Kolozsvári főtérfelújítás „félsánta terv” alapján

Szakmai szempontból számos kérdést vet fel a kolozsvári főtérfelújítás – mutatott rá Guttmann Szabolcs műépítész, aki elsősorban a régészeti feltárást hiányolja a szerinte elsietett munkálatokból. A Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának volt elnöke kedden este a Kolozsvár Társaság meghívására tartott vetítéssel egybekötött előadást Nagyszeben, Medgyes és Kolozsvár városrehabilitációjáról, és a kincses városi munkálatokkal kapcsolatos aggályairól is szót ejtett.

A jelenlévők Csontos János magyarországi író, költő, filmrendező Építészkorzó című televíziós magazinja révén ismerkedhettek meg a három városban zajló rehabilitációs munkálatokkal, melyeket „sétatársként” Guttmann Szabolcs mutatott be a nézőknek. A műépítész bevezetőjében elmondta, Szeben befejeződött és Kolozsvár akadozó városrendezési munkálataival szemben a szász kisváros, Medgyes azért érdekes, mivel a várfalak rehabilitációjával elkezdődhet a belváros más típusú használata. Kolozsváron még az aszfalt uralkodik, mutatott rá az előadó, hozzátéve, hogy a Főteret a gyalogosoknak kell rehabilitálni. A modernizmus a gépkocsikkal „lelakja” a városközpontokat, hívta fel a figyelmet, de ha a gépkocsiforgalmat kizárják, az immár értékesebb városmag újra az embereké lesz.

Kolozsvári félmegoldás

„Abban hiszek, hogy a városi közösségek jobban tudnak élni, ha emlékeznek, ha büszkék a városukra” – jelentette ki Guttmann Szabolcs, aki szerint Szebenben ez annak ellenére megvalósult, hogy csupán a lakosság mintegy öt százaléka szász. A városközpont „közös nappaliként” működik, és abban, hogy a szebeniek magukénak érezzék, nagy szerepet játszott a 2007-es Európa Kulturális Fővárosa cím, az itteni események is. „Nagyszebenben büszkék a városlakók a városra, és ez Medgyesen is érezhető, Kolozsváron inkább csak tolerálják, de ez átválthat egy jó irányba” – mondta.

A szakember szerint a kincses városban a már nyolc éve tervezett főtérfelújítás sem hozza meg a várt eredményt, a városvezetés félmegoldást választott, csupán a tér nyugati fele válik sétálóövezetté, miközben a Bánffy-palota felőli részt továbbra is az autók uralják. „Itt egy politikai bravúrra lenne szükség, amit nem mer senki magára vállalni, de csak beérik, mert egyre rosszabb lesz a közlekedés, egyre nagyobb a tumultus, és egy adott pillanatban nem lesz más lehetőség, mint követni a nyugati példát. Akkor Kolozsvárnak is jobb lesz a főtere, csak nem tudom, hányan érjük ezt meg” – mondta a műépítész, „félsánta, félkész tervnek” nevezve a mostani megoldást.

Hiányolt ásatások

Guttmann Szabolcs azt is felrótta a városvezetésnek, hogy rövid idő alatt, májusig akarja befejezni a munkálatokat, mellőzve a régészeti feltárást. Elmondta, Nagyszebenben a kövezés előtt több ezer csontvázat találtak a lutheránus templom körül, Kolozsváron a főtéri munkálat jó alkalom lenne arra, hogy többet megtudjunk a város múltjáról, a sokat emlegetett római leletekről. „Tudjuk, hogy a legértékesebb maradványok itt vannak, de nem zavarják meg a régészeti területeket, nem akarnak feszültséget” – mondta Guttmann, aki szerint a múlt század fordulóján lezajlott, Pákey Lajos akkori főépítész által vezetett városfejlesztés révén többet tudtunk Kolozsvár római kori múltjáról, mint az 1977 óta – amikor a város felvette a Napoca nevet – eltelt időben. A főtéri munkálat másik hiányossága, hogy a sétálóövezet, melynek „szövetként” kellene működnie, nem függ össze, a Malomárok mellett a Főpostával átellenben kialakított sétálóutcát például nem használja a lakosság, mivel nincs meghosszabbítása.

A környéken jó kezdeményezésnek tartja a 15. századi tűzoltótorony rehabilitációjára kiírt tervpályázatot, melyért „sokat kellett udvarolni a városvezetésnek”, mondta a szakember, aki maga is tagja volt a 25 beérkezett pályaművet elbíráló zsűrinek. Úgy vélte, a torony felújítása a környező várossziget fellendülését is maga után vonhatja, hiszen a Széchenyi tér környéke építészetileg „rákdaganatnak” számít. Hangsúlyozta ,városrehabilitációs szempontból a mostani időszak jónak mondható, az európai uniós támogatások lendületet adhatnak ennek, de ha nem áll mögötte egy adminisztráció és jó városrendezés, „ezek a jó idők elburjánzó várost is okozhatnak”, és országszerte ez a jellemző, hívta fel a figyelmet a veszélyre Guttmann Szabolcs.