférának tudnia kell, hogy egy adott döntés milyen következményekkel jár a való életben. „A hatályban lévő törvényeknek nem szabad ellentmondaniuk a mindennapi alkalmazásnak. Az RMDSZ mindennapos együttműködést és kommunikációt szeretne kialakítani a közösségért tevékenykedő szervezetekkel, hogy minél több szakértő és civil vezető elmondhassa véleményét egy adott kérdésben” – fogalmazott a politikus.
A konzultáció vezetésével megbízott Tonk Gabriella, az Országos Gyermekvédelmi Hatóság volt igazgatója elmondta: az első találkozó résztvevői elsősorban a szociális jellegű témákra koncentrálnak, amely az új szociális kerettörvény-tervezet miatt különösen aktuális.

„Románia parlamentje újabb erőpróba előtt áll. Az új kerettörvény szerkezetében hasonló az előzőekhez, azonban többet foglalkozik a szociális ellátás elvével, a szociális szolgáltatások helyett például a szociális kedvezmény kifejezést használja” – magyarázta előadásában Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője. Mint mondta, a kerettörvény egy új, a fogyatékosságot felmérő intézmény létrehozását is előírja, egyúttal pedig a szociális segélyben részesülő személyek ellenőrzését, a különböző juttatásokra való jogosultság vizsgálatát is szigorítja. „Úgy gondolom, hogy a társadalom jelenlegi fejlettségi szintjén elengedhetetlen az új kerettörvény. A jövőben kevesebb pénzből, de célirányosabban osztják ki a kedvezményeket” – fogalmazott Kerekes.

Sógor Csaba EP-képviselő kifejtette: Románia legnagyobb problémája, hogy a mindenkori kormányzat nem a civil szférára, hanem a katonaságra, rendőrségre, titkosszolgálatra akarta felépíteni a társadalmat. „A skandináv és angolszász államok példáját kellene megfontolnia a hazai vezetőségnek, ahol már több évtizede foglalkoznak adott szociális problémákkal, hosszú távra terveznek” – vélekedett az EP-képviselő. Hozzátette: a politikai döntéshozatalba mindenképpen be kell vonni a civil és gazdasági szférát, különösen a fennálló krízishelyzetben. „Ha a civil társadalom képes az összefogásra, közös erővel hatalomra és tekintélyre fog szert tenni. Számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy a civil szféra sikerrel gyakorolt nyomást a politikai osztályra” – magyarázta Sógor Csaba.

Farkas András, a PONT Csoport civil társulás vezetője szerint elengedhetetlen a közös jövőkép felvázolása, a romániai magyar szervezeteknek együttesen kell kidolgozniuk a szociális stratégiát. „Az EU-s pályázatok tekintetében érdemes inkább egy nagy projektet megtervezni, mint több kicsit, így nagyobb forrásbevonás érhető el” – fogalmazott a civil vezető. Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója ugyanakkor a civil szervezetek fontosságára hívta fel a figyelmet az állami szolgáltató intézményekkel szemben. „A civil szervezetek olcsóbb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtanak, emellett önkéntesek alkotják, így a megvalósulást belső energia, közös érdekek hajtják” – hangsúlyozta az igazgató.