2013. április 09., 20:592013. április 09., 20:59
Horváth Anna alpolgármester elmondta, az első ilyen jellegű projektet a Regionális Operatív Program (POR) finanszírozza, célja pedig a munkahelyteremtés, illetve szociális lakások és specifikus szociális szolgáltatások biztosítása, elősegítve ezáltal a Pataréten élő családok társadalmi beilleszkedését Kolozsváron.
A tanács arról is döntött, hogy a városháza egy olyan ipari csarnok építését támogassa a szeméttelep közelében, ahol hulladékgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó kis- és középvállalkozásnak biztosítanának helyet kedvezményesen. Az önkormányzat cserében azt kéri a cégektől, hogy pataréti munkásokat is alkalmazzanak a kialakítandó üzemekben. Továbbá az önkormányzat három ingatlant újítana fel, melyekben összesen 11 lakást alakítanának ki, ezeket a társadalmi beilleszkedési programban részt vevő pataréti családoknak fog bérbe adni. Az önkormányzat továbbá egy olyan komplex szolgáltatásokat biztosító szociális központ létrehozáról is döntött, amely lehetővé tenné a szűkös erőforrásokkal rendelkező családok munkaerőpiaci beilleszkedését, ugyanakkor az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is biztosítaná.
Horváth Anna alpolgármester örvendetesnek nevezte, hogy az említett projektek elfogadásával az önkormányzat egy lépéssel közelebb került a pataréti romák helyzetének a rendezéséhez. A pataréti szeméttelep környékén mintegy kétezer roma él, azóta azonban a városvezetőség a korábban a Mărăşti lakónegyedi Coastei utcában élő romákat is a pataréti szükséglakásokba költöztette, így nőtt a kolónia létszáma. A költöztetés ellen idén januárban mintegy száz roma, valamint emberi jogvédő szervezetek tiltakoztak. Az önkormányzat szerint a költöztetés elkerülhetetlen volt, ugyanis már egy évvel korábban lejárt a romák bérleti szerződése, a területeket pedig visszaigényelték az eredeti tulajdonosok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
Látogatottsági adatok