Kolozsvári kétnyelvűség bírói indoklással

Az indoklás szerint a közigazgatási törvényben nem szerepel az, hogy nem helyezhető ki anyanyelvű felirat, ha az illető kisebbség nem éri el a jogszabály által előírt 20 százalékot. Szőcs Izabella, a pert kezdeményező Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa Alapítvány jogtanácsosa lapunknak elmondta, az indoklás precedensértékű és meglepően részletes. 

Szőcs Izabella a Krónikának elmondta, Monica Trofin bírónő hivatalos indoklása minden apró részletre kiterjed, a döntést 15 oldalon keresztül magyarázza, miközben egy átlagos bírói indoklás terjedelme ritkán haladja meg 3-4 oldalt. „Újszerű az indoklásban, hogy úgy értelmezi a közigazgatási törvényt, hogy amit a jogszabály nem tilt, az megengedett, szemben a Romániában bevett joggyakorlattal, ami szerint amit a törvény nem ír elő, azt tilos” – magyarázta.

A kolozsvári törvényszék bírónője által aláírt indoklás rámutat: a közigazgatási törvény kötelezővé teszi az anyanyelvű helységnévtábla-feliratozást abban az esetben, ha az illető településen a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, ez a cikkely azonban nem egyenértékű azzal a kijelentéssel, hogy ahol a kisebbség számaránya nem éri el ezt az arányt, ott az anyanyelvű feliratozás tilos.

Ezenkívül Monica Trofin érvként használja más olyan települések gyakorlatát, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot – ilyen többek közt Szeben, Medgyes, Segesvár, Radnót, Aranyosgyéres, Vajdahunyad és Temesvár –, az önkormányzatok mégis kihelyezték a többnyelvű feliratokat. A bírónő szerint ez tulajdonképpen földrajzi alapú diszkrimináció, hiszen így a kolozsvári magyarok nem élvezhetik ugyanazokat a jogokat, mint azonos helyzetben levő társaik.

Szőcs Izabella kérdésünkre elmondta: a továbbiakban két forgatókönyvre számít. „Az első, hogy az önkormányzat nem fellebbez, így 30 napon belül ki kell helyeznie a többnyelvű helységnévtáblákat, s amennyiben ezt nem teszi meg, a bíróság napi késedelmi bírságot róhat ki Emil Boc polgármesterre – magyarázta a jogtanácsos. – Ha a következő harminc napon belül sem helyezi ki a táblákat, akkor az elöljáró bűncselekményt követ el, és hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kockáztat. Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy óvást nyújt be, és egészen a legfelsőbb bíróságig hajlandó elmenni, akkor még egy teljes évet is húzhatja az időt.” 

Szőcs Izabella szerint a polgármesteri hivatal tévesen hivatkozik arra, hogy a számvevőszék nyomására kénytelen fellebbezni, ez ugyanis csak akkor igaz, ha kártérítés kifizetéséről van szó, vagy ha közpénzt kell költenie az önkormányzatnak. „Esetünkben azonban nincs erről szó, hiszen az alapítványunk vállalta a helységnévtáblák kihelyezésének költségeit.

Az alapítvány ugyanakkor jelenleg Kolozs megyében még tíz települést perel a nyelvi jogok betartásáért. Tordaszentmihály és Felek esetében már meg is született a kedvező döntés, míg többek közt Magyarkapus, Bonchida, Kajántó esetében még folyamatban vannak a perek.